Egyházi kézre játszott idősotthonok

Publikálás dátuma
2017.08.22 07:00
Nem mindenhol lelkesednek a változásokért FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
A szociális otthonok dolgozói szerint sem az állami, sem az egyházi fenntartóknak nem számít a gondozottak érdeke, csakis a kormány által megítélt pluszpénz.

Hatalmas döccenőkkel, de beindult az állami fenntartású szociális intézmények átadása az egyházaknak, mégis változatlan a titkolózás arról, hány egyházhoz mennyi intézmény és mekkora létszám került át az idén.

Amikor legutóbb az év elején foglalkoztunk a kérdéssel, a humántárca is elismerte, hogy az utóbbi hat évben mindössze egy szociális otthont vett át valamelyik felekezet, a friss adatokat pedig sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), sem pedig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) nem árulja el.

Érdeklődésünkre most is a megszokott, de megmagyarázhatatlanul semmitmondó válasz érkezett a tárcától: „A szakosított szociális ellátások tekintetében jelenleg csupán a férőhelyek mintegy hatoda van egyházi fenntartásban. A kormány álláspontja az, hogy ez az arány bővíthető és bővítendő. Az egyházak komoly tapasztalattal bírnak e téren, szeretetszolgálataik kiváló munkát végeznek. A tárgyalások és az átadások folyamatosan zajlanak."

Jelenleg két dolog biztos: az egyik, hogy július elsejétől Zalában, Baranyában és Komárom-Esztergom megyében hat bentlakásos idősotthont vett át az államtól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, majdnem ötszáz lakóval. Hozzájuk került a zalakomári, sármelléki, két görcsönyi (Baranya), egy esztergomi és pilismaróti bentlakásos otthon. A másik, hogy ebben a tempóban nehéz lesz teljesíteni az átadások pénzügyi hátteréről február 3-án megjelent kormányhatározat elvárásait. Ebben ugyanis idén 8837, 2018-ban pedig további 21 563 férőhely egyházi működtetéséhez különítették el a szükséges forrásokat.

A kormány által elkülönített az egyházi szociális ellátási férőhelyekre szánt pluszpénzre a kiegészítő egyházi támogatás miatt van szükség, mert – hasonlóan az egyházi iskolákhoz – ezek a szociális otthonok is sokkal több pénzből gazdálkodhatnak, mint állami társaik. Nehéz megmondani, mire kell a majdnem kétszeres összeg, de például a frissen átvett zalakomári otthon dolgozóit máris arra kérték, írják össze, mire lenne szükségük a munkájukhoz. Azt mondják, négy éve kaptak utoljára egy papucsot, ők tehát örülnek a fenntartóváltásnak.

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

Senki nem tudta viszont megmondani, miért jó az államnak, hogy majdnem duplán fizeti ki egy feladat elvégzését, miközben kiadja a kezéből legjobb intézményeit. Az egyházak ugyanis, ha tehetik, válogatnak, ahogy a Zala megyei állami központhoz tartozó öt intézmény közül most kiválasztották a két legjobb állapotú épületet – mondták el a tíz éve épült zalakomári otthonban dolgozó informátoraink. A zalai szociális otthonok alkalmazottai a néhány hetes tapasztalatok alapján azt remélik, munkajogi szempontból rendezettebb lesz az életük, mint tavaly ősz óta, amikor egy országosan meghirdetett integrációs lépés után az SZGYH lett a fenntartójuk. Telepvezetőjük sokszor megtette velük, hogy az éjszakásoknak a másnapi szabadnap helyett szabadságot írt ki, elrendelte, de nem fizette ki a túlórákat és hosszan sorolták a velük szemben elkövetett szabálytalanságokat. Most ígéretet kaptak rá, hogy a Máltai Szeretetszolgálat minden munkajogi szabályt betart, a hónap végén beiskolázási segélyt kapnak, januártól pedig cafeteriát.

Ehhez képest az ország másik végében, Hajdú-Biharban csak kétségbeeséssel találkoztunk. A hajdúszoboszlói idősotthont talán januártól átveszi a református egyház, de erről hivatalos tájékoztatást még nem kaptak a dolgozók, csak a közeli városban működő lelkésztől hallották, hogy a saját településén működő intézmény mellett ez is hozzá fog tartozni. A szoboszlói dolgozók azonban tiltakoznak a fenntartóváltás ellen, mert úgy tudják, 20 kilométerre dolgozó kollégáik nem egyszer késve kaptak fizetést, előfordult, hogy nem mindegyikük volt bejelentve. Most egy belső felmérésen az alkalmazottak 90 százaléka elutasította az átadást, azt mondták, nem akarnak egyházi intézményben dolgozni, mert sem ők, sem pedig a gondozottak nem vallásosak.

