Lajos álma

Meglehet, egyszer - a közeli vagy a távoli jövőben - bekerül a magyar mondák közé. Ahogy az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja, Emese álma. Ez lesz majd Lajos álma. Aki azt álmodta, hogy az államalapítók – Álmos, Árpád, Géza, István – teljesítettek egy álmot, amelyben végig hittek. S mire az álom beteljesedett, az ország - az „erős, független, keresztény nemzet és magyar emberek közössége" - „megbecsült, egyenrangú, önálló tagként” lehet jelen Európa közösségében.

Itt azonban valami megzavarhatta az álmot. Talán az a sillabusz, amelyben az ünnepi szónokoknak kijelölték, miről kell beszélniük, talán más, ki tudja. A jövendő mondában netán választ találunk majd erre is. Mindenesetre kiderült, hogy ez a szép szövetség most éppen valahol hibádzik. S nem csupán Lajos álmodta ezt, hanem János is, meg László is, meg szinte mindenki, aki augusztus 20-a alkalmából megszólalt. Valamennyien úgy tudják, hogy népünk szabadságát, függetlenségét, kultúráját, sőt önazonosságát is Brüsszellel - vagyis az Unióval, tehát Európával - szemben kell megvédeni.

Ettől kezdve pedig már inkább rémálmokat látnak a hatalom jelenlegi birtokosai. Ahogy azt egyébként megköveteli tőlük a sorvezető, a kedves vezető és - hitük szerint - a haza. A rémálomban mindenütt ellenségek sorjáznak. Hol egy migráns, aki megsérti a határokat, hol egy milliárdos, aki mindenhová saját ügynökeit telepíti, hol meg egy hitetlen, aki nem érti, hogy mára Magyarország maradt a kereszténység és a nemzetállami lét szinte egyetlen - de mindenképpen legbátrabb - védelmezője. A harc és a védelem azok a kulcsszavak, amelyek e lidércessé vált álmokat jellemzik. Valamint: a siker. Mert ha valaki nem tudná - amint Lajos megálmodta -, „Magyarország az elmúlt több mint ezer évben a Szent István-i utat járva sikeres ország maradt Európa huzatos szívében”.

Ez még csak a kezdet. A választásokig nagyobbakat is mernek álmodni. És úgy tesznek, mintha álmaiknak köze lenne a valósághoz.

