Kollár-Klemencz: együtt fociztam Orbánnal

Publikálás dátuma
2017.08.13 22:40
Fotók: Szalmás Péter
Fotó: /
Kollár-Klemencz László a Kistehén ünnepi koncertjére készül. A baloldalt okolja, amiért elengedte a magyar vidéket. Színpadi tapasztalata azt súgja, jót tenne Botkának egy dal.

- A szigetes reklámdallal azonosított tizenöt éves Kistehén a Budapest Parkban ünnepel. Hogyhogy?

- Egész estés élményt szeretnénk nyújtani a közönségünknek. Egy fesztiválon előtte és utána máson jár a fesztiválozó esze, még a koncert közben is azon gondolkodik, vajon mi zajlik éppen a másik színpadon. A Szigettel nincs közelebbi viszonyunk, egyszeri együttműködés volt. Régebben a magyar fesztiválok nem voltak ennyire profitorientáltak. Aztán üzletemberek vették át az irányítást. A fesztiválszervezés komoly iparág, ezért idővel finomodni fog Magyarországon is. A közönség továbbra is keresi az alternatív fesztiválokat, az egy hét együttlétet, emiatt érezhetően erősödnek a kisebb fesztiválok. A Fishing Orfű, a Bánki. A művészeti fesztiválokat most nem is számolom ide, pedig megrázó volt múlt héten, ahogy az Ördögkatlanban Verdi Requiemjét tömegek hallgatták a fűben heverve, egy hegy lábánál a csillagos ég alatt. Ezekre a kulturális élményközösségekre nagy szükség van.

- A popzenészek magukra hagyták a harmincas, negyvenes, ötveneseket, nekik nem zenél sem Bródy János, sem a Welhello. A Kistehén viszont éppen a középgenerációt szólítja meg. Tudatos döntés?

- Furcsa helyzet, a hazai popzene nem túl régen született. Most kezd kinyílni korosztályi értelemben is, egyre több generáció hallgatja. A nagy öregek is beengedik az életükbe az újdonságokat, nemcsak a régi sikereiket játsszák unásig, hanem inspirálódnak is a fiatalabbaktól. Tizenhat évesen azt hittem, ha nem lesz azonnal zenekarom, lecsúszok mindenről, huszonévesen már öreg leszek, és a közönségem is kiöregszik. Harminc felett nem akarok majd lázadni, nem fogok forradalmat csinálni, akkor már más lesz a dolgom - így képzeltem, de nem így lett.

- "Harminc felett már nem kell forradalmat csinálni": a rendszerváltás pillanatában felnőtt generáció ikonikus alakja, a későbbi miniszterelnök is gyakran utal erre. Orbán Viktor az élettanilag szükségesnél gyorsabban vált konzervatívabbá és öregebbé a saját életkoránál, és ezt követendő mintává is tette. Az a fajta felnőtt lett, aki csak a régi lemezeit veszi elő.

- A rendszerváltás körül együtt fociztam Orbán Viktorral, az akkori egyetemistával. Amikor a haladó szellemiségű Bibó Kollégiumban értelmiségiek társaságába került Budapesten, őt is áthatotta az ottani fiatal forradalmi hév. Ezt teljes szívvel átérezte a Fidesz kezdeti időszakában. Aztán továbbgondolta. Nálunk az egyetemista évekre hozzá hasonlóan a magyar diákok kilencven százaléka zárványként gondol. Mint egy hosszú nyaralásra egy szigeten, ahol furcsa, új eszmékről hallanak, új ízeket kóstolnak. Radikálisabban gondolkodnak, vadabb zenéket hallgatnak, változásokat akarnak, de az egyetem után vége a fiatalságnak, komolyan kell viselkedni.

A diplomával együtt kiakasztják a dolgozószoba falára az akkori barátaikat és a zenéket is. Az egykori évfolyamtársaim számára továbbra is az a legnagyobb élmény, ha a Jethro Tull fellép Budapesten. Őket nem érintette meg, hogy azóta millió jobbnál jobb dolog történt a zenében, mert a fiatalságuk véget ért a diplomaosztón. Ahogy Orbáné is. Megérezte, hogy ahonnan eljött, ott azt várják tőle, hogy végre komolyodjon meg. Kis János és köre diákos forradalmár maradt, ezért levált róluk. Az MDF körül viszont tulajdonképpen jól mentek a dolgok, a konzervatívabb értékrend is könnyebben volt képviselhető a számára. Megérezte, hogy rövid idő alatt messzebbre lehet lépni abba az irányba, mint a másikba valaha is. Orbán Viktor jól ismeri ezt a közeget, mert ő maga is ilyen. Tudja, hogy az ország nyolcvan százaléka azonosan gondolkodik arról, milyen egy felnőtt. Komoly.

