Hivatalos: van magyar sérültje a barcelonai terrortámadásnak

Publikálás dátuma
2017.08.18 09:30
Fotók: AFP
Fotó: /
A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK - FOTÓK: De Vallier Lino / AFP Van egy magyar sérültje a csütörtöki barcelonai támadásnak, egy nő könnyebben megsérült, de már el is hagyhatta a kórházat - ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára közölte pénteki sajtótájékoztatóján. Magyar Levente azt is elmondta, hogy a Barcelonából érkezett hivatalos információk szerint magyar halálos áldozata nincs a terrorakciónak.

A spanyol polgári védelmi ügynökség szerint a barcelonai támadás áldozatai legalább 18 különböző országból érkeztek, köztük Franciaország, Németország, Spanyolország, Hollandia, Argentína, Venezuela, Belgium, Ausztrália, Magyarország, Peru, Olaszország és Algéria - derült ki már korábban a BBC online oldalán megjelent információkból.

Mint megírtuk, csütörtök délután, a turisták által közkedvelt barcelonai utcán, a Ramblán egy fehér kisteherautó felhajtott a járdára, és az ott sétáló tömegbe gázolt, majd mintegy 530 méteren keresztül száguldott.

A legújabb információk szerint 14 halálos, és több, mint 100 sérült áldozata van a merényletnek.  A közeli házakból szemtanúk által készített videókon először az látszik, ahogy a tömeg kétségbeesve menekül, majd nem sokkal később az utcán heverő, vérző embereket látni. A spanyol média szerint több gyermeket is megöltek a támadók.

Az események szerdán este kezdődtek, Alcanarban, 200 km-re délre Barcelonától, amikor a Katalónia legdélebbi pontján lévő városkában robbanás történt egy házban, a detonáció egy embert megölt és tizenhatot megsebesített. Josep Lluis Trapero rendőrfőnök szerint a robbanás a barcelonai támadással kapcsolatos, a házban lévők próbáltak robbanóeszközt készíteni. Közben újabb információk láttak napvilágot a Cambrils városban lezajlott második, szintén gépkocsis támadásról, amelynek során hat ember sérült meg, közülük ketten súlyosan, egy ember állapota válságos. A sérültek közül hárman a biztonsági erők tagjai. A rendőrség tüzet nyitott az autóra, amelyet sikerült megállítani. Négy embert lelőttek, egy ötödik gyanúsítottat, aki szintén megsebesült, őrizetbe vettek. ( egyes értesülések szerint később ő is belehalt sérüléseibe) Az AP és az AFP rendőrségi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy több terroristán robbanóövek voltak, de azokat nem volt idejük működésbe hozni. Utóbb ellenőrzött robbantással semmisítették meg a pokolgépeket. A turistákat felszólították, hogy térjenek vissza szállodájukba. Vizsgálják, hogy ennek a merényletnek volt-e köze a barcelonai terrortámadáshoz. 

Szintén a BBC ír arról - az El Periodico újságra hivatkozva - , hogy a katalán hatóságokat két hónappal ezelőtt figyelmeztette a CIA: Barcelona a dzsihadisták célpontja. 

Saját hírügynökségén, az Amakon keresztül közleményt adott ki az Iszlám Állam terrorszervezet, amelyben magukra vállalták a barcelonai merénylet elkövetését.  „A barcelonai merénylet végrehajtói az Iszlám Állam katonái voltak, egy koalíciós ország ellen hajtottak végre támadást” – közölte az Amak. Spanyolország tagja a 68 államból álló nemzetközi koalíciónak, amely 2014 szeptemberében kezdte meg a légioffenzívát az iszlamista kalifátus felállítását tervező Iszlám Állam erőinek felmorzsolására – emlékeztetett az El País című lap. A koalíciós erők soraiban 425 spanyol katona szolgál, főként az iraki katonák és rendőrök kiképzésében vesznek részt. Egy Franciaországgal kötött kétoldalú megállapodás értelmében két spanyol csapatszállító gép és száz katona vesz részt a gaboni és szenegáli hadműveletekben, Maliba a spanyol kormány 150 katonát küldött. Törökország területén is szolgál – NATO-művelet keretében – száz spanyol katona.

Összegzés péntek délelőtt ( forrás: BBC) 

- 13 halott, több mint 100 sérült
-  Egy teherautósofőrt még keresnek 
-  7 sérült a második támadásban, ami Cambrils városában történt
-  5 terroristát megöltek, 3-at letartóztattak 

Kora délután: 

A katalán sürgősségi szolgálatra hivatkozva az MTI azt írja, hogy tizennégyre nőtt a barcelonai és cambrilsi gázolásos merényletek halálos áldozatainak száma, miután a cambrilsi merénylet egyik terroristája leszúrt egy nőt, aki a kórházban belehalt sérüléseibe - írta Twitter-profilján a katalán sürgősségi szolgálat. Antoni Comín katalán egészségügyi tanácsos péntek kora délután elmondta, hogy a barcelonai merénylet sebesültjeinek száma 130, köztük 16 súlyos állapotban van.  A katalán polgári védelmi főigazgatóság pénteki tájékoztatása szerint 34 országból vannak áldozatok a két merényletben. Megerősítette, hogy az egyik sérült magyar.

A barcelonai önkormányzat szerint péntek délben mintegy 100 ezer ember vett részt a város szívében található Catalunya téren tartott megemlékezésen, amelyen a résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek a barcelonai és cambrilsi merényletek áldozataira. Közel 30 ezer ember jelent meg a téren, további 70 ezer ember a környező utcákban emlékezett meg hallgatásával az áldozatokról. A résztvevők között volt VI. Fülöp király és Mariano Rajoy miniszterelnök is.

A spanyol biztonsági erők keresik Moussa Oukabirt, az egyik elfogott személy 17 éves öccsét, akit a barcelonai gázolás kitervelésével gyanúsítanak. Korábban testvérét, Driss Oukabirt tartották a merénylet fő gyanúsítottjának, miután a fivér papírjait megtalálták abban a furgonban, amellyel a merényletet elkövették. A katalán rendőrség ezért közzétette Driss fényképét, aki, meglátva saját fényképét a különböző híradásokban, elment a ripoll-i rendőrségre, ahol bejelentette, hogy ellopták a papírjait. A hatóságok egyelőre nem tudják, hogy Driss valóban részt vett-e a merényletben, vagy öccse felhasználta személyes dokumentumait. Moussa Oukabir Facebook-oldalán azt állította, hogy Ibizán született, Ripollban él, a Barcelonai Egyetemen tanul, és a Coca-Colának dolgozik. Az adatok hitelessége megkérdőjelezhető.

Szerző
2017.08.18 09:30
Frissítve: 2017.08.18 16:03

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/