Megvertek egy oknyomozó újságírót

Megverték Parim Olluri koszovói oknyomozó újságírót, aki az utóbbi időben az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) korrupt parancsnokairól írt cikkeket - számolt be róla a Szabad Európa Rádió balkáni irodája a honlapján csütörtökön.

Az ismert és többszörösen díjazott újságíróra szerda este támadtak rá az utcán eddig ismeretlen elkövetők. A férfi könnyebb sérüléseket szenvedett. Az Insajderi című hírportál főszerkesztője a Szabad Európa Rádió újságírójának elmondta, nem ismerte fel a támadókat, és azok nem is mondtak semmit, ami arra utalna, miért verték meg, de úgy hiszi, a támadásnak köze lehet az utóbbi időszakban közölt cikkeihez. 

Parim Olluri a közelmúltban többször is írt az egykori UCK feltételezhetően megvesztegethető parancsnokairól, valamint azokról, akik tevékenységüket segítették, vizsgálta emellett a koszovói politikusok vagyonát, a kormány körül kialakult botrányokat, a megkérdőjelezhető önkormányzati pályázatokat, illetve azt, hogyan gazdagodtak meg néhányan a közbeszerzési pályázatokon keresztül. Kiemelte, többször is megfenyegették már, ám - mint mondta - a koszovói igazságszolgáltatás egyáltalán nem foglalkozik az újságírókat érő fenyegetésekkel. 

Az oknyomozó újságírót ért támadást többen is elítélték, többek között Hashim Thaci koszovói elnök, Isa Mustafa távozó kormányfő, valamint több újságíró- és jogvédő szervezet. Olluri szerint azonban nem elég, ha csak szóban ítélik el az ilyen incidenseket, a politikusoknak az illetékes szervekre is nyomást kell gyakorolniuk, hogy végezzék munkájukat, és biztosítsák a valódi szólásszabadságot. 

Az újságíró-szervezetek a tavalyi esztendőben húsz olyan esetről tudnak, amikor megtámadtak vagy munkájában ellehetetlenítettek egy koszovói sajtómunkást. Az idei esztendőben eddig kevesebb támadás történt, mint a 2016-os év ugyanezen időszakában, ám megnőtt a fenyegetések száma, főleg a közösségi oldalakon. Tavaly két nagyobb támadás is történt: előbb az RTK pristinai közszolgálati televízió épületére, majd az RTK vezetőjének otthonára dobtak kézigránátot.

Olluri megverését csütörtökön elítélte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a sajtószabadság elleni támadásnak minősítve azt. Az Insajderi oknyomozóportál azért foglalkozott az utóbbi időben többször is az UCK ügyeivel, mert hamarosan megkezdi munkáját a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság. A testület az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején, valamint azt követően az UCK által elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgálja majd. Az UCK tettei máig vitatottak, még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Az UCK-nak tagja volt Hashim Thaci elnök, valamint Ramush Haradinaj miniszterelnök-jelölt is.

Szerző
2017.08.17 16:53

Elon Musk bocsánatot kért, amiért lepedofilozta a mentőbúvárt

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:29
Elon Musk
Fotó: AFP/
Dühében írta a Twitteren közzétett bejegyzést – állította a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója.
A Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk bocsánatot kért, amiért „pedo fickóként” utalt egy mentőbúvárra az azóta már eltávolított Twitter-bejegyzésében – írja a BBC. A brit búvár, Vern Unsworth részt vett a vízzel elárasztott barlangba szorult 12 fiú és edzőjük kimentésében Thaiföldön. Musk tervezett egy mentőkapszulát, amivel szerinte ki lehetett volna hozni a gyerekeket,  Unsworth viszont „PR trükknek” titulálta felajánlását és kritizálta a találmányt, kiemelve, szerinte esélytelen, hogy működjön. Musk találmányát egyébként végül nem használták a mentőakció során. Musk erre reagálva tette közzé bejegyzését, melyben azt is kétségbe vonta, hogy a búvár valóban részt vett a mentésben. Bár a nevét nem említette, egy Thaiföldön élő britről írt, és azt üzente neki: készít majd egy videót, ami bizonyítja a mentőkapszula működőképességét. Vern Unsworth később közölte: fontolgatja, hogy jogi lépéseket tesz. Elon Musk most azt mondta, hogy dühében írta mindezt, és Unsworth tettei nem indokolhatják azt, amit ő cselekedett. A Guardian azt írja, a Tesla részvényesei korábban bocsánatkérésre szólították fel a vezérigazgatót. 
2018.07.18 09:29
Frissítve: 2018.07.18 09:35

Trump a következetlenség rekordere: egy nap alatt kifarolt a feltétlen Putyin-imádatból