- A miniszterelnök politikusi erősségei közé szokás sorolni az országismeretét. Ez is arról árulkodik?

- Mindenképpen, és emiatt nem hibáztatom. Aki a társadalomtól akar valamit, annak ismernie kell az embereket. Azt most hagyjuk, mit kezd a társadalommal.

- Aki együtt focizott a későbbi miniszterelnökkel, az bekerülhetett volna a belső körbe, lehetne NKA-elnök, ehelyett a rendszerváltás érzelmi veszteseit szórakoztatja bús-derűs dalokkal.

- Ez így túlzás. Az egyetemista Orbánt, a forradalmárt ismertem távolról, a miniszterelnököt nem. Előtte sem kerestük egymás társaságát. Nem gondolom, hogy a rendszerváltáskor felnőtté válók veszteségét sorolnám a dalaimban. Viszont van véleményem az ország állapotáról, sokat gondolkodom ezeken az ügyeken. Adott volt a kilencvenes években egy társadalom. A ballib oldalon nem lett volna szabad a '68-as liberálisok érzelmeit jellemzőnek tekinteni az ország egész lakosságára. A kilencvenes években meg kellett volna közösen nézni, hogy az itt lakók mire vágytak, mit éreztek addig a szabadságuk korlátozásának és miben éreznék a kiteljesedését. Szeretnék, ha sikeresnek látnák az országot külföldön? Boldogabbak lennének a saját pálinkájuktól?

Ha egy igazi politikus az országot el akarta juttatni Európába, nem erőltethette volna rá szinte vakon az európai értékeket a lakosságra, hiszen az nem volt még rá felkészülve, nem is ismerte azokat az értékeket. A társadalmat igazi mélységében kellett volna ahhoz érteni, hogy az együttlakók gondolkodását, szokásait finoman, apró mozdulatokkal irányítsa valaki az európai demokratikus értékek felé. Orbán az akkori politikai elitből szinte egyedüliként volt hajlandó belátni, hogy a vidék nélkül nem jutunk el Európába. Azt is tudta, hogy a folyamat lassabb lesz, mint ahogy Budapestről látszik. A demokratikus ellenzék el nem évülő bűnének tartom mind a mai napig, hogy a társadalom kihagyásával akartak társadalmi változásokat elérni. Óriási hiba volt.

Névjegy
- Zenekarvezető, író, énekes.
- A MyFilm stúdió alapítója, reklámfilmes (például a Sziget kistehenes zenés animációja is itt készült).
- Falun él, gazdálkodik, közösségi lovardát működtet.

- A Népszabadság az utolsó évében Gulliver-jelentések sorozatcímmel kortárs novellákat jelentetett meg. Az ott közölt Raklap című írásából kiderült, milyen jól ismeri a vidéki életet. A falunapok koncertfellépéseinek köszönheti, vagy annak, hogy elhagyta a fővárost és falura költözött?

- Kisgyerekkoromban az év minimum harmadát vidéken töltöttem, mert a szüleim első generációs fővárosiak. Magyarország nincs a vidék nélkül. Az a gondolkodásmód, az a viszonyrendszer nehezen változik. Ha a politikai másik oldal alaposabban ismerné a vidéket, akkor nem csodálkozna azon, hogy mekkora tömeg éhezik az örömre, a megbecsültségre. A társadalomnak a lopások és csalások dacára is iszonyúan kell a vizes vb, hogy jobban érezhesse magát.

- A kormány sikerkommunikációja remekül működik, nem?

- Ezt is el kellene tanulnia a baloldalnak Orbántól. Növekszik az a tömeg, amelyik biztosan tudja, hogy nem akarja a mostani kormánypárt győzelmét jövőre. De azt nem tudja, kire szavazzon. Ha arról olvashatna, hogy végre találtak egy alkalmas jelöltet, aki megfelelő, sikeres, és érdemes mögé felsorakozni, akkor örömmel megtenné. Nem születnek lelkesítő írások, szerethető kampányfilmek, akár egy szimpatikus, fütyülhető sláger mondjuk Botka Lászlóról. A baloldali kommunikáció soha nem tünteti fel sikeresnek a jelöltjét, nem emeli ki a jó tulajdonságait, inkább arról beszél, hogy mennyit hibázik a másik fél. Ám ez engem mint választópolgárt egyre kevéssé érdekel. Most már erre a másik oldalra lennék kíváncsi. A hatalom megszerzése utáni szándékaira. Szomorúnak tartom, hogy a Fidesz, az a politikai erő, amelyik jelenleg ismeri az ország mentális és érzelmi állapotát, az vissza is él vele és manipulálja kénye-kedve szerint. Éppen ezért csak a társadalomról szeretek gondolkodni, a politikáról nem. Nem értek hozzá, nem vonz.

