Költözik a Néprajzi Múzeum

Publikálás dátuma
2017.08.19 07:45

Fotó: /
Novemberben zárja kiállításait a Néprajzi Múzeum, amely 3 év múlva a Városligetben várja újra közönségét.

Több mint 260 ezer műtárgy csomagolása és költöztetése vár a Néprajzi Múzeum száz munkatársára. A kiállítások novemberben zárnak, a következő egy-másfél év a revízióval, a csomagolással és az új, a Liget Projekt részeként létrejövő, Szabolcs utcai és Dózsa György úti épületekbe való költözéssel telik majd. A részletekről kérdezte lapunk Kemecsi Lajost, a múzeum főigazgatóját, akit egyebek mellett az új épület létrehozatalának izgalma sarkallt arra 2012-ben, hogy megpályázza a direktori posztot, és miután 2013-tól irányítja az intézményt, szeretné igazgatóként végig is csinálni, amit elkezdett.

“Ideje lesz már, hogy a Néprajzi Múzeum 145 éves történetének Odüsszeiája lezáruljon. A múzeum a megelőző állományvédelem országos központja, nagyon komoly szakmai tudással rendelkező munkatársakkal. Ez a gyűjtemény sokkal méltóbb körülményeket érdemel.” - hangsúlyozza Kemecsi Lajos. „A kollekció első helyszíne a Nemzeti Múzeumban volt, majd egy Csillag utcai bérházba került, onnan a Városliget egyik milleniumi csarnokába költözött, ezt követte a múlt század húszas éveiben a Könyves Kálmán körúti volt gimnázium, és 1975-ben a jelenlegi Kossuth téri épület. A Kúria ugyan nem múzeumnak készült, de az ötvenes években a Nemzeti Galéria épülete volt, azaz múzeumként funkcionált. A kollégáim rengeteget dolgoztak azért, hogy a múzeum minél látogató barátibb legyen, vagy a padláson klimatizált konténerraktárt alakítottunk ki a speciális igényű daraboknak, pl. a szőr és bőrtárgyaknak. Mindennek ellenére sem kiállításokra, sem raktározásra, sem irodák céljára nem alkalmas a Kossuth téri épület, ahogy a Törökbálinton lévő, raktározást szolgáló depó sem felel meg a 21. századi elvárásoknak. ”- mesél részleteket a főigazgató.

A múzeumban 260 ezer műtárgy, köztük 60 ezres nemzetközi, minden kontinensről származó gyűjtemény található, a több millió oldalnyi dokumentum, óriási szakkönyvtár, gazdag audiovizuális tár, több százezer fotó, köztük ritka üvegnegatívok mellett. Jelenleg az állandó kiállításon 1200-1500 tárgyat, az időszaki tárlatokon még néhány százat lehet látni évente. „A kollekció nagyon kis százalékát tudjuk bemutatni, és bár a világ nagy múzeumai is gyűjteményeik 2-5 százalékát prezentálják csak, nálunk mégis túl alacsony az arány. A digitalizált változat pedig nem biztosít ugyanolyan élményt.” - világít rá az arányokra Kemecsi Lajos, aki a jelenkori tárgyak gyűjtésének akadályait is érzékelteti. „A gyarapodásnak az elmúlt másfél-két évtizedben az is gátját képezte, hogy megtöltődtek a raktáraink.”

A helyhiány az oka annak is, hogy novemberben be kell zárni az állandó és az időszaki kiállítást. Ezek területén hozzák létre a csomagolás munkaállomásait, ahol egy-egy gyűjteményi szakember, egy-egy restaurátor és egy-egy raktáros foglalkozik minden egyes tárggyal, amelyekre QR kód kerül, bekerül az adatbázisba állapota, jellege, fotója. „Ez egyrészt revízió, másrészt elősegíti jövőbeli célunk elérését, azaz, hogy megtörténjen a teljes kollekció digitalizálása és hozzáférhetővé válása. Az elmúlt egy évben minden egyes raktár minden polcát, minden tárgyát végignézték a kollégák, felmérték, regisztrálták, hogyan lehet jól tárolni és jól csomagolni. Ez sem egyszerű: más csomagolástechnológiát igényel a bútorgyűjtemény ácsolt láda részlege, és mást a hímes tojások.„ - villantja fel a különbözőségeket Kemecsi Lajos.

