Totális csőd a Pappa pia

Publikálás dátuma
2017.08.19 07:45

Fotó: /
Direkt üzenetek a milliárdos állami támogatásból készült nyári musicalben, a totális csődöt bemutató Pappa pia-ban.

A Pappa pia állami támogatással készült nyári musical. Bár, ha figyelembe vesszük a műfaj definícióját, akkor rögtön totális csődről számolhatok be: ahelyett, hogy egyesítené a zene, a tánc és a dramatikus elemeit, inkább csak egymás mellé helyezi őket, mindenféle értelmes és elemezhető kohézió nélkül. Így már érthető a marketing kampányban sokszor hangoztatott bulifilm szlogen – a kérdés, hogy kinek volt az. Az egymilliárd forintos állami támogatást eltapsoló, - pardon - eltáncoló stáb számára biztosan, a nézőknek kevésbé. Már, ha azzal az elvárással ülünk be a moziba, hogy poposan unalmasra újrahangszerelt magyar slágerek meghallgatásánál azért többet szeretnénk kapni a moziban.

Igazságtalan lennék, ha azt állítanám: felháborító fércmű a Pappa Pia, miután megvan a hagyománya az efféle amatörizmust és ízléstelenséget sem mellőző mellényúlásoknak a magyar szórakoztató filmezés történetében. Gondoljunk csak Kabay Barna és Petényi Katalin nagy magyar filmsikerek remake-jeire (Hippolyt és társai) az ezredfordulón és azután. Lehetett szidni ezeket a filmeket, de sokan megnézték őket.

A Pappa Pia sokkal inkább a magyar kabaré hagyományokon alapuló „szétszórt” vígjátékok archetípusa, mintsem a gyakran említett Mamma Mia!, amely backstage musicalként az ABBA dalaiból és dramatikus jelentekből érthető egésszé állt össze. Mert noha itt Divinyi Réka forgatókönyvíró igyekezett ugyanezt elérni, nemhogy semmiféle kohézió nincs a dalok és a zenén kívüli jelenetek között, hanem még gyökeresen ellent is mondanak egymásnak. Persze, Divinyi óriási hátránnyal indult az ABBA filmhez képest, hiszen ott az írónak egy sikeres színpadi verziót kellett mozgóképes környezetbe helyeznie. (Ez volt a helyzet a Made in Hungária esetében is.) De ez akkor sem mentség a minimalista, ennek ellenére zavaros cselekményre (mentsük meg a Papi csónakházát) és az olykor irritálóan buta karakterekre - hacsak nem ez volt a szándékos ars poetica.

Az is lehetséges, hogy a „súlytalanság” Csupó Gábor rendező kvalitásain múlt. Ezt az elméletet erősíti, hogy Stohl András pazarul hozza a totálisan idióta komikus antagonista karakterét (értsd: mesterien ripacs) és nem túl valószínű, hogy az író egy karaktert zseniálisan megold, a főszereplőkkel viszont nem tud mit kezdeni. Szabó Kimmel Tamás igazi filmsztár alkat, Ostorházi Bernadett friss és energikus jelenség a kamera előtt, ám mindketten görcsösen próbálkoznak.

A Pappa Pia kurzusfilmnek sem utolsó. Különösen, ha a direktben arcunkba vágott üzeneteket listázzuk: aki külföldre megy Magyarországról, az minimum áruló, a drog bűnös dolog, azt viszont jól tesszük, ha sok alkoholt iszunk. Reggelire pálinkát, de ha az nincs kéznél, minimum sört. Aki fizet érte, az lúzer, aki ingyen nyomja, az menő.

Csupó fő bűne, hogy mozgóképes mesélő létére mindent elkövetett, hogy még véletlenül se nézzen ki a végeredmény nemzetközi szinten elfogadhatónak. A tánckarok és a koreográfiák leginkább improvizáltnak tűnnek, ami egy kísérleti filmnél biztos menő lett volna, de itt inkább kínosnak hat. A grandiozitás, amely a műfaj lényege lenne, még nyomokban sincs jelen a vásznon, amely inkább no budget atmoszférát teremt a milliárdos helyett.

Bizisten, megpróbáltam igazán megengedő lenni a Pappa Piával szemben, de mivel az egy merénylet a musical műfaja ellen, muszáj minden jóízlésű embert figyelmeztetnem: fogyasztása csak saját felelősségre ajánlott!

Több mint ötmilliárd, avagy 2017 az áttörés éve?
Jönnek a „drága”, vagy egyszerűen csak többmilliárdosnak nevezhető magyar filmek: a több mint 400 ezer nézőt összehozó, több mint kétmilliárd forint állami támogatással készült Kincsem, a most debütáló, 1 milliárdos állami támogatásból forgott Pappa Pia mellett az Antal Nimród jegyezte 1,2 milliárdos Viszkis, és a szintén 1 milliárdos, Gárdos Éva által dirigált Budapest Noir című thrillerek. Utóbbi három rendezője az Egyesült Államokból hazatért magyar művész.



2017.08.19 07:45

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45