Mikepércsen is megvétóznák az átadást, mert az átvételre bejelentkezett református egyház képviselői máris kijelentették, hogy a város külterületén lévő idősotthonban csak a szomszédos településekről alkalmaznak munkatársakat, holott most a 66 dolgozó jó része messzebbről jár ide. El akarják törölni a nekik járó utazási hozzájárulást is, a tíz irodai dolgozóból pedig csak kettőt tartanának meg. Az eddig összetartó közösséget megosztotta a hír, aláírásgyűjtésbe kezdtek az átadás ellen és mellette is.

Minkét hajdúsági idősotthonban forró a hangulat, emiatt állítólag az SZGYH főigazgatója leállította az átadást, de senki nem tudja, mi lesz a következő lépés. A dolgozóknak mindenesetre elegük van, mert évek óta bizonytalanságban élnek. Voltak már önkormányzati tulajdonban, majd jött egy kft., amelyben megszűnt a közalkalmazotti jogviszonyuk, utána egy kht. következett, tavaly őszig megint egy kft., októbertől pedig átvette az intézményeket az állam. Az SZGYH fenntartásában ismét közalkalmazottak lettek, de a rapid átadásnál csak öt napjuk volt eldönteni, hogy mennek vagy maradnak. "Dobálnak bennünket össze-vissza, olyanok vagyunk, mint a kivert kutyák" – fogalmazott mikepércsi informátorunk. Minden ilyen váltásnál 5-10 százalékos az elvándorlás, a feszültséget pedig a gondozottak is megérzik – mondták egybehangzóan. Nyugalmat szeretnének végre maguknak és az időseknek is.

Kiegészítő támogatások

Az állam az 1997-ben megkötött Vatikáni Szerződésben vállalta, hogy az oktatási és szociális intézmények működésének korábbi önkormányzati támogatási részét is kifizeti a katolikus egyháznak, majd a juttatást az egyenlő bánásmód elve alapján kiterjesztették a többi felekezetre is.


A konstrukció látszólag nagyvonalú gesztus, de valójában annak beismerése, hogy a nem egyházi intézmények működtetése végletesen alulfinanszírozott, burkoltan azt üzeni, a nem egyházi otthonban élő idősek fele annyira fontosak, mint akik egyházi otthonba kerültek.

Veszélyben a dolgozók védelme
A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) már tavaly ősszel a Munka Törvénykönyve előírásainak betartására szólította fel a leköszönő Bihari és Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. vezetését, mert közös megegyezéssel akarták megszüntetni a dolgozók munkaviszonyát, de az ehhez kapcsolódó kötelező elszámolások és kifizetések nélkül.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amelynek területi szervezetébe integrálták a korábbi gazdasági társaságok munkavállalóit, látszólag nem is értette a szakszervezet elnökének aggályait. Migács Tiborral egy 24 oldalas levélben közölték, hogy szerintük munkajogi szempontból minden rendben van, miközben azoknak a dolgozóknak is három hónapos próbaidő került a szerződésébe, akik majdnem 40 éve gondozzák az idős embereket, a kft-kben és kht-ban töltött időt vagy elszámolták közalkalmazotti jogviszonynak, vagy nem.
Az elnök hiába kért személyes egyeztetést az állami központ vezetőjétől, nem kapott időpontot. Most pedig, bő félévvel az állami átvétel után kiderült, hogy a lépés csak az egyházaknak történő átadást készítette elő, az új fenntartókkal pedig minden kezdődik elölről. Nem tudni, maradhatnak-e közalkalmazottak, lesz-e végkielégítésük, kapnak-e jubileumi jutalmat és hosszan lehet sorolni az aggályokat, a sor végén az egyik legfontosabbal: működhet-e egyházi intézményben szakszervezet? Református szociális intézményben még nem hallottak róla.
Az érdekvédelmi szervezet vezetője azonban hozzátette: figyelik az átadás részleteit és ha azt látják, hogy a dolgozók hátrányt szenvednek, minden jogi lehetőséget és a szakszervezeti nyomásgyakorlás valamennyi eszközét készek bevetni a munkavállalók érdekében.



2017.08.22 07:00

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33