- A Kistehén vidéken és Budapesten egyaránt sikeres. Megmozgatja a közönség érzelmeit, akár egy politikus. Az aktuális közérzetünkre épít?

- Nincsenek bal- és jobboldali érzelmek. A közönségnek van kábé negyven sírós-nevetős aktív éve. Ezt próbálom minél jobban megfogalmazni helyettük a számukra, politikától függetlenül.

Infó:

Ünnepi koncert: 15 éves Kistehén

Budapest Park, Augusztus 31. 18 óra

2017.08.13 22:40

Eltörheti intézkedés közben a delikvens karját a rendőr - legalábbis néha

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:01
illusztráció
Fotó: AFP/
Rátörtek otthonában egy beteg nőre, kirángatták fürdőkádjából, és eközben eltörték a kezét a hatóságok. Az ügyészség szerint mindez szakszerű volt - és az ítélet jogerős.
A pszichiátriai problémákkal küzdő nőhöz aggódó anyja előbb mentőt hívott, majd mikor ő nem nyitott ajtót, a mentősök szóltak a rendőrségnek - számol be az egy évvel ezelőtti esetről a Magyar Helsinki Bizottság. A rendőrök a fürdőkádjából rángatták ki a beteget, megbilincselték, az egyik karja az intézkedés során eltörött.
Az orvosi dokumentáció szerint a nő karja a fürdőkádból kicsúszás során tört el. Azonban szinte minden mozzanatot rejtett kamera rögzített, így bizonyítható, hogy a rendőri intézkedés alatt következett be a súlyos sérülés.
Az ügyészség mégis megszüntette a büntetőeljárást, mondván, bűncselekmény nem történt. A Helsinki Bizottság szerint számos körülmény mutat arra, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés történt, ezért panaszt nyújtottak be a döntéssel szemben - írták júniusi közleményükben.
Az eljáró rendőröket ki sem hallgatták, az ügyészség úgy állapította meg, hogy bizonyára nem hibáztak.
A nő ügyvédjének ezzel kapcsolatos panaszát elutasították - derül ki az RTL Híradóból. Most a Strasbourgi nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. Az ügyészség csak annyit nyilatzkozott az RTL-nek: a döntés jogerős.
2018.07.17 11:01
Frissítve: 2018.07.17 11:02

