Várakozás a pokolban

Publikálás dátuma
2017.08.12 07:35
A menekülteken kívül emberi jogi szervezetek és újságírók is rendőri túlkapásra panaszkodnak. FOTÓ: AFP/PHILIPPE HUGUEN
Fotó: /
Hiába rombolták le a Dzsungelt, Calais-ben és Dunkerque-ben több mint ezer menekült él embertelen körülmények között. A rendőri erőszakról egy önkéntes számolt be lapunknak.

„A menekültek nem jutnak folyó vízhez… mi biztosítunk naponta 2-3 alkalommal egy tankból vizet. A többségnek ilyenkor van csupán lehetősége mosakodni… Sokan az utcán élnek, mások az erdőben. A rendőrség azonban pillanatok alatt felszámol bármit, ami fekhelyre emlékeztet, legyen szó sátrakról, műanyag zacskókról vagy épp faágakról” – mondta lapunknak telefonon Calais-ből a 25 éves Joshua.

A brit önkéntes az idei év jelentős részét az észak-franciaországi városban töltötte, ahol mintegy ezer menekült várakozik, hogy a megfelelő pillanatban eljusson Nagy-Britanniába. A fiatal férfi a segélyek kiosztását irányítja, s megerősítette, amit az egyik legismertebb nemzetközi jogvédő szervezet, Human Rights Watch (HRW), s a helyszínen tartózkodó újságírók állítanak: a calais-i hatóságok erőszakosan lépnek fel a menekültekkel – köztük számos gyerekkel – szemben, s az agresszióból kijut a segélyszervezetek munkatársainak is. A jelek szerint az a cél, hogy ellehetetlenítsék a munkájukat, s elvegyék a menekültek kedvét attól, hogy Calais-ban húzzák meg magukat.

„A rendőrök gyakran megpróbálnak megfélemlíteni minket, miközben szétosztjuk a segélyszállítmányt. Máskor lecsökkentik a rendelkezésünkre álló időt. Megpróbáltuk lefilmezni őket, hogy legyenek bizonyítékaink, de leállították a segélyosztást, pedig ez nem állt volna jogukban. Többször kiverték a telefonomat a kezemből, s volt, hogy percekre el is kobozták. A közelmúltban két társunkat lefújták könnygázzal” – számolt be a Népszavának a rendőri túlkapásokról az önkéntes.

A mintegy tízezer menekültnek otthont adó Calais-i „Dzsungelt” tavaly októberben rombolták le a hatóságok. Az ott élőknek felajánlották, hogy elszállítják őket különböző franciaországi táborokban, s menekülstátust kérhetnek, ám a többség a Csatorna-alagút túloldalára akar eljutni: sokan a már ott élő rokonok, mások a nyelv miatt preferálják Nagy-Britanniát.

A Dzsugel ledózerolásával a francia hatóságok úgy vették, hogy a probléma megoldódott, ám a valóság nem ezt mutatja. A The Guardian helyszíni tudósítója szerint Calais környékén 600, Dunkerque-ben 300, s közvetlen a part mentén mintegy 200 menekült él. A HRW „Maga a pokol” című jelentéséből kiderül, a többség Eritreából, Etiópiából és Afganisztánból érkezett.

A brit napilapnak nyilatkozó menekültek az önkéntesekhez hasonlóan rendőri erőszakra panaszkodtak. Mint mondták, hálózsákjaikat, értékeiket rendszeresen elveszik vagy lefújják könnygázzal, nem ritka, hogy az éjszaka közepén rontanak rájuk. „Már nem is számolom, hogy hányszor történt ilyen: lefújják az embert, miközben alszik. Nagyon stresszes az élet az erdőben. Nincs menedékünk, a higiéniai körülmények borzasztóak, nincs víz, éjszaka pedig nagyon hideg van. A franciáktól semmit sem kapunk” – panaszkodott a lapnak Ismail Roble, etióp biológiatanár, aki nyolc hónapja rostokol Calais-ben, a megfelelő pillanatot várva, hogy csatlakozni tudjon a családjához az Egyesült Királyságban. Az átjutás azonban életveszélyes, múlt héten egy 22 éves eritreai férfi meghalt, miután felkapaszkodott egy Nagy-Britanniába tartó teherautóra, s lezuhant az autópályára.