A Néprajzi Múzeum költözése nem először merül fel. Az első Fidesz-kormány idején 1999-ben röppent fel a hír, hogy kormánydöntés született: el kell költöznie az intézménynek a Kúria épületéből. Fejős Zoltán akkori igazgató meglepetéssel értesült a határozatról, amelynek időhatárai betarthatatlanok voltak. Némi médiában és háttérben zajló purparlé után a döntéshozók hallgattak a józan észre és a múzeum költözése egy időre lekerült a napirendről. „Amikor főigazgató lettem, örömmel tapasztaltam, hogy Fejős Zoltán nagyon sok energiát fektetett abba, hogy megfogalmazza azokat az igényeket, amelyeket egy új helyszínnek tudnia kell. Ezeket nagyon jól tudtam használni. Az ő főigazgatósága idején született még meg a döntés, hogy a Néprajzi Múzeum a Liget projekt része lesz.” - említi elődjét Kemecsi Lajos főigazgató.

Más csomagolástechnikát igényel a bútorkollekció ácsolt fa részlege, mint a textilek vagy a hímes tojások

Más csomagolástechnikát igényel a bútorkollekció ácsolt fa részlege, mint a textilek vagy a hímes tojások

A Liget Projekt eleve a Néprajzi Múzeum új épületének tervével született. „A tervezés elindításához meg kellett fogalmazni az ún. építészeti programot. Ez a mi dolgunk volt. Nekünk kellett letenni az asztalra, hogy mit szeretnénk, milyen funkciókat tudjon az új épület, mekkora alapterületen, milyen attrakciókat szeretnénk megvalósítani. Így fogalmazódott meg egy nagyon átgondolt építészeti program. Kaptunk olyan visszajelzést, hogy az építészek nem voltak túl boldogok, mert az általunk megfogalmazott program olyan pontos volt, hogy kevés teret engedett a művészeti szárnyalásnak. Azt is megmondtuk, hogy a takarítószekrénynek mekkorának kell lennie.” - váltogatja a nagyságrendeket Kemecsi Lajos.

A győztes
Ferencz Marcell
Ybl és Pro Architectura-díjas építész
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár
Nevéhez köthető többek között a Népstadion rekonstrukciója és a Duna Aréna épülete

„Az első pályázati kör szerint egy másik helyszínen, az Ajtósi Dürer-Dózsa György út sarkon állt volna a múzeum, ez később változott, közelebb kerültünk a Műcsarnokhoz és az Ötvenhatos emlékmű két oldalát is egymásba komponáló épület terve született meg. A pályázat meghívásos volt, a világ legjobb tervezőit kérték fel. Nagyon igényes tervek érkeztek. Ott voltam a zsűriben, és nagy meglepetésként ért, hogy a jeligés, névtelen pályázatot egy magyar csapat, Ferencz Marcell irodája nyerte meg, egyhangú döntéssel.”

A folytatást illetően is részletekbe avat a múzeum vezetője. „Napi egyeztetések zajlanak a Liget Projekt szakemberei, az építésziroda csapata – benne egy független néprajzos szakemberrel - és köztünk. Felismerték, hogy hatékony, ha ott vagyunk, úgyis mi ismerjük a legpontosabban az igényeket. Nagyon jól halad a tervezés.” - állítja a főigazgató, aki viszonylag pontos dátumokat is felsorol. „A Kormányhatározatban az szerepel, hogy a Szabolcs utcai raktárbázis 2018. március 15-re elkészül. Ez a jelenlegi állapotok alapján reálisnak látszik. A raktári belső berendezés és az oda való beköltözés hosszabb folyamat, ez 2019 első feléig történik meg. A másik kormányhatározat szerint a múzeum épülete 2019. augusztus 20.-ra készül el és ez is tarthatónak tűnik. 2019. végén kezdődhet a beköltözés. Az új épület üresen is attrakció, a külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy csak azért is eljönnek az emberek, mert kíváncsiak rá. Az állandó kiállítás létrehozása egy évet vesz igénybe. Ez nemzetközi viszonyok között nagyon feszített tempó, máshol egy ekkora múzeum költözése 5-7 évig tart. Mi másfél évre zárunk be teljesen.”

