Népszavazással edzenek a 2018-as választásra a pártok

Publikálás dátuma
2017.08.16 07:00

Fotó: /
Bár a Fidesz által kialakított rendszerben a kormányoldal egyetértése nélkül esélytelen országos referendumot tartani, a pártok mégis előszeretettel kísérleteznek ezzel: az aláírásgyűjtés ugyanis jó bemelegítő lehet a kampányhoz.

Kiüresedett a népszavazás intézménye és nem is: míg a rendszerváltozás óta egyetlen civil kezdeményezés sem jutott el a szavazóurnákig, illetve a politikai szereplők közül is csupán egykor az akkor ellenzéki Fidesznek sikerült – eredménytelenül – országos népszavazást tartatni, a megkérdezett szakértők szerint mégsem véletlen, hogy a kis pártok most is beadványokkal bombázzák a Nemzeti Választási Irodát (NVI). Számszaki tény azonban, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Amennyiben azonban az NVB futószalagon hozott elutasító döntéseit felülbíráló Kúria döntése nyomán mégis hitelesítenek egy kérdést, úgy a párt még az országgyűlési választások előtt kampányüzemmódba kapcsolhat, felkészítheti tagságát a későbbi választási hajrára. Az országos ügydöntő népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése ráadásul választási adatbázis kiépítésére is rendkívüli módon alkalmas.

„Ez persze olyan, amit egyik párt sem fog bevallani” – mondta lapunknak László Róbert a választói adatbázis-építésre vonatkozó felvetésre. A Political Capital választási szakértője szerint természetesen „az is lehet, hogy akadnak köztük tisztességesek, akik nem készítenek másolatot az aláírásgyűjtő ívekről, de a politikusok már csak olyanok, hogy bárminek ellen tudnak állni, kivéve a kísértésnek”. Úgy vélte: „márpedig semmi kockázata nincs annak, hogy lemásoljanak néhány ezer aláírásgyűjtő ívet, miközben nagyon hasznos adatokat tartalmaznak.” László Róbert szerint tehát valóban lehet olyan értelmezése a népszavazási "dömpingnek", amely a választópolgári adatbázisépítést szolgálja. Ugyanakkor a szakértő szerint más szempontból sem teljesen hatástalan a népszavazás intézménye: bár egyik esetben sem írták végül ki a szavazást, de két olyan kezdeményezés is volt, amivel ellenzékből meghátrálásra lehetett késztetni a kormánypártot. Ilyen volt az MSZP népszavazási fellépése a nagy bevásárlóláncok vasárnapi nyitva tartásáért, illetve a Momentum váratlanul és minden korábbi próbálkozást felülmúlóan sikeres aláírásgyűjtése, mely nyomán a olimpiai pályázatot kellett a Fidesznek elengednie.

Csakhogy az számszaki tény, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a NVB-nél. Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Vágó Gábor állami bérplafonra vonatkozó népszavazási kérdését a Kúria felülbírálata után hagyták jóvá, az NVB által első körben átengedett másik, a korrupciós bűncselekmények büntethetőségére vonatkozó felvetésének ügyében pedig épp a Kúriának kell döntenie. Így az egyetlen valódi kivétel: a karácsony munkaszüneti nappá nyilvánításának politikailag semleges és a Fideszre nézve tökéletesen veszélytelen kérdése volt. Ebből a szempontból az NVB a keddi ülésén is a szokásos formáját hozta: az alaptörvényre és az egyértelműség hiányára hivatkozva nem hitelesítette a Civil Mozgalom Egyesült (CME) népszavazási kezdeményezését, ami a választási kamupártok elterjedését akadályozta volna meg azzal, hogy megtiltotta volna a pártok állami támogatását a választási kampányban. Hasonlóan nem sok eséllyel kecsegtet a napokban a nyilvánosság elé lépett Magyar Polgári Világ nevű, szintén most bejelentkezett párt népszavazási kezdeményezése arról, hogy akarunk-e belépni az euróövezet előszobájának tekintett európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint egyértelmű, hogy mind az NVI, mind az NVB „nihilszervezet”, azaz kizárólag a politikai utasításokat hajtanak végre. Szerinte éppen ezért kizárható, hogy választásokig akár a hitelesítésre váró Pukliék, vagy éppen az állami vezetők bérplafonjáról szóló népszavazáshoz időközben már az aláírásokat gyűjtő Vágó Gábor javaslatáról valóban népszavazást írhassanak ki. Nemcsak a kérdés, vagy az összegyűjtött aláírások hitelesítése miatt, hanem a népszavazások kiírásának más szabályai is ezt gátolják. „Ma ugyanis teljességgel a politika szándékán múlik, hogy mikor írnak ki egy népszavazást” - magyarázta Tóth, aki szerint az engedélyezés jogi rendszere teli van olyan gumiszabályokkal, amelyekkel egyaránt lehet négy-öt hónap a kiírási procedúra, de másfél év is. Egyetlen példa: ha egy szervezet össze is gyűjt 200 ezer aláírást, úgy a NVI dönthet úgy, hogy két emberre bízza az aláírások átvizsgálását, azonosítását – így 45 napra nyúlik az eljárás – de dönthet úgy is, hogy száz embert vezényel oda, így két nap alatt megvannak ezzel. „A gumihatáridők jogi bizonytalanságok is arra mutatnak rá, hogy a népszavazási törvény olyan politikai megrendelésre készült, hogy csak a Fidesz által támogatott kérdéseket lehessen kitűzni népszavazásra – fogalmazott Tóth.

Helyben döntetnének a bulinegyedről is
Testületi ülés összehívását és egy későbbi, helyi népszavazási kérdésekről történő egyeztetést kérnek Erzsébetváros fideszes polgármesterétől, Vattamány Zsolttól ellenzéki képviselők a bulinegyed ügyében.
Mint arról beszámoltunk, a lakók szerint a fideszes vezetés 2013-ban egy önkormányzati jogszabály változtatással lényegében áldását adta arra, hogy a kerület belső része bulinegyeddé váljon, ahol több száz romkocsmában mint százezer fiatal szórakozik hétvégenként, a lakók szerint élhetetlenné téve a területet.
Vattamány válaszában most a rendkívüli testületi ülés összehívását meg is ígérte, továbbá arra is ígéretet tett, hogy megváltoztatják a vitatott jogszabályt.

2017.08.16 07:00

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45