Auróra - Gondolkodnak, pereljék-e Kocsist

Publikálás dátuma
2017.08.24 07:08
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Törvénytelenül záratta be a fideszes Kocsis Máté önkormányzata az ellenzéki rendezvényeket is befogadó közösségi teret.

Az ombudsman már csaknem tíz évvel ezelőtt törvénytelennek minősítette a hasonló típusú „drograzziákat” – tiltakozott az Auróra elleni rendőri eljárás miatt június végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Mára kiderült, hogy a VIII. kerületi önkormányzat jegyzője valóban törvénysértően járt el, amikor a rendőri fellépés nyomán becsukatta a közösségi házban működő kioszkot és az intézményhez tartozó kerthelyiséget.

Az Auróra képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság adta hírül: a Budapest Főváros Kormányhivatalának minap kézbesített jogerős határozata megsemmisítette a kioszk esetében hozott jegyzői döntést. A jogszabály szerint a vendégek csekély mennyiségű kábítószer birtoklása vagy fogyasztása nem alapozza meg a szórakozóhelyek bezárását.

A kormányhivatal döntéséből világosan kitűnik, a rendőrség olyan szabálysértési és büntető törvénykönyvi tényállásokra hivatkozott, amelyek nem indokolják a bezáratást, ugyanis nincsenek felsorolva a bezáratás alapját képező, egyébként a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében alkotott törvényben. Ehhez képest a jegyző ezeket emelte be a határozatába, sőt: a hely azonnali, fellebbezésre tekintet nélküli bezárását rendelte el – hangsúlyozta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

A rendőrök – ahogyan arról a Népszava is beszámolt – június közepén szállták meg az Aurórát. A nagyszabású akció szerény eredményt hozott. Egyetlen dílert, drogterjesztőt sem sikerült elkapni, az egy embernél talált legnagyobb „kábítószergyanús növényi anyag” mennyisége sem érte el a 2 grammot.

Az intézkedés 14 órán keresztül tartott, 117 embert igazoltattak, 15 huszonéves fiatalt állították elő – mondta akkor lapunknak Lukács Áron, az Auróra kommunikációs koordinátora. Közlése szerint az előállított fiatalok mindegyikénél házkutatást tartottak. Volt közöttük olyan, akinél a rendőrök semmit nem találtak: ennek ellenére őt is előállították, nála is házkutatást tartottak. A józsefvárosi önkormányzat rendőri kezdeményessel, lakossági nyomással, közbiztonsági érdekkel, részben pedig a „vonatkozó engedély” hiányával indokolta a bezárást.

Előzőleg egy budapesti szélsőjobboldali konferencián Nick Griffin, a hírhedt brit fajvédő Soros György magyarországi főhadiszállásaként jellemezte az ellenzéki helynek számító Aurórát. Mintha csak ennek folytatása lett volna a rendőri, majd az önkormányzati eljárás.

Sok jel mutatott arra – állapította meg a Magyar Helsinki Bizottság –, hogy az Aurórával igazából nem „településképi, köz- vagy zajrendészeti” problémái voltak a hatalomnak és a helyi hatóságnak.

Várni kell a nyitásra

A bezáratás nem csak presztízsveszteséget jelentett az Aurórának, hanem anyagi kár is érte. Az étel- és italszolgáltatás bevételeire a közösségi háznak már csak azért is szüksége volt, mert közösségi programjait részben ebből finanszírozta.

Schönberger Ádám, az Aurórát működtető Marom Klub Kft. vezetője üdvözli a jogerős döntést, noha az újranyitásra még heteket kell várni. Az azonnali bezárás után szélnek kellett ereszteni a stábot, és kénytelenek voltak az árukészletet is értékesíteni. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a kerthelyiség ügyében csak októberben várható döntés. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint a cég megfontolja, hogy a leállás miatt kiesett bevétele kompenzálása érdekében beperelje-e a józsefvárosi önkormányzatot.



Szerző
2017.08.24 07:08

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33