London elutasítja a határokat

A Brüsszellel folytatott tárgyalások következő fordulója előtt a brit kormány ismertette az északír-ír határra vonatkozó terveit.

Felgyorsultak végre az események az Egyesült Királyság kilépési feltételeinek konkretizálása terén. Kedden a kereskedelmi kapcsolatok és a vámstruktúra rendezésére tett javaslatokat London, szerdán pedig nyilvánosságra hozták az északír-ír határ kezelésére vonatkozó terveket. Az átfogó dokumentum egyértelművé teszi, hogy a sziget két oldalát – a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországot és az Ír Köztársaságot – elválasztó határszakaszra különleges, „egyedi” szabályok vonatkoznak. London állásfoglalásának középpontjában a közel száz éve működő Common Travel Area (CTA) – vagyis a Közös Utazási Terület –, az azzal kapcsolatos jogok védelme, illetve a hatalom megosztását lehetővé tévő 1998-as nagypénteki egyezmény szellemének megőrzése áll.

A brit kormány álláspontját összegző dokumentum megismétli az elmúlt hónapokban oly gyakran hangoztatott elképzelést, miszerint a határátkelést ne akadályozzák fizikai korlátok, még az olyan korábban felmerült innovatív technológiai módszerek sem, mint a rendszámfelismerő alkalmazások. James Brokenshire, a brit kormány északír ügyekért felelős minisztere úgy érzi, az állásfoglalás rugalmas és ötletes gondolatokat tartalmaz: „Igazolja, hogy olyan praktikus megoldást keresünk, amely figyelembe veszi az északír-ír határ különleges gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeit, és nem gördít újabb akadályokat az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem elé”. A tavalyi Brexit-népszavazáson a bennmaradást preferáló északírek helyzetét megkönnyíti, hogy a belfasti egyezmény értelmében továbbra is joguk lesz az ír állampolgárságra.

A vámunió átmeneti folytatására tett előző napi javaslat után az északír-ír határkoncepció is lényegében a status quo fennmaradását célozza, azaz London nem tervez azonnali, radikális változtatásokat a kilépés 2019. március 29-re várható életbe lépése után. Fizikai határokat pedig végképp nem akar létrehozni az Ír-szigeten.

FOTÓ: AFP/PAUL FAITH

Az „egyedi” volt látszóag a brit kormány kedvenc szava szerdán, hiszen a belfasti székhelyű, de republikánus érzelmű Irish News című lapnak írott cikkében Theresa May kormányfő biztosította az ír újraegyesülés Ulsterben élő híveit, hogy az Egyesült Királyság nem fordít hátat a Dublinhoz fűződő „egyedi és különleges viszonynak”. A svájci és olaszországi gyalogtúrákkal töltött szabadságáról frissen visszatért miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy London magára vállalja az EU által az északír tartomány fellendítésére kiutalt segélyek folyósítását, amelyek nagyban enyhítették a több évtizedes zavargások nyomán kialakult súlyos gazdasági gondokat.

A határra vonatkozó tervekre többnyire pozitívan reagált a közvélemény. A nemrégiben kinevezett ír külügyminiszter, Simon Coveney sajtótájékoztatóján üdvözölte a brit elképzelésben használt nyelvezetet, de szükségesnek nevezte „a részletek kidolgozását”. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt vezetője – akinek támogatása nélkül a kisebbségi kormányt alkotó Konzervatív Párt nem tudná törvényhozási programját megvalósítani a westminsteri parlamentben – úgy értékelte, hogy a dokumentumban „a józan ész érvényesül”, s az Belfast, Dublin és London véleményét is tükrözi. Az Európai Bizottság a Twitteren „pozitív lépésnek” nevezte az elmúlt napokban közzétett koncepciókat. A grémium figyelmeztetett: „Az óra ketyeg”, de ezek olyan alapok, amelyeken „meg lehet végre kezdeni a tárgyalásokat”.