Szerző
2017.08.23 08:07

Az utolsó Simicska-bomba

Publikálás dátuma
2018.07.20 08:30
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Egy titokzatos „videóvallomás" lehet az üzletember végső ütőkártyája Orbán Viktorral szemben.
„Életem legszebb három éve volt. Teljesen szabadon azt csinálhattam, amihez kedvem van”; „Nyomasztó volt ez a három év. Főleg abból a szempontból, hogy végig kellett néznünk: minden erőfeszítésünk dacára Orbán Viktor hogyan építi ki még jobban a hatalmát az élet minden területére” - csak egy-egy jellemző mondat, arról, hogy a Simicska-birodalomból nézve is mennyire ellentmondásosak voltak a G-nap utáni évek. Az mindenesetre tény, Simicska gondosan ügyelt rá, hogy az a 2015 elején ellenszélbe került érdekeltségei ne hulljanak szét, így egyben tartotta a Közgép szakember gárdáját és eszközállományát is, és finanszírozta a Hír Tévé, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet működését. Ebben az időben forrásink szerint azt mondogatta, „a legrosszabb, ami az országgal történhet, hogy Orbán Viktor ismét kétharmadot szerez 2018-ban”. Ennek jegyében vette fel a kapcsolatot a Jobbikkal, amelyikben a legnagyobb potenciált látta az ellenzéki pártok közül, hogy megakadályozza a Fidesz kormányalakítását (erről lásd keretes írásunkat), és kvázi ez volt a vezetői utasítás a médiaportfólió vezetői számára is. Egy forrásunk szerint egyébként a legendás budapesti Radóc utcai házban jöttek össze minden hétfőn reggelizni az oligarcha, Tóth Marianna, a Nemzet Lap-, és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője, Faragó Csaba, aki 2017 novemberében váltotta Simicska Ádámot a lapkiadó kft. élén és egyben a Hír TV Zrt. igazgatósági tagja is lett, Fonyó Károly, a Hír TV Zrt. elnöke, Schlecht Csaba a Lánchíd Rádió, D. Horváth Gábor a Magyar Nemzet főszerkesztője, valamint Tarr Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese, hogy megvitassák a „Simicska-média” aktuális ügyeit. Egy ilyen alkalommal Simicska epésen jegyezte meg a miniszterelnökről: „És én még azt hittem sokáig, hogy ez egy államférfi." Arról megoszlanak a vélemények, hogy Simicska Lajos mikor döntött úgy, hogy vége. Egy volt munkatársa szerint egészen a választások éjszakájáig meggyőződése volt a stábnak, hogy a kormány-ellenzéki mandátumarányokat tekintve legalább egy döntetlen-közeli eredmény elérhető, még ha szűk többséggel kormányon is marad a Fidesz, így mindenkit „sokkszerűen” ért az újabb kétharmad. Más viszont arról beszélt: onnantól kezdve, hogy kiderült, a Jobbik sem képes több ezer szavazókörbe megfigyelőket delegálni, már érezték, hogy nagy a baj. – Amikor kijött ez a hír, Lajos felhívott és azt mondta, mostantól minden Magyar Nemzetet gondosan eltesz, mert ez egy újabb Fidesz-kétharmadot jósol előre, akkor pedig nekünk nem sok levegő marad – fogalmazott egy forrásunk. Elmondása szerint innen már válságforgatókönyvek is készültek, elsősorban a médiaportfóliót illetően: a Magyar Nemzet hetilapként folytatta volna nyomtatásban, míg az MNO.hu megmaradt volna „komoly politikai hírportálnak”, de emellett egy „gonzó jellegű” másik közéleti online lap is indult volna. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, amikor Tóth Marianna meglátta az ezzel kapcsolatos költségbecsléseket, csak a fejét rázta. A Hír TV működési költségeinek radikális csökkentésére is már januárban utasítást kapott a televízió vezetése, konkrétan össze kellett állítaniuk egy listát a kirúgandó munkatársakról. Az újabb kétharmad nyomán aztán gyorsan döntöttek a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió azonnali bezárásáról, és a leépítésről a televízióban. – Igazából a tévé vezetésének aznap, április 10.-én nem csak bejelentenie kellett volna a leépítést, végre is kellett volna hajtania azt, de Petiék (Tarr Péter – a szerk.) egyszerűen féltek tőle, hogy elszabadulnak az indulatok, így inkább azt mondák, majd a következő egy hétben döntenek a leépítésről – mondta forrásunk.
– Lajos tényleg hitt a kormányváltás lehetőségében, de rá kellett jönnünk, hogy bármennyi energiát belefektethet ebbe, azt a politikai munkát nem tudja elvégezni az ellenzék helyett, ami ehhez kell – magyarázta a kapituláció okait egyik forrásunk. Simicska egy közeli munkatársa – mint azt korábban már megírtuk – pedig úgy fogalmazott, „Lajos a harmadik kétharmad után már elhiszi Orbánnak, hogy 2030-ig maradhat hatalmon” - így pedig semmi értelme a háborúzásnak. Persze azt sem lehet mondani, hogy ami történt, teljesen előzmény nélküli volt. A Vasárnapi Hírek még tavaly decemberben írt arról, hogy a választás után Simicska akár 50 milliárdos ajánlatot is kaphat a hatalomtól az elvonulásért, az ATV.hu pedig idén márciusban írta meg: az akkor kirobbant, a Fideszhez kötődő korrupciós ügyek kapcsán Orbán Viktor úgy nyugtatta híveit, hogy „ne dúljatok-fúljatok, ne törődjetek a provokációval, a Simicska-sajtó botrányhíreivel, lesz válasz mindenre április 8-a után, ha győztünk”.
Az üzletembernek azért – egy munkatársa szerint – van még egy utolsó húzása: videóra vett egy hosszú monológot, amin közös ügyeikről beszél Orbán Viktorral, és több példányban letétbe helyezte azzal, hogy „ha vele bármi történne”, kerüljön nyilvánosságra az anyag. - Lajos arról is gondoskodott, hogy ebből többen részleteket lássanak, így a másik oldalon is tisztában lehetnek vele, mivel járna, ha ez kikerülne – fogalmazott rejtélyesen egy munkatársa.

Mi lesz velük?

