Tóth József nem ment neki Botka Lászlónak

Publikálás dátuma
2017.08.17 19:16
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Fotó: /
Reális és az igazságot tükrözi az MSZP központi közleménye az OVB-n történtekről - mondta lapunknak Tóth József. Az angyalföldi polgármester kijelentette: minden más kitaláció és hazugság. "Botka Lászlót és a programját támogatom" - fogalmazott, majd rövidre zárta a beszélgetést, mondván: dolgozni kell, dolgozni szeret, nem mással foglalkozni. A fővárosi XIII. kerület szocialista polgármestere nemcsak egyik legnagyobb sikerpolitikusa az MSZP-nek, hanem Botka László őt kérte fel arra is, hogy tegyen javaslatot a párt 2018-as budapesti egyéni választókerületi képviselőjelöltjeinek névsorára.

Mindezek után - ahogyan a szocialistáknál szokás - meg is indult a házon belüli kavarás. Úgy tűnik, lejárt a nyári szabadságok ideje, újabb névtelenül terjesztett, feszültségkeltő dezinformációk jelennek meg a különböző portálokon. Noha arccal és névvel senki nem számolt be az MSZP mai országos választási bizottságának üléséről, csak a párt központi - lapunk által is megjelentetett - közleménye ismert, az internetet rövid idő alatt elárasztották a Botka László és Tóth József között kialakult feszültségről szóló cikkek. 

Sőt, bizonyos portálokon "Tóth nekiment Botkának" címmel jelent meg az, ami az ülés végeredménye: az OVB hivatalosan is felkérte Tóth József XIII. kerületi polgármestert, a budapesti jelöltállítás koordinátorát, hogy az MSZP budapesti elnökével, Kunhalmi Ágnessel együttműködve, terjessze az OVB elé javaslatát a 18 budapesti egyéni választási körzet legesélyesebb, a demokratikus oldal szavazatmaximálására képes országgyűlési képviselő-jelöltjének személyéről, valamint kezdjék el a választási Budapest-program kidolgozását.

A kavarás akörül alakult ki, hogy Tóth József egy, a jelöltek személyét érintő, sokkalta nagyobb szabadságot kapott, mint arra párttársai számíthattak Botka László korábbi kijelentéseiből. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ugyanis az utóbbi hetekben egyértelművé tette: nem szövetségkötésekkel, vagy pártalkukkal kíván foglalkozni, hanem a legesélyesebb jelöltek felkutatásával a jövő évi országgyűlési választásra. Az is ismert, hogy a szövetségesi politika ügyében miféle belső harcok dúltak. Mindezek után Botka bízta meg Tóth Józsefet, éppen azzal, hogy a legesélyesebb fővárosi jelöltekre tegyen ajánlatot az MSZP-nek. Tóth József ennek útját vázolta a mai OVB-ülésen.

Forrásaink - olyanok, akik részt vettek az ülésen - a történteket nem úgy értékelték, ahogyan az a cikkekben megjelent: azaz hogy Tóth József a teljes ellenzéki összefogás pártjára állt volna. Botkát érintő kemény bírálatokat sem hallottak, csupán arról számoltak be, hogy az MSZP legsikeresebb fővárosi kerületvezetője nagyon határozott álláspontot képviselve egy többverziós, ám lényegében csak egyetlen utat szabadon hagyó előterjesztéssel élt az ülésen. Tóth ugyanis munkára akarja fogni a budapesti szocialistákat. Ennek érdekében szabad kezet kapott arra, hogy a nyerésre legesélyesebb jelölteket felkutassa - párton belül és kívül egyaránt. Azaz valóban: más demokratikus pártok sikeres, népszerű képviselői, politikusai, de akár civilek körében is. Az angyalföldi polgármester előterjesztése pedig - úgy tudjuk - arról szólt: földharccal, azaz nagyon kemény terepmunkával válhasson bárki a fővárosban az MSZP országgyűlési képviselőjelöltjévé, és így a legalkalmasabb jelölt elindítására legyen esélye a pártnak.

Erre Botka kritikusai - s köztük meglepő módon Kunhalmi Ágnes fővárosi MSZP-elnök is - úgy érveltek, Tóth József ellentmondott Botka-programjának, hiszen ha a fővárosban bármely más párttal tárgyalhatnak a jelöltállításról, az lényegében a teljes ellenzéki összefogás. A miniszterelnök-környezete ellenben úgy látja: Botka elkötelezett a győzelem mellett, de nem kívánja nagypolitikai alkuk tárgyává tenni a jelöltállítást, szerinte ebben a kérdésben nem dominálhat egyéni érdek. Nem párokkal való tárgyalással, hanem a legjobb jelöltekkel való szövetségre lépéssel bízta meg Tóth Józsefet.

Szerző
2017.08.17 19:16
Frissítve: 2017.08.17 23:09

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49