London elutasítja a határokat

Publikálás dátuma
2017.08.17 07:32

Fotó: /
A Brüsszellel folytatott tárgyalások következő fordulója előtt a brit kormány ismertette az északír-ír határra vonatkozó terveit.

Felgyorsultak végre az események az Egyesült Királyság kilépési feltételeinek konkretizálása terén. Kedden a kereskedelmi kapcsolatok és a vámstruktúra rendezésére tett javaslatokat London, szerdán pedig nyilvánosságra hozták az északír-ír határ kezelésére vonatkozó terveket. Az átfogó dokumentum egyértelművé teszi, hogy a sziget két oldalát – a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországot és az Ír Köztársaságot – elválasztó határszakaszra különleges, „egyedi” szabályok vonatkoznak. London állásfoglalásának középpontjában a közel száz éve működő Common Travel Area (CTA) – vagyis a Közös Utazási Terület –, az azzal kapcsolatos jogok védelme, illetve a hatalom megosztását lehetővé tévő 1998-as nagypénteki egyezmény szellemének megőrzése áll.

A brit kormány álláspontját összegző dokumentum megismétli az elmúlt hónapokban oly gyakran hangoztatott elképzelést, miszerint a határátkelést ne akadályozzák fizikai korlátok, még az olyan korábban felmerült innovatív technológiai módszerek sem, mint a rendszámfelismerő alkalmazások. James Brokenshire, a brit kormány északír ügyekért felelős minisztere úgy érzi, az állásfoglalás rugalmas és ötletes gondolatokat tartalmaz: „Igazolja, hogy olyan praktikus megoldást keresünk, amely figyelembe veszi az északír-ír határ különleges gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeit, és nem gördít újabb akadályokat az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem elé”. A tavalyi Brexit-népszavazáson a bennmaradást preferáló északírek helyzetét megkönnyíti, hogy a belfasti egyezmény értelmében továbbra is joguk lesz az ír állampolgárságra.

A vámunió átmeneti folytatására tett előző napi javaslat után az északír-ír határkoncepció is lényegében a status quo fennmaradását célozza, azaz London nem tervez azonnali, radikális változtatásokat a kilépés 2019. március 29-re várható életbe lépése után. Fizikai határokat pedig végképp nem akar létrehozni az Ír-szigeten.

FOTÓ: AFP/PAUL FAITH

FOTÓ: AFP/PAUL FAITH

Az „egyedi” volt látszóag a brit kormány kedvenc szava szerdán, hiszen a belfasti székhelyű, de republikánus érzelmű Irish News című lapnak írott cikkében Theresa May kormányfő biztosította az ír újraegyesülés Ulsterben élő híveit, hogy az Egyesült Királyság nem fordít hátat a Dublinhoz fűződő „egyedi és különleges viszonynak”. A svájci és olaszországi gyalogtúrákkal töltött szabadságáról frissen visszatért miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy London magára vállalja az EU által az északír tartomány fellendítésére kiutalt segélyek folyósítását, amelyek nagyban enyhítették a több évtizedes zavargások nyomán kialakult súlyos gazdasági gondokat.

A határra vonatkozó tervekre többnyire pozitívan reagált a közvélemény. A nemrégiben kinevezett ír külügyminiszter, Simon Coveney sajtótájékoztatóján üdvözölte a brit elképzelésben használt nyelvezetet, de szükségesnek nevezte „a részletek kidolgozását”. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt vezetője – akinek támogatása nélkül a kisebbségi kormányt alkotó Konzervatív Párt nem tudná törvényhozási programját megvalósítani a westminsteri parlamentben – úgy értékelte, hogy a dokumentumban „a józan ész érvényesül”, s az Belfast, Dublin és London véleményét is tükrözi. Az Európai Bizottság a Twitteren „pozitív lépésnek” nevezte az elmúlt napokban közzétett koncepciókat. A grémium figyelmeztetett: „Az óra ketyeg”, de ezek olyan alapok, amelyeken „meg lehet végre kezdeni a tárgyalásokat”.

2017.08.17 07:32

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/