Információink szerint Simicska Ádámhoz hasonlóan szintén az Egyesült Államokba tart Faragó Csaba és Fonyó Károly. Ez persze nem akkora meglepetés, a két üzletembernek régóta vannak amerikai érdekeltségei, így korábban is szóltak hírek arról, hogy – függetlenül a választások eredményétől – előbb-utóbb visszaköltöznek. Faragó Csaba Hír TV-s forrásaink szerint már be sem jár a televízióba, ahol – mint a HVG megírta – Paulik Róbert lehet az új vezető. A Hír TV-nél egyébként úgy tartják, csak rossz és még rosszabb között választhatnak majd: ha be nem is zárják a csatornát, az biztosra vehető, hogy a kormánykritikus hang hosszabb távon nem marad. – Orbán kedvenc módszere, hogy a rendszeren belül is versenyezteti a szereplőket a lojalitást illetően, majd küzdhetünk az Echo TV-vel, hogy melyikünk lesz a nagyobb kormánypárti – mondta egy tévés vezető. Az is felmerült, hogy – mivel a Magyar Nemzet brandje is Nyerges Zsolté lett – esetleg újraindítják a lapot, persze, szigorúan kormánypárti profillal. A HVG összesítése szerint a Közgép, a Publimont és a mezőgazdasággal foglalkozó Mezort még mindig termel nyereséget, a média viszont régóta masszívan veszteséges. Azt többen, a 444.hu és a HVG is megírta, hogy Nyerges Zsolt tovább működteti a cégbirodalmat és a Népszavának ugyanerről számoltak be az ügyre rálátó források, hozzátéve: „Nyerges azt az utasítást kapta, hogy további intézkedésig tartsa egyben és működtesse a portfóliót”. A legegyértelműbb a helyzet a Közgépnél, a cég megőrizte eszközállományát és szakembergárdáját is, ráadásul egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik az iparágban, így mindenki biztosra veszi, hogy hamarosan ismét jelentős szereplője lehet a hazai mélyépítő szektornak.

Simicska és a Jobbik

– Vona Gábor sosem érezte sajátjának a masszívan antiszemita, cigányozós szélsőjobboldali közeget, amivel a Jobbik 2010-ben 17 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, de a politikai hatalmi logika alapján elfogadta, hogy a Fideszt akkor csak jobbról lehetett eredményesen támadnia egy új pártnak – mondta a Népszavának Simicska Lajos egyik munkatársa, aki állítása szerint rálátással bírt az oligarcha és a Jobbik kapcsolatára. Forrásunk szerint így „természetes volt”, hogy a potenciális kormánybuktató erőt kereső Simicska és a mérséklődő Vona Gábor egymásra találtak, sőt a folyamat felerősödésében az üzletember aktív támogatásának is volt szerepe. Hogy Simicska Lajos mennyi pénzzel támogathatta a Jobbikot, arra a „semennyivel”-től a három milliárd forintig hallottunk tippeket, de ez valószínűleg sosem fog kiderülni. Ugyanakkor a már idézett munkatárs szerint a választási kampányban a Jobbik egy-egy delegáltja, például Radnai László kommunikációs igazgató rendszeresen részt vett a már említett Radóc utcai reggeliken is, igaz, jobbára megfigyelőként. Radnai László a Népszavának azt mondta, összesen egyszer volt alkalma Simicska Lajossal közvetlenül találkozni, akkor a Jobbik választási plakátjainak kihelyezéséről volt szó. – 2017. augusztus 15.-ig voltam a Jobbik kommunikációs igazgatója, de az egy rosszindulatú vád, hogy „összekötő” lettem volna Simicska Lajos és Vona Gábor között. Hogy a lemondásom utána mi történt, arról nem tudok beszámolni, én onnantól már csak afféle „márkaőrként” figyeltem a párt mérséklődését, amit a kezdetektől támogattam – mondta. Arról, hogy Simicska Lajosnak milyen kapcsolata volt a Jobbikkal, Radnai László azt mondta: „Nyilván volt kapcsolat abból a szempontból, hogy Simicska Lajos a Jobbikban látta azt az erőt, amely képes lehet a Fidesz leváltására, így támogatta a párt törekvéseit, de ez nem jelentett semmilyen direkt befolyást a Jobbik politikájára, elég csak arra gondolni, hogy a „mérséklődés” már 2013-tól elindult, de ezt a Jobbik vezetése Vona Gáborral az élen saját maga kezdeményezte és vitte végig”. A plakátok kedvezményes árával kapcsolatban Radnai László azt mondta, soha nem kaptak extra kedvezményt, „a tárgyalások mindig úgy folytak, hogy a Publimont képviselőinek volt egy konkrét elképzelése a plakátok számáról és áráról, és nekünk is volt egy másik, és ezeket igyekeztünk összhangba hozni, de a Publimont részéről mindig üzleti alapon tettek ajánlatot”. Végül hozzátette, „valaki végre tegye egymás mellé a Publimontnak a 2014-es és 2018-as választási kampányában leszerződött plakátárait és máris látható lesz, hogy a Jobbik nem kapott extra árengedményeket és főleg nem ingyen plakáthelyeket”.

