Kazah diktátornak kedveskedett Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2017.08.12 07:07
Orbán Viktor és Nurszultán Nazarbajev 2015 tavaszán, Asztanában. FOTÓ: AFP /ILYAS OMAROV
Fotó: /
Gyanús körülmények között és a nemzetközi jogot is sértve adta át Magyarország Kazahsztánnak Jerzan Kadesovot, miután a politikai menekült váratlanul bűnösnek vallotta magát, és kérte, hogy toloncolják vissza.

Megsérthette a nemzetközi jogi kötelezettségeit Magyarország azzal, hogy hazánkból visszakerült Kazahsztánba Jerzan Kadesov, akit jogvédők szerint koncepciós perben állít majd bíróság elé az ország diktátora. Az Index által föltárt ügyben a férfit a még 2009-ben indult Muhtar Abljazov, a helyi BTA bank egykori vezetője ellen indított eljárásban vádolták meg. Ez a per valójában a kazah elnök, Nurszultán Nazarbajev leszámolási ügye politikai ellenfelével, Abljazovval és más vezető ellenzéki politikusokkal. Kadesov korábban a bank hitelezési osztályát vezette, Abljazov bizalmasának számított, s még 2009-ben elmenekült Kazahsztánból, feleségével és gyerekeivel előbb Ukrajnában telepedett le, ahol ukrán állampolgárságot szerzett, a kazahról pedig lemondott. Attól tartva, hogy az oroszbarát Viktor Janukovics kiadatja őt, még 2012-ben Magyarországra költözött.

A per többi vádlottja is Európában kötött ki, ám az angol, francia, spanyol, olasz és cseh hatóságok – Magyarországgal ellentétben – nem adták ki ezeket az embereket Kazahsztánnak. Ezt tanácsolta ugyanis az ENSZ, az Amnesty International és a Human Rights Watch is. Kazahsztán az Interpollal kezdte köröztetni az EU-ba menekült banki vezetőket, s információink szerint a magyar fél e nemzetközi bűnügyi együttműködésre hivatkozva adta ki a férfit.

Kadesovot – aki politikai menedékjogot kért hazánkban korábban – a magyar hatóságok fogdában tartották, ahol furcsa módon kazah állami képviselők is meglátogathatták. Ezután Kadesov június közepén váratlanul bűnösnek vallotta magát, és kérte, hogy toloncolják vissza hazájába. Otthon pedig hirtelen terhelő vallomást tett a diktátor politikai ellenfele, a bankot egykor vezető Abljazov ellen. Azt is elismerte, hogy maga is részt vett a pénzmosásban, amivel vádolják főnökeit és őt. Az Index arról is írt, hogy az ügyet követő Open Dialogue Foundation (ODF) szerint "Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették". Ugyanakkor Kadesovot hazatérését és beismerő vallomását követően, óvadék ellenében egyelőre szabadlábra helyezték.

Korábban az Amnesty International (AI) Magyarország vezetője, Iván Júlia levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy arra kérje: a magyar hatóságok semmiképpen se adják ki Kadesovot, mert félő, hogy hazájában megkínozhatják, bántalmazhatják vagy akár halálra is ítélhetik. "Kadesov kiadatása sértené Magyarország hazai és a nemzetközi jogi kötelezettségeit" – hívta fel a jogvédő a kabinet figyelmét. Az AI szerint ugyanis a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, büntetés alkalmazása továbbra is rendszeresen előfordul Kazahsztánban: 2016 januárja és novembere között legalább 163 esetben dokumentáltak ilyen jogsértést. Az ország 17 különösen súlyos bűncselekmény esetében továbbra is alkalmazza a halálbüntetést: mióta 2003-ban Nazarbajev elnök moratóriumot hirdetett a kivégzésekre, hat embert ítéltek halálra. Márpedig ilyen körülmények közt a magyar állam nem adhatna ki senkit.

Csakhogy úgy tűnik, mindez nem "hatotta meg" az Orbán-kormányt, amely egyébként is hajlamos ilyen szívességeket tenni autokratikus keleti vezetőknek. Orbán Viktor kormányfő egyébként még 2014-ben írta alá azt a megállapodást, mely kimondja, hogy Magyarország kiadja a területén illegálisan tartózkodó kazah állampolgárokat a közép-ázsiai diktatúrának.

El kellett volna utasítani
Az alaptörvény alapján „senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá”. A konkrét esetben ráadásul a francia Államtanács 2016. december 9-én azt állapította meg, hogy Muhtar Abljazov, Kadesov korábbi főnöke ellen politikai indíttatású büntetőeljárás zajlik. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerint pedig "a jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a jogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik".

Szerző
2017.08.12 07:07

Kiderülhet, milyen szerződéssel használták Hosszúék a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:38
A Duna Aréna egyik versenymedencéje
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Ki kell adnia a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft-nek azokat szerződéseket, amiket Hosszú Katinka és Shane Tusup cégével kötöttek; az ügyben eljáró bíróság félmilliós pénzbírságot is kirótt a szervezőre.
Ki kell adnia azokat szerződéseket budapesti vizes vb szervezőinek, amiket az Hosszú-Tusup tulajdonban álló Iron Corporation-nel kötöttek az irdatlan mennyiségű közpénzből épített Duna Aréna használatára – idézi az ügyben hozott, nem jogerős bírósági döntést a 24.hu. A portál hozzáteszi, a szervező céget 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújtották, mert korábban tagadta, hogy birtokában vannak ilyen megállapodások.
A lap emlékeztet rá, hogy az elsőfokú bírósági döntést 16 hónapos szélmalomharc előzte meg, melynek során hasztalanul próbálták kikérni, megszerezni a szerződéseket.
 „Első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket. Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket” - sorolják a cikkben.
Hozzáteszik, bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. A megbírságolt Kft. ugyanakkor fellebbezett az ítélet és a pénzbírság ellen is, így az eljárás másodfokon folytatódik.
Az ügy tavaly márciusban kezdődött, akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a közel 50 milliárdból megépített Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt.
2018.07.23 10:38

Orbán Montenegró elnökével találkozik

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:17

Fotó: MTI/EPA/ BORIS PEJOVIC
Hétfőn a montenegrói elnökkel vacsorázik, kedden Dusko Markovic kormányfővel tárgyal Orbán, aki épp csak visszatért izraeli látogatásáról.
Hivatalos látogatásra Montenegróba utazik hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök, este pedig munkavacsora során találkozik Milo Djukanovic elnökkel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kormányfő kedden Podgoricában megbeszélést folytat Dusko Markovic miniszterelnökkel és Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
Orbánnak sűrű napjai vannak, hiszen csak nemrég ért haza Izraelből, ahol találkozott Benjamin Netanjahuval, és sokak nemtetszése ellenére ellátogatott a Jad Vasem holokauszt múzeumba – emiatt még néhány tüntetővel is szembe kellett néznie. Montenegróban valószínűleg barátibb fogadtatásra számíthat, hiszen a 600 ezres országban komoly kereskedelmi és diplomáciai partnernek tekintik Magyarországot. A virágzó kapcsolatokat az Index korábbi összefoglalója mutatta be – a cikk szerint Montenegró legnagyobb bankja, a Crnogorska Komercijalna Banka ad Podgorica is magyar kézben van, az ország legjobb szállodája, Herceg Noviban található Sun Resort szálló pedig Mészáros Lőrinc tulajdona. 
2018.07.23 10:17
Frissítve: 2018.07.23 10:39