Bölcsődekrízis:Esélyük sincs a családoknak

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:00

Fotó: Shutterstock/
A kormány támogatja a bölcsődék létrehozást, hiszen a nők munkába állása a cél. A kisebb önkormányzatok azonban nem tudnak fenntartani egy bölcsődét, a cégeknek sem éri meg, az álláskeresők gyerekeit pedig nem veszik fel.
- Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, azaz elvileg jövőre indítanunk kellene minibölcsődét, szerencsére az érintett szülők nem kérték, mert nem is tudnánk miből fenntartani – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Évi harmincmillió forint az állami normatívánk, nagyjából az egészet elvinné, ha saját bölcsődét kellene kialakítanunk. A kormány 2017 év elejétől alakította át a bölcsődei rendszert négy intézménytípust kialakítva: a klasszikus bölcsődék mellett létrehozták a minibölcsődéket, melyek a tízezer lakosnál kisebb településeken működhetnek, felélesztették a szocializmusban működő céges bölcsődék rendszerét, valamint a családi napköziket családi bölcsődékké alakíttatták át. A cél egyértelmű: segíteni a kisgyermekes nőket, hogy szülés után minél előbb ismét munkába állhassanak. Ez eddig sokak számára, megfelelő bölcsődei ellátottság miatt lehetetlennek bizonyult, ám az elmúlt másfél év tapasztalata szerint, az átalakítás egyelőre nem érte el a kívánt hatást.
A legnagyobb probléma, hogy a nagyjából 3200 településből 2500-ban nincs bölcsőde, azaz, ha a család nem tud segíteni, az anya gyermeke óvodás korúvá válásáig nem tud visszamenni dolgozni. Noha egy minibölcsődét sokkal enyhébb feltételekkel létre lehet hozni, mint egy klasszikust, a kistelepülések számára így is óriási, jellemzően vállalhatatlan feltételeket jelent.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly augusztus végén kiírt ugyan egy 1,1 milliárdos pályázatot, amelyre azok az tízezer fősnél kisebb önkormányzatok jelentkezhettek, ahol nem volt bölcsődei ellátás, és az egy lakosra jutó adóerő-képesség húszezer forint alatt volt. Elvileg hatszáz település felelt meg a kritériumoknak, ezek öt százalék önerő mellett tízmillió forintot nyerhettek.
- Ha egy falunak van megfelelő ingatlana, a beüzemeléshez elég is lehet – jegyezte meg Varga András. – De mi lesz a fenntartással. Kell egy szakképzett kisgyermeknevelő és egy dajka, ott a rezsi, az étkeztetés, ennyi pénzt egy ötszáz fős falu, mint a mienk is, nem tud kigazdálkodni. Önállóan elképzelhetetlen, hogy saját bölcsődénk legyen, jelenleg a közös fenntartású óvodához hasonlóan a szomszédos Somogyjádon van bölcsőde, és egy gyereket hordanak oda a szülők a faluból. Amúgy nemcsak az intézmény fenntartása lenne gond számunkra, de a megfelelő alkalmazottak megtalálása is, mert óriási a szakemberhiány, így akinek megfelelő a képesítése, inkább elmegy városba dolgozni, mint egy kistelepülésre.
Hasonlóképpen vélekedett Angyal Jenő, a nógrádi Vizslás polgármestere is, aki szerint az állami normatíva nem elegendő a fenntartásra, a szegényebb települések viszont nem tudják kipótolni a keletkező lyukakat. - Éppen ezért mi korábban nem bölcsődét, hanem kistérségi családi napközit szerettünk volna létrehozni több településsel karöltve – magyarázta -, ám az akkori fideszes salgótarjáni polgármester elutasította a kezdeményezést. Így aztán nincs ilyen intézmény még a környéken sem, de nem is lesz, ugyanis helyben nincs is akkora igény, hogy önállóan minibölcsődét tartsunk fenn. A faluban nem jellemző, hogy azért nem mennek vissza a nők dolgozni, mert nem tudnak mit kezdeni a gyerekükkel. A drávamenti Vízváron ingatlana lenne az önkormányzatnak, csak éppen nincs elegendő, megfelelő korú gyerek a faluban. - Települési szinten sok helyen nem tudnak foglalkozni a problémával, mert sem a gyerekszám, sem az anyagi kapacitás nem elegendő – jelentette ki Kozma László polgármester. – Ugyanúgy kellene megoldani, mint az óvodákat: két-három-öt falu hozhasson létre akár minibölcsődét.  A fenti három településnél anyagilag sokkal jobb helyzetben lévő Balatonmáriafürdő polgármestere is úgy gondolja, faluja saját erőből bizonyosan nem tudna fenntartani egy minibölcsődét. - Évente átlagosan 5-6 gyerek születik nálunk, azaz akár lehetne is rá igény – mondta Galácz György -, de eddig nem kérték a szülők. Azt is mondhatnám, szerencsére, ugyanis nem tudom, miből finanszíroznánk. Ingatlanunk talán még lenne, de saját keretből bizonyosan nem tudnánk fenntartani. Ha mindenképpen szükséges lenne, megpróbálnánk összefogni keresztúrral, Berénnyel, Újlakkal, máshogy nem hiszem, hogy menne.

A cégeknek inkább támogatnák az állami intézményeket

Hasonlóképpen nehézkesen halad a munkahelyi bölcsődék felélesztése, és a korábbi tapasztalat azt mutatja, nem sok cég akar saját intézményt üzemeltetni: már 2013-ban is akadt erre a célra pályázati forrás, de akkor országosan mindössze hét cég vágott bele a projektbe. Tavaly újabb, négymilliárdos pályázatot írtak ki, 8-100 milliót nyerhetett egy-egy jelentkező, akik a munkahelyi bölcsőde helyének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére, képzésre, a projekt előkészítésével és menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységekre, továbbá a munkába visszatérő kisgyermekes szülők képzésére, kompetenciafejlesztésére fordíthatta az összeget. Az általunk megkérdezett cégek közül szinte mindenütt arra hivatkoztak, miután három műszakban kell dolgozni náluk, életszerűtlen, hogy egy anya a céges bölcsődébe vigye magával a kisgyerekét, hiszen vagy reggel hatra kellene hoznia vagy csak este tízkor tudná elvinni. Cseppet sem mellékesen az állam csak a fenntartási költségek 30 százalékát állná, a többit a cégnek, illetve a szülőknek kellene megosztaniuk. - Nem is merült fel ilyen igény – mondta Gerber András, a kaposvári Videoton Elektro-Plast Kft. ügyvezető igazgatója –, így nem is terveznek saját bölcsődét. Persze ha szükséges lenne, létra tudnánk hozni, ám mindenkinek jobb és hasznosabb a jelenlegi, bevált forma: a cég támogatja azokat a bölcsődéket, ahová a dolgozók a gyerekeiket hordják.