2018.07.20 08:30
Frissítve: 2018.07.20 09:35

Simicska kapitulációja után átrendeződik a médiapiac

Publikálás dátuma
2018.07.06 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sok a kérdőjel még a nagy visszavonulás bejelentése után, nem tudni például, hogy a megegyezésnek része-e az Index. Vannak ugyanakkor közvetett hatások is: például hetilappá alakulhat a Mandiner, vagy profilt válthat a Blikk – tudta meg a Népszava.
Egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a HírTv munkatársai arról, mi lesz a hírcsatorna sorsa azt követően, hogy Nyerges Zsolt tulajdonába került. A vállalkozó szerdán jelentette be, hogy Simicska Lajos minden gazdasági-, és médiaérdekeltségét megvásárolja. A szolnoki üzletember - aki egykor Simicska Lajos egyik legfontosabb partnere volt, de állítólag sosem szakította meg kapcsolatait a Fidesszel sem - az ügylet bejelentése előtti napon többször kereste Vörös Józsefet, Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc egyik legbizalmasabb emberét. Ez arra utal, egyeztetés folyt Orbán Viktor környezete és Nyerges Zsolt között a Simicska-portfólió megvételéről.
Arról a 444.hu írt először, hogy Nyerges Zsolt csak átmeneti tulajdonos lesz, a cégcsoport és a média hamarosan Mészáros Lőrincnél landol, de az információt egy kormányzati forrás lapunknak is megerősítette. (Arról, hogy a mezőgazdasági-, építőipari-, és egyéb érdekeltségek mely Mészáros-cégekhez kerülhetnek át és hogyan, lásd keretes írásunkat.)   A médiát illetően ugyanakkor számos nyitott kérdés van még. Egyrészt az, hogy egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó HírTv-nek lesz-e helye a volt felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb médiabirodalmában. Arról lapunk számolt be elsőként, hogy Mészároshoz kerülhet a jelenleg Andy Vajna tulajdonában álló TV2, a Spíler TV és a többi kábelcsatorna, a Bors című bulvárlap, a Kisalföld valamint a Délmagyarország is. A médiapiacot tekintve a Fideszt a legjobban a Publimont nevű közterületi reklámcég érdekli, mert ha a cég kormányközelbe kerülne, akkor a plakátkampányokat nem kellene más társaságokhoz vinni. Sok a kérdőjel ugyanakkor az Index körül is, volt olyan, aki szerint ez már nem Simicska Lajos érdekeltsége és így a mostani ügylet sincs hatással a hírportálra – ezt nyilatkozta kérdésünkre Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány elnöke is –, egy kormányzati forrásunk ugyanakkor határozottan állította, hogy „az Index is az értékesített portfólió része”.

Közvetett hatások

Információink szerint  más változások is bekövetkezhetnek még a médiapiacon. Az egyik, hogy „a Nemzeti Együttműködés Lapjaként” hetilapot indíthat a jelenleg online formában működő Mandiner. A 2017. június 1.-től Tombor András tulajdonába került Mandiner az 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés című hetilap utódja, bár a szerkesztőség alapítóiból mára sokan távoztak. Úgy tudjuk, már egy üzleti terv is készült a hetilap indítására, ugyanakkor a Mandiner környezetéből csak annyit mondtak lapunknak – nem cáfolva az üzleti terv létezését – hogy „a szerkesztőségben régi szándék egy minőségi hetilap életre hívása, de formális döntés erről még nem született”. Ha a piacra lépne, a Mandiner értelemszerűen a Heti Válasz olvasóit célozhatná meg, bár ugyanerre a piacra hajt a Magyar Hang is, amit a Magyar Nemzet egykori munkatársai készítenek. Érdekes változás köszönthet be a legnagyobb bulvárlap, a Blikk esetében is. A Ringier Axel Springer kiadó tulajdonában álló napilap jelenleg nem folytat direkt politizálást, bár inkább tekinthető kormánykritikusnak. Egy, a kiadó belügyeire rálátó forrásunk szerint a cégvezetés most azt tervezi, a Blikk határozottabb hangot üt meg a jövőben a kormánnyal szemben és a direkt politikai témák is megjelenhetnek a politikusi fizetéseken és hasonlókon túl, sőt, nem kizárt egy saját oknyomozó csapat felállítása sem. Érdekes módon emögött inkább üzleti megfontolások állhatnak: Ringier Axel Springer tulajdonolta Aktuality.sk szlovák hírportál (itt dolgozott a februárban menyasszonyával együtt meggyilkolt Ján Kuciák újságíró is) ugyanis azután vált egyre sikeresebbé a piacon és szerzett egyre több olvasót, hogy kritikusabbá vált a Fico-kormánnyal szemben és direkt politikai cikkeket, oknyomozó írásokat kezdett közölni. Persze nyilván nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az Axel Springer tulajdonolta Die Welt Orbán Viktor egyik legnagyobb német kritikusa. Nem érinti viszont az átalakulás az RTL Klubot, bár korábban arról is volt szó, hogy a Fidesz szívesen látná, ha a legnépszerűbb magyar csatorna tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport távozását az országból. A Bertelsmann vezetői magával Angela Merkellel ápolnak szoros kapcsolatot, és most – amikor a Die Welt információi szerint Orbán Viktor újra szövetségest keres inkább a német kancellár személyében ahhoz, hogy az uniós költségvetést a V4-ek érdekeinek megfelelően írják át – a magyar kormánynak nem érdeke egy ilyen konfliktust generálni.