A calais-i városvezetés tagadja a rendőri túlkapásról szóló híreket, noha az ombudsman is megállapította, hogy „embertelen körülmények” között élnek a menekültek. Egy helyi bíróság júniusban felszólította a városvezetést, hogy biztosítsanak ivóvizet, mellékhelyiségeket és zuhanyzókat a menekülteknek, ám azonnal fellebbeztek a döntés ellen. A feszültség enyhítése érdekében Gérard Collomb belügyminiszter a héten megígérte, hogy felállítanak néhány mobil wc-t a régióban, ám rögtön hozzátette: „rendkívül fontos elkerülni a táboralapítás látszatát”.

2017.08.12 07:35

Musk lepedofilozta, pert fontolgat a gyerekek mentésében részt vevő búvár

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:38
Elon Musk
Fotó: AFP/ PETER PARKS
Vern Unsworth kritizálta a SpaceX vezérigazgatójának mentőkapszuláját, válaszul Musk durván kiosztotta Twitteren.
Fontolgatja, hogy jogi lépéseket tesz a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk ellen egy brit búvár, aki részt vett a vízzel elárasztott barlangba szorult 12 fiú és edzőjük kimentésében Thaiföldön – írja a BBC. Az ügy előzménye, hogy Elon Musk tervezett egy mentőkapszulát, amivel szerinte ki lehetett volna hozni a gyerekeket. A búvár, Vern Unsworth viszont „PR trükknek” titulálta felajánlását és kritizálta a találmányt, kiemelve, szerinte esélytelen, hogy működjön. Musk találmányát  egyébként végül nem használták a mentőakció során. Válaszul Elon Musk Twitteren, egy azóta már eltávolított bejegyzésben „pedo fickóként” említette a búvárt, akiről kétségbe vonta, hogy valóban részt vett a mentésben. Bár a nevét nem említette, egy Thaiföldön élő britről írt, és azt üzente neki: készít majd egy videót, ami bizonyítja a mentőkapszula működőképességét.  A BBC beszámolója szerint Vern Unsworth kulcsszerepet játszott a mentésben.
2018.07.16 17:38

Putyin elkésett, de Trump szerint nagyon jó volt a kezdet

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:12

Fotó: AFP/
Némi csúszással kezdődött Helsinkiben az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozója. Trump korábban soha nem volt ilyen rossz a viszony Oroszországgal, de ideje ezen túllépni.
Nagyon jó kezdetnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében tartott - megbeszélését orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Ez a találkozó a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott, és utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje. 
A csúszás már korábban garantált volt, hiszen eleve közel egy órás késéssel kezdődött meg a finn államfői palotában a csúcstalálkozó, mivel Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Ez nem teljesen meglepő, az orosz elnök korábban elkésett már a brit királynőtől és a római pápától is. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett.    A két elnök korábban nemzetközi rendezvényeken már többször találkozott egymással, de ez most az első hivatalos kétoldalú találkozójuk.  A négyszemközti megbeszélést megelőzően, még a kamerák előtt Trump arról beszélt, hogy a világ azt várja tőlük, jöjjenek ki egymással. Az elnök szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin arról beszélt, hogy eljött az ideje a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdések alapos megvitatásának.

Az orosz kémek árnyéka

Elemzők szerint a helsinki csúcstalálkozó egyik megkerülhetetlen témája a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozás is, bár az ezzel kapcsolatos újságírói kérdést Donald Trump - aki korábban jelezte, hogy fel kívánja vetni a témát - ezúttal elhárította. Washingtonban éppen a múlt pénteken emeltek vádat távollétükben az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen, a Demokrata Párt számítógépes hálózatának a feltörése miatt. A vádirat szerint az oroszok a megszerzett adatokkal befolyásolni kívánták az elnökválasztás kimenetelét. Előzőleg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az orosz titkosszolgálat Putyin utasítására Donald Trump republikánus elnökjelölt javára próbált beavatkozni a választási folyamatba.  A vádemelés alapjául szolgáló bizonyítékokat annak a Robert Mueller különleges ügyésznek a hivatala tárta fel, aki az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampánystábbal való esetleges összejátszás ügyében vizsgálódik.

Amerika ostobasága

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt.  Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.  Oroszország következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna az elnökválasztási folyamatba. A helsinki csúcstalálkozó előtt a RIA orosz állami hírügynökség azt jelentette: Moszkva kész megvitatni, hogy a felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget arra, tartózkodni fognak a másik fél belügyeibe való beavatkozástól.
2018.07.16 17:12
Frissítve: 2018.07.16 18:07