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:20
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta az amerikai elnök.
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta Donald Trump amerikai elnök a Fox televízióban sugárzott interjújában. Az MTI összefoglalója szerint az interjút még hétfőn, Helsinkiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója után rögzítették, és Trump elsősorban a csúcstalálkozó tényét és a sajtókonferencián elhangzottakat érintő kritikákra reagált. John Brennan, a CIA volt igazgatója „hazaárulásnak” nevezte a közös sajtókonferenciát, amelyen Trump mintha nem adott volna hitelt az amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról szóló amerikai hírszerzői jelentéseknek. Az elnök, aki kedden a Fehér Házban nyilatkozatban korrigálta hétfői szavait, mondván, hogy „rosszul fejezte ki magát”, az interjúban kijelentette: „Brennan nagyon rossz ember, nézzék csak meg, hogy mi minden történt, amikor ő irányította az ügynökséget”. Az elnök a CIA volt vezetőjét a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt vezetőihez és munkatársaihoz hasonlította, akik szerinte hazugságokat terjesztenek. „Én nem vagyok oroszbarát, semmilyen barát nem vagyok, egyszerűen csak azt akarom, hogy a mi országunk biztonságban legyen” - fogalmazott Trump. Azt mondta, az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ atomfegyvereinek 90 százalékát, és ezért – de mint fogalmazott: nemcsak ezért – „Oroszországgal kijönni nem rossz, hanem jó dolog”.
A hosszas interjúban az amerikai elnök ismételten bírálta az európai országokat a bevándorlási politikájuk miatt, és amikor Tucker Carlson riporter rákérdezett, hogy vajon melyik európai ország lett jobb a tömeges migrációnak köszönhetően, Trump azzal válaszolt: „egyikük sem”. Hozzátette, hogy „a bevándorlási politika Európában katasztrófa, elpusztítják Európát, elpusztítják Európa kultúráját, bizonyos vidékeken a bűnözés megnövekedett, jobb lenne már tenni is valamit”. Az amerikai elnök az európai vezetők közül egyedül Angela Merkel német kancellárt nevezte meg, és szerinte Merkel bevándorlási politikája „nagyon rosszat tett” magának Merkelnek is. „Angela szupersztár volt, egészen addig, míg emberek millióit be nem engedte Németországba” – állította. Trump az amerikai demokrata párti politikusokat is ostorozta az illegális migrációval kapcsolatos álláspontjuk miatt. Azt mondta, a demokraták nyitott határokat akarnak, és ezzel szabad utat engednének a bűnözésnek is. „Talán ez az a politikai filozófia, amelyben felnőttek, talán ezt tanulták az iskolában, talán bolondok, nem is tudom” – tette hozzá.

Orosz beavatkozás

Ugyancsak kedden, a Fehér Házban republikánus törvényhozókkal tartott megbeszélése kezdetén Trump azt mondta, az orosz beavatkozás nem befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztást. Egyúttal hangsúlyozta, hogy teljes mértékben bízik az amerikai hírszerzésben. Megismételte, hogy „rosszul fejezte ki magát” a Putyinnal tartott közös sajtókonferenciáján előző nap. Vagyis – folytatta – nem azt akarta mondani, hogy nincs oka azt hinni, hogy Oroszország „nem avatkozott be” a 2016-os elnökválasztási folyamatba, hanem ennek ellenkezőjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy a beavatkozások nem befolyásolták a választások eredményét. Azt mondta, a 2018 őszén tartandó, úgynevezett félidős választásokon kormánya mindent megtesz a választási rendszer biztonsága érdekében és „agresszívan” megsemmisít majd minden beavatkozási kísérletet. Közölte, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek a teljes bizalmát élvezik, elfogadja megállapításaikat, miszerint Oroszország igenis beavatkozott a két évvel ezelőtti választásokba. Hangsúlyozta: az amerikai-orosz viszony nagyon rossz, de a helsinki találkozón javult, és a jövőben „tovább javulhat”.  Röviden összegezte a csúcstalálkozót: szerinte egyes konfliktusok megoldásában sikerült haladást elérni az orosz elnökkel folytatott négyszemközti megbeszéléseken. Konkrétan a nukleáris fegyverek világszerte történő visszaszorítását, Észak-Koreát, Izrael biztonságának ügyét, Szíriát és Iránt említette. Reméli, hogy – mint fogalmazott – Irán „egy napon hív majd bennünket, és talán kötünk egy új megállapodást, de az is lehet, hogy nem”. Trump közölte azt is: Észak-Korea ügyében „nem kell sietni, van időnk”.  

A Fox televízió kedden több esti műsorában is foglalkozott Donald Trump Helsinkiben tett, majd kedden Washingtonban pontosított kijelentésével, miszerint nem fogadja el az amerikai hírszerző közösség megállapításait a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról. A Fox hosszas részletet játszott be az elnök 2017. júliusában Lengyelországban tett látogatásáról, amikor Trump kifejtette, hogy az oroszok igenis beavatkoztak az amerikai választásokba. Egy másik kedd esti műsorban Mark Levin publicista felsorolta, hogy korábbi amerikai elnököknek milyen kapcsolataik voltak a korábbi Szovjetunió vezetőivel, és emlékeztetett a többi között arra, hogy 1975-ben Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető Helsinkiben állapodott meg egymással, helyben hagyva Európa megosztottságát, vagy hogy Jimmy Carter 1979-ben Bécsben szintén Brezsnyevvel találkozott, és a szovjet vezetőt az orcájára nyomott csókkal köszöntötte. 

2018.07.18 07:20
Frissítve: 2018.07.18 08:33