Sok van, de nem elég

Tavaly 2,8 százalékkal nőtt azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiket hiába akartak volna bölcsődébe íratni a szüleik. A KSH 2017-es Statisztikai Tükre szerint a 3154 hazai településből 2610-ben nem volt semmilyen napközben igénybe vehető ellátási forma. Pedig egy erős visszaesés után ismét egyre több férőhelyet létesítenek országszerte és terjed a kis méretű bölcsődék száma is, mert nő az igény erre a szolgáltatásra.  A nagy múltú magyar bölcsődei rendszer 1980-as években kezdődött visszafejlesztését a gyes és a gyed bevezetésével, majd a gyerekszám csökkenésével indokolták. Ahogy nő a munkaerőpiac kereslete a női dolgozók iránt, úgy indult meg a legkisebbek gyermekintézményeinek bővülése.  Magyarországon most 48 ezer bölcsődei férőhely van, amit az állam idén 3-4 ezer további hely kialakításával akar bővíteni. Csakhogy az önkormányzatoknak nagyon sokba kerül egy gyermekintézmény fenntartása, nem is tolonganak a lehetőségért - olvashatták riportunkban. A kormány reakciója, hogy áttérnek a feladat alapú finanszírozásra. Ahogy Novák Katalin államtitkár a bölcsődék napján, áprilisban fogalmazott: így már nem jelent ráfizetést egy-egy ilyen gyermekintézmény működtetése. Ám ezt nagy valószínűség szerint még mindig csak megköszönik majd a települések, mert ez sem fedezi minden költségüket. A sietséget mérsékli az is, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon. Az 1870-es első hazai népszámlálás óta soha nem volt olyan kevés kisgyerekünk, mint most. A statisztikák szerint a 15 év alatti népességen belül minden ötéves korcsoport létszáma zuhant az elmúlt öt évben, a legnagyobb mértékben az 5 év alatti gyermekek száma esett vissza - 17 ezer fővel. Azt, hogy a tendencia az állítólagos kormánypárti családbarátság ellenére folytatódik, ékesen bizonyítják az idei adatok: január és április között például 28 476 gyerek született az országban, több mint ötszázzal kevesebb, mint egy éve. Egyre később vállalnak gyermeket a párok, így a bölcsődékben is átalakult a szülők korösszetétele. Budapest gazdagabb kerületeiben a 30-as éveik közepén járó anyukák és a negyvenes apukák jelennek meg legtöbbször, a kor azzal párhuzamosan megy lefelé, ahogy csökken a település lélekszáma.  A bölcsődék leghosszabb ideig az egészségügyi ellátórendszer részeként működtek, majd pár évig szociális intézménynek számítottak, most pedig a családügyhöz sorolták őket, amivel az Orbán-kormány azt ismerte el, hogy csak a munkajövedelemből élők számíthatnak erre a kicsik napközbeni ellátását biztosító szolgáltatásra. A szociálisan rászorulók, munkanélküliek, rokkantak – vagyis akikről a humántárca szociális részlege gondoskodik papíron, majd megoldják a gyerek napközbeni felügyeletét is valahogy, legfeljebb vele a karjukon mennek állást keresni. A zsúfoltabb intézményekbe csak az a kicsi kerülhet be, amelyiknek mindkét szülője dolgozik, vagy egyedül neveli a gyereket. A következő gond az lesz, hogy a közmunka visszaszorításával a gazdaságilag elmaradott térségekben az erre alapult bölcsődék bizonytalan helyzetbe kerülnek. Csak ez egy kicsit rosszabbul hangzó üzenet, mint a családi adókedvezményre vagy a csok-ra hivatkozva kijelenteni: kormány mindent megtesz a gyermekvállaláshoz és neveléshez.   
2018.07.17 11:00
Frissítve: 2018.07.17 12:38