Veszélyben a diplomaták hallása

Publikálás dátuma
2017.08.12 07:37
Az Egyesült Államok nagykövetsége a kubai fővárosban. FOTÓ: AFP/ESAAC RISCO/DPA
Fotó: /
Furcsa „kór” ütötte fel a fejét a Kubában szolgálatot teljesítő külföldi diplomaták körében. Pénteki sajtóhírek szerint egy kanadai diplomata is halláskárosodást szenvedett a karibi szigetországban, csakúgy, mint amerikai társai.

Csütörtökön az amerikai sajtó számolt be róla, hogy a – Barack Obama nevéhez fűződő diplomáciai közeledés jegyében újranyitott – havannai amerikai nagykövetség munkatársai és családtagjaik közül többen is súlyos halláskárodosát szenvedtek a tavalyi év során. A tünetek ősszel kezdődtek, ám kezdetben senki sem tudta megmagyarázni, hogy miért romlik az amerikai diplomaták hallása. Az érintettek között akadtak, akik olyan súlyos tünetektől szenvdtek, hogy nem tudták befejezni a külszolgálatot, és kénytelenek voltak hazatérni.

Washington vizsgálatot indított az ügyben, és kiderült, hogy egy az emberi fül számára már nem hallható hangmagasság-tartományban működő „szónikus fegyver” okozta a károsodást.

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő helyi idő szerint szerdán ismerte el, hogy az USA válaszlépésként 2017 májusban kiutasított két kubai diplomatát az Egyesült Államokból. Egyelőre nem tudni, hogy Kanada is – amely közvetítőként kulcsszerepet játszott a 2014-es kubai-amerikai közeledési tárgyalásokban – tervez-e hasonló lépést. „A kormányunk az amerikai és kubai hatóságokkal együttműködve dolgozik az ügyön” – mondta Brianne Maxwell kanadai kormányszóvivő.

A havannai kormány alaptalannak nevezte a kubai diplomaták kiutastítását az Egyesült Államokból, s harcos hangvételű közleményben tudatta, hogy „Kuba sosem engedte, és a jövőben sem fogja megtűrni, hogy a területén akkreditált diplomatákat vagy a családtagjaikat támadás érje”. Amint arra az AP amerikai hírügynökség figyelmeztet: a kubai állam sokakat tart megfigyelés alatt, s az amerikai diplomaták igen „előkelő” helyet foglalnak el a megfigyelt személyek listáján. Akárcsak minden külföldi diplomata, aki a szigetországban szolgálatot teljesít, ők is a kubai kormány tulajdonában lévő és a rezsim által karban tartott rezidenciákban élnek. Egyelőre nem világos, hogy a „szónikus fegyvert” a rezidenciákon belül vagy az épületek közvetlen közelében vetették-e be. Az ügyben az FBI is nyomoz, s amerikai források szerint azt sem zárják ki, hogy a támadást egy harmadik ország – így Oroszország – hajtotta végre, akár Kuba tudta nélkül.

Szerző
2017.08.12 07:37

Musk lepedofilozta, pert fontolgat a gyerekek mentésében részt vevő búvár

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:38
Elon Musk
Fotó: AFP/ PETER PARKS
Vern Unsworth kritizálta a SpaceX vezérigazgatójának mentőkapszuláját, válaszul Musk durván kiosztotta Twitteren.
Fontolgatja, hogy jogi lépéseket tesz a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk ellen egy brit búvár, aki részt vett a vízzel elárasztott barlangba szorult 12 fiú és edzőjük kimentésében Thaiföldön – írja a BBC. Az ügy előzménye, hogy Elon Musk tervezett egy mentőkapszulát, amivel szerinte ki lehetett volna hozni a gyerekeket. A búvár, Vern Unsworth viszont „PR trükknek” titulálta felajánlását és kritizálta a találmányt, kiemelve, szerinte esélytelen, hogy működjön. Musk találmányát  egyébként végül nem használták a mentőakció során. Válaszul Elon Musk Twitteren, egy azóta már eltávolított bejegyzésben „pedo fickóként” említette a búvárt, akiről kétségbe vonta, hogy valóban részt vett a mentésben. Bár a nevét nem említette, egy Thaiföldön élő britről írt, és azt üzente neki: készít majd egy videót, ami bizonyítja a mentőkapszula működőképességét.  A BBC beszámolója szerint Vern Unsworth kulcsszerepet játszott a mentésben.
2018.07.16 17:38

Putyin elkésett, de Trump szerint nagyon jó volt a kezdet

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:12

Fotó: AFP/
Némi csúszással kezdődött Helsinkiben az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozója. Trump korábban soha nem volt ilyen rossz a viszony Oroszországgal, de ideje ezen túllépni.
Nagyon jó kezdetnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében tartott - megbeszélését orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Ez a találkozó a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott, és utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje. 
A csúszás már korábban garantált volt, hiszen eleve közel egy órás késéssel kezdődött meg a finn államfői palotában a csúcstalálkozó, mivel Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Ez nem teljesen meglepő, az orosz elnök korábban elkésett már a brit királynőtől és a római pápától is. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett.    A két elnök korábban nemzetközi rendezvényeken már többször találkozott egymással, de ez most az első hivatalos kétoldalú találkozójuk.  A négyszemközti megbeszélést megelőzően, még a kamerák előtt Trump arról beszélt, hogy a világ azt várja tőlük, jöjjenek ki egymással. Az elnök szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin arról beszélt, hogy eljött az ideje a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdések alapos megvitatásának.

Az orosz kémek árnyéka

Elemzők szerint a helsinki csúcstalálkozó egyik megkerülhetetlen témája a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozás is, bár az ezzel kapcsolatos újságírói kérdést Donald Trump - aki korábban jelezte, hogy fel kívánja vetni a témát - ezúttal elhárította. Washingtonban éppen a múlt pénteken emeltek vádat távollétükben az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen, a Demokrata Párt számítógépes hálózatának a feltörése miatt. A vádirat szerint az oroszok a megszerzett adatokkal befolyásolni kívánták az elnökválasztás kimenetelét. Előzőleg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az orosz titkosszolgálat Putyin utasítására Donald Trump republikánus elnökjelölt javára próbált beavatkozni a választási folyamatba.  A vádemelés alapjául szolgáló bizonyítékokat annak a Robert Mueller különleges ügyésznek a hivatala tárta fel, aki az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampánystábbal való esetleges összejátszás ügyében vizsgálódik.

Amerika ostobasága

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt.  Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.  Oroszország következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna az elnökválasztási folyamatba. A helsinki csúcstalálkozó előtt a RIA orosz állami hírügynökség azt jelentette: Moszkva kész megvitatni, hogy a felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget arra, tartózkodni fognak a másik fél belügyeibe való beavatkozástól.
2018.07.16 17:12
Frissítve: 2018.07.16 18:07