Vállalatfelvásárlással egyenes út a tőzsdére?

Ha igazak azok a G7 internetes honlap által közölt - meg nem erősített - hírek, hogy Nyerges Zsolt nagyvállalkozó azért vásárolta meg Simicska Lajos - mintegy 50 milliárd forintos eszközértékű - portfólióját, hogy az Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozónak, Orbán Viktor közeli barátjának adja át, akkor több forgatókönyv létezhet arra, hogy mi is lesz a mintegy 60 elemből álló vagyontömeg továbbértékesítésének sorsa. Abból érdemes kiindulni, hogy a portfólió 2010 óta - a G7 számításai szerint - 60 milliárdot hozott Simicska Lajosnak, akkor értékes vagyontömegről beszélhetünk. Valószínűnek látszik, hogy Simicska Lajos nem kívánt közvetlen kapcsolatba lépni Orbán Viktorral, sőt Mészáros Lőrinccel sem, viszont erre a szerepkörre Nyerges Zsoltot alkalmasnak vélte, mert mindkét oldallal kiegyensúlyozott a kapcsolata. Feltehetően - az egyébként szintén vagyonos Nyerges ekkora tőkét nem tudott megmozdítani, hitelt, pedig nem kívánt felvenni. Ezért Mészáros Lőrinc fizetheti ki a vételárat Nyerges Zsolt közreműködésével Simicskának. A portfólió agrár-, a média-, az építőipari és a reklámcégekből áll. Most az a kérdés, hogy hogyan szedhetik szét esetleg Mészárosék a Simicska-portfóliót. A Mészáros-érdekeltsége közül a legrégebbi, a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., amely 2017 decemberében jelentett be tőkeemelést, de a közelmúltban, a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával ezt a folyamatot lezártnak vette. A Konzum Nyrt. elsősorban turisztikai befektetésekre fókuszál, ezért nem valószínű, hogy a Simicska portfólióból idekerül vagyonelem. Ennél esélyesebb lehet a másik tőzsdén jegyzett Mészáros cég, az Opus Global. Ennek ugyanis kiterjedt médiaportfóliója van, Idetartozik a Mediaworks Hungary Zrt., amelyet a csoport tagja az Opimus Press Zrt. vásárolt fel. Több, mint 90 médiamárkával bír - 17 regionális napilappal, a Világgazdasággal és a Nemzeti Sporttal - van jelen a média piacon. Napilapnyomdája és terjesztőcége is van. Az egyes vagyonelemekhez vállalatfelvásárlásával jutott hozzá. Ha a Simicska-portfólió médiaelemeivel is így tesz, akkor ehhez feltehetően hitelt vesznek fel, és ezzel a társaság tőkéjét megemelik. A társaság - a többi között - így határozta meg a célját: „újabb piacokat megcélzó megoldások megvalósítása.” Ugyancsak kész a vállalatfelvásárlásra a harmadik Mészároshoz kötődő tőzsdei cég a 2009 végén megalakított Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. befektetési társaság. A prognózisok szerint a hazai irodaház piac egyre meghatározóbb szereplője lesz. Megfogalmazásuk szerint tevékenységük során olyan réspiaci szegmensekre koncentrál, melyekben alacsonyan árazott, ám nagy hozamtermeléssel kecsegtető eszközök szerezhetők meg, és tarthatók fenn közép- illetve hosszútávon, befektetési céllal. 

2018.07.06 07:30
Frissítve: 2018.07.06 10:38