Az új épület
„A 34 ezer négyzetméteres Néprajzi Múzeum külseje tiszteletben tartja az épület és a város közötti viszonyt. A korszerű múzeumépületekben a kiállítótereket előszeretettel viszik a föld alá, mert állományvédelmi szempontból – fény, páratartalom, stb. - így jobb és így lesz ez a Néprajzi Múzeumban is. A jelenleginek több mint kétszeresét bemutató, megújult állandó kiállítás várja majd a látogatókat, és be fogjuk tudni mutatni a nemzetközi kollekciót is. Öt egymásba nyitható, de szeparálható tér áll az időszaki tárlatok rendelkezésére.
A föld alá vezető lépcső mellett a több mint 30 ezres kerámiagyűjteményéből válogatott anyagot láthatnak majd azok is, akik nem vesznek jegyet, csak betérnek az épületbe. Az Ajtósi Dürer sor felé eső rész lesz az ún. csendes oldal, a 2. emeleten a kutató és könyvtár helyiségekkel, archívummal, filmtárral, irodákkal, a Műcsarnokhoz közeli részen kap helyet a zajos, látogatóközponttal, rendezvényteremmel, teraszokkal, játszótérrel és gyerekmúzeummal. Utóbbiban múzeumpedagógiai foglalkozásokat és interaktív tárlatokat, és a meglévő ágygyűjteményünket kihasználva ottalvós programokat is tervezünk. A Szabolcs utcában zajlik majd a raktározás, restaurálás, és dolgozik a munkatársak egy része.„ - írja le az új épületet Kemecsi Lajos.

2017.08.19 07:45

Kane a gólkirály, Modric a torna legjobb játékosa

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:53
A gólkirály Kane és az aranylabdás Modric egymás ellen
Fotó: AFP/ FRANCK FIFE
Hat meccsen hat gól Harry Kane mérlege, és már megint nem a világbajnok csapatból került ki az aranylabdás.
A vb-t negyedikként záró Anglia és a Tottenham Hotspur labdarúgója, a hat találatot szerző Harry Kane lett az oroszországi torna gólkirálya, ezzel gyakorlatilag lemásolva a négy éve, Brazíliában szintén hatszor eredményes James Rodríguez teljesítményét. A csatár hat mérkőzést játszott a világbajnokságon: a csoportkörben Tunézia kapuját kettő, Panamáét három góllal terhelte, a nyolcaddöntőben Kolumbiának is beköszönt. 
Kane mögött az orosz Gyenisz Cserisev, a belga Romelu Lukaku, a portugál Cristian Ronaldo és a világbajnok francia válogatott két játékosa, Antoine Griezmann és Kylian Mbappé egyaránt négy-négy találattal lett holtversenyben második a mesterlövészek között. A torna legjobb játékosának járó Aranylabdát a horvát Luka Modric kapta. Utoljára a brazil Romário érdemelte 1994-ben világbajnokként a legjobbnak járó különdíjat, azóta az aranylabdások nem a győztes csapatból kerültek ki.  
Szerző
2018.07.15 19:53

