Botka László a "cserdi csoda" falujában

Publikálás dátuma
2017.08.12 18:21
Bogdán László, Cserdi polgármestere
Fotó: /
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Ujhelyi István EP-képviselő a Baranya megyei Cserdiben járt, ahol Bogdán László polgármesterrel, a "cserdi csoda" kitalálójával és megvalósítójával találkoztak.

A látogatásról Ujhelyi a Facebook-oldalán számolt be. Egyebek között ezt írta:

"Bogdán László polgármester és az általa vezetett település, Cserdi példát mutat mindannyiunknak....Botka László arra kérte Bogdán polgármestert, hogy dolgozzanak együtt egy igazságosabb Magyarországért, amelyet mindenki az otthonának érezhet."

A Népszava számára korábban Sombor Judit készített interjút a polgármesterrel. Ebből idézünk:

Bogdán László, Cserdi polgármestere

Bogdán László, Cserdi polgármestere

- Másfél éve a liberális média a „cserdi csoda” hírével volt tele. Mostanában viszont nagy a csönd Cserdi körül, ami jót is, rosszat is jelenthet.

- A csapból is én folytam, és egyáltalán nem bánom, hogy már nincs így. Sőt, kifejezetten jót tett nekem, hogy hanyagolt a média, mert kicsit visszavettem az arcomból, amit sikernek élek meg. Egyébként is úgy éreztem, túl sok már a szereplés.

- Miért? Hiszen szeret szerepelni.

- Nem szeretek. Lámpalázas vagyok, zavarodott, előtörnek a beszédhibáim. Cserdi különben nagyon jó évet zárt tavaly, mert kitaláltuk a Lasipét. A Lasipe kétezer éves, bibliai fogalom, magyarul jóságot jelent. Lehet ma kapni sült krumplit amerikai módra, thai csirkét, kínai édes-savanyú levest, de cigány lecsót nem. Innen jött az ötlet, hogy miért ne lehetnének cigány specialitások is a piacon. A szokásos sztereotípia szerint mivel a hozzávalókat könnyű összelopkodni a kertekből, a lecsó ősi cigány kaja, ami nem igaz. Igaz viszont, hogy a cigányok különlegesen jó lecsót tudnak csinálni. Tehát tavaly leraktuk egy cigány tartósító üzem alapjait: megalakult a Lasipe Kft., van építési és élelmiszer-biztonsági engedélyünk. Ebben eddig se önkormányzati, se állami vagy EU-s pénz nincs, amennyi kellett, azt össze tudtam hozni a munkáim - előadások, képzőművészeti alkotások - gázsijából. A továbbiakhoz most próbálunk pénzt szerezni szponzoroktól. Ja, és levédettük a Lasipe szót, meg a romburgert.

- Mi az a romburger?

- Cigány hamburger vagyis lecsóval töltött. Ilyet szeretnénk árulni már az idén a Szigetfesztiválon.

- A tartósított élelmiszer gyártása és forgalmazása nyilván nagyobb biztonságot jelent, mint önmagában a mezőgazdasági termelés. Mit akarnak elérni? Hírnevet? Dicsőséget? Sok pénzt?

- A Lasipe lesz az első cigány manufakturális üzem, egyben az első cigány brand. Aki itt dolgozik, nem lesz többé lenézett ember. Olyan minőségi követelményekkel és stratégiai szemlélettel fogunk dolgozni, mint bármelyik multi. A gyár harminc emberrel kezd termelni, és nem az számít, hogy cigány vagy magyar valaki, hanem hogy jól csinálja a dolgát. Nem minimálbért tesznek majd zsebre, cserébe mindenkinek egyéni felelőssége lesz a minőség: ő írja alá a keze alól kikerülő üveget, ő szavatol érte. Augusztusban már működő üzemet talál Cserdiben, és az átadást stílusosra tervezzük – nem szalagot vagdosunk, hanem feszítővassal leszedjük a lakatot.

A teljes interjút itt olvashatja.

Szerző
2017.08.12 18:21

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00