Bukás előtt a Diana hercegnő titkait kiteregető film

Publikálás dátuma
2017.08.19 20:56
Forrás: Facebook/Diana princess
Fotó: /
Lesújtó kritikát írt a Diana a saját szavaival című dokumentumfilmről a The Daily Telegraph konzervatív brit napilap. „Sárdobáló gyűlölködés, történelemnek álcázva” - így jellemezték a már a premier előtt nagy vihart kavaró filmet.

Diana magánéletének legintimebb részletei kerültek nyilvánosságra a walesi hercegnő halálának huszadik évfordulója alkalmából bemutatott dokumentumfilmben, amelyet sokak felháborodása ellenére sugárzott a Channel 4 brit televízió.  A csatorna azzal indokolta a néhai walesi hercegné privát szférájában kutakodó film bemutatását, hogy a videofelvételek „jelentősen hozzájárulnak a történelmi emlékezethez”. 

A 90 perces dokumentumfilmben azonban a történelminek mondott részek összességében alig tíz percet tettek ki, a többi inkább csak időhúzás volt: érzelmes zenével aláfestett képsorok, a BBC korábbi filmjeiből átemelt részletek és színészek által „dramatizált” beszélgetések, illetve interjúrészletek kíséretében. A kritikus szerint kontextusból kiemelt, elfogultan átszerkesztett képsorok, átértelmezett-félremagyarázott jelenetek sora látható, amelyek nem adnak hiteles képet Diana akkori életéről - idézi a napilap kritikáját a hvg.hu.

A Diana: In Her Own Words már a bemutatója előtt vihart kavart Nagy-Britanniában. A dokumentumfilmhez felhasznált felvételek 1992-1993-ban készültek, miután Károly brit trónörökös és felesége, Diana bejelentették különválásukat. Magánéleti gondjai mélypontján a walesi hercegnő titokban beszédtanárt fogadott, akinek az volt a feladata, hogy segítse őt az aktívabb közéleti szereplésre való felkészülésben. Peter Settelen színész ennek keretében vette videóra az üléseket, amelyeken Diana élete fontosabb állomásait felelevenítve az ő és a királyi család legbensőbb dolgairól is beszélt - szégyenlős, halk szavú, beszéde néhol nehezen érthető, sokszor inkább arckifejezése a meghatározó.

Gyerekkoráról szólva elmondta például, mindig úgy érezte, más mint a többiek. "Lázadó" lélek volt, nem érdekelte a tanulás. Élete legboldogabb időszakának nevezte, amikor barátnőivel lakott együtt Londonban. 

Károly herceggel való kapcsolatának kezdetéről nem őrzött kellemes emlékeket, tolakodónak érezte a trónörökös közeledését. Eljegyzésük 1981 februári bejelentésekor egy riporter megkérdezte őket, szerelmesek-e egymásba, mire Diana rávágta, hogy természetesen, Károly viszont kitérő választ adva azt mondta: "bármit is jelentsen a szerelem". A most bemutatott felvételek szerint az ifjú menyasszonyt letaglózták jegyesének szavai, a kérdést pedig végtelenül ostobának találta. 

A júliusi esküvő előtt mindössze tizenháromszor találkoztak - emlékezett vissza."Kétségbeesetten akartam, hogy működjön, kétségbeesetten szerettem a férjemet" - mondta beszédtanárának. "Nehéz feladat walesi hercegnek lenni, még nehezebb királynak" - mondta férje sorsáról.

Házasságuk rövid idő alatt megromlott, Károly és Camilla Parker-Bowles - a trónörökös jelenlegi felesége, Kamilla cornwalli hercegnő - állítólagos viszonyát nyílt titokként kezelték az udvarban. Diana úgy érezte, nem elég jó. Maga ellen fordult, bulimiás lett."A családban mindenki tudott a bulimiámról" - mesélte a beszédtanárának, megjegyezve, hogy alkoholba nem fojthatta bánatát, mert az túl nyilvánvaló lett volna, és az anorexiával is ugyanez volt a helyzet. "Valami diszkrétebbet" akart, így kezdte el hánytatni magát. 

Második gyermeke, Harry herceg születése után beleszeretett a királyi testőrség egyik tagjába. Mint fogalmazott, Barry Mannakee volt az, aki segített neki talpon maradni. "Ő volt a legnagyobb szerelmem" - vallott a kapcsolatról. A férfit azonban elbocsátották Diana mellől, s alig három hétre rá balesetben meghalt. A hercegnő mindig is gyanúsnak találta szerelme halálának körülményeit.

Házasságuk Károllyal aztán végleg zátonyra futott. A trónörökös azt mondta neki, nem akar ő lenni az egyetlen walesi herceg a brit történelemben, aki nem tart szeretőt. Fülöp herceg, Károly apja, az uralkodó férje pedig Diana szerint azt mondta a fiának, hogy ha nem működik a frigy, visszamehet Camillához. A hercegnő megosztotta aggodalmait II. Erzsébettel. "Nem tudom, mit tegyek, mondtam neki. Nem tudom mit tegyél, válaszolta ő, hozzátéve, hogy Károly reménytelen" - mondta Diana a felvételeken. 

Beszélt házaséletükről is. "Háromhetente egyszer" - osztotta meg, hozzátéve, hogy aztán Harry születése után 1-2 évvel teljesen kihűlt a viszonyuk. "Tudtam, hogy a saját utamat kell járnom" - mondta házasságuk végéről és arról, hogy újfajta szerep betöltésére készül a közéletben: még erősebben akarta képviselni azokat, akiket a társadalom kitaszított magából, magánéletével kapcsolatban pedig azt akarta, hogy az ő olvasata is napvilágot lásson.

A dokumentumfilm nem fest hízelgő képet Károlyról, az viszont szinte kizárt, hogy a trónörökös megszólaljon az ügyben. A herceg a nyilvánosság előtt sosem beszél első feleségéről, ritka kivétel volt, amikor Dél-Afrikában járva Nelson Mandelának méltatta Dianának az AIDS-betegekért, valamint a szegénység és a taposóaknák ellen végzett munkáját, és azt mondta, hogy az asszony halála "tragikus és idő előtti" volt. 

Mint arra sokan felhívták a figyelmet, a videofelvételeket nem a nyilvánosságnak szánták, így szerintük nem volt etikus, hogy a Channel 4 felhasználta őket. Diana kendőzetlenül beszél rajtuk, nem úgy, mint a BBC Panorama című műsorának 1995-ben adott híres-hírhedt interjúban, amelyben előzetesen egyeztetett kérdésekre válaszolt. 

Diana fivére, Spencer gróf a néhai hercegnő két fiának lelki nyugalmát szem előtt tartva arra kérte a közszolgálati adót, hogy ne vetítse le az alkotást. Régi barátainak egy része is azon a véleményen volt, hogy a videofelvételeken elhangzottak nem tartoznak a nyilvánosságra.

Diana hercegnő csaknem 20 éve, 1997. augusztus 31-én autóbalesetben vesztette életét Párizsban.

Szerző
2017.08.19 20:56

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49