Hatvan év után került elő Stanley Kubrick elveszett forgatókönyve

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:14
Stanley Kubrick
Fotó: AFP/ Peregrine / Hawk Films / Warner / Collection ChristopheL
Tudták, hogy meg akarta csinálni Stefan Zweig kisregényének adaptációját, de senki nem gondolta, hogy megvan a szkript.
Hatvan év után került elő Stanley Kubrick egy elveszett forgatókönyve: a Burning Secret címet viselő szkript, amelynek a rendező társ-forgatókönyvírója volt, szinte forgatásra kész – írja az MTI a The Guardian beszámolója alapján. Az Égő titok (német eredetiben: Brennendes Geheimnis) Stefan Zweig egy 1913-ban született kisregényének adaptációja. Kubrick házasságtörésről és szenvedélyről szóló forgatókönyve egy fürdőhelyen játszódik, ahol egy harmincas éveiben járó, sármos nőcsábász összebarátkozik egy 10 éves fiúval, hogy elcsábítsa az anyját. Kubrick 1956-ban írta a forgatókönyvet Calder Willingham regényíróval, akivel A dicsőség ösvényei című háborús filmjén is dolgozott. A forgatókönyvet Nathan Abrams, a Bangor Egyetem professzora, ismert Kubrick-szakértő találta meg. Akkor bukkant rá a forgatókönyvre, amikor következő, Kubrickről szóló könyvéhez gyűjtött anyagot. „Alig hittem el. Annyira izgalmas. Abban a hitben voltam, hogy elveszett” – mesélte, hozzátéve: a Kubrick-rajongók tudják, hogy meg akarta csinálni a filmet, de azt senki sem gondolta, hogy a forgatókönyv elkészült. Most azonban van belőle egy példány, ami bizonyítja. A forgatókönyv Kubrick egy korábbi munkatársa fiának tulajdona.  Kubrick pályafutása alatt csak 13 filmet készített, de munkásságával a filmművészet legnagyobb mesterei közé került. Az 1928-ban született filmes négy és fél évtized alatt rendezett művei mind meghatározóak a háború utáni amerikai filmtörténetben. Az 1999-ben, 70 évesen elhunyt művész nevéhez fűződik egyebek között a Spartacus, a Lolita, a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás és a Tágra zárt szemek. A Guardian cikke szerint a Burning Secret forgatókönyvén szerepel az MGM filmstúdió forgatókönyves részlegének pecsétje. A dokumentumon szereplő dátum 1956. október 24. Ekkor Kubrick nevét még kevesen ismerték, abban az évben mutatták be Gyilkosság című film-noir-ját. A szakértők úgy vélik, az MGM visszavonta a megbízást, miután megtudták, hogy Kubrick közben már A dicsőség ösvényein dolgozik, amivel – úgy tűnik – szerződést szegett. Egy másik feljegyzés szerint az MGM azt közölte James B. Harrisszel, Kubrick produkciós partnerével, hogy nem látnak elegendő filmes potenciált a forgatókönyvben. Abrams azonban úgy gondolja, a stúdió számára a „házasságtörő történet, amibe egy gyerek is belekeveredik” morálisan túl kockázatos lehetett. A szakértő a Lolita fordítottjaként írta le a Burning Secretet. „A Burning Sercretben a főszereplő összebarátkozik a fiúval, hogy megkapja az anyját. A Lolitában elveszi az anyát, hogy megkapja a lányát” – magyarázta hozzátéve, hogy az 1956-os hollywoodi produkciós kódex szerint ez rizikós történet lett volna, ugyanakkor a Lolitát Kubricknek mégis sikerült 1962-ben megrendeznie. Abrams szerint a forgatókönyv több mint 100 gépelt oldalból áll. „Egy kész forgatókönyv, akár le is lehetne forgatni” – hangsúlyozta.  Zweig eredeti írásában anya és fia zsidók és a történet Ausztriában játszódik. Kubrick forgatókönyvében a szereplők amerikai nevet kaptak és a kortárs Amerikába helyezte a cselekményt. A Zweig-novellából, egy másik forgatókönyv alapján Kubrick egykori asszisztense, Andrew Birkin készített filmet 1988-ban. Fél évszázaddal korábban, 1933 márciusában került az első megfilmesítés, de a mű címe alkalmat adott a gúnyolódásra – tekintettel a Reichstag-fegyujtására –, ezért Joseph Goebbels náci propagandaminiszter betiltotta a filmet, majd Zweig összes könyvét.
2018.07.15 19:14
Frissítve: 2018.07.15 19:26