Európa;Törökország;Erdogan;

2017-08-26 07:32:00

Erdogan vagy Európa

 Kategorikus üzenetet küldött Berlin Ankarának: Törökország addig nem lesz EU-tag, míg Erdogan vezeti.

Törökország addig biztos nem lesz az Európai Unió tagja, míg Recep Tayyip Erdogan vezeti - jelentette ki Sigmar Gabriel. A német külügyminiszter szerint a teljhatalmát építő török elnök nem is vette komolyan a csatlakozási tárgyalásokat, állította Gabriel a német Bildnek adott interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség is ismertetett.

A német diplomácia vezetőjének szavai minden bizonnyal tovább mélyítik a német-török viszonyt eluraló feszültséget, Gabriel ennek tudatában mondta ki azt, amit eddig ennyire egyértelműen egyetlen uniós politikus vagy fórum sem tett meg. Vagyis, a törököknek választaniuk kell az uniós álmok és elnökük között. „Nem arról van szó, hogy nem akarjuk a törököket, hanem arról, hogy a török kormány és Erdogan gyors léptekben távolodik mindattól, ami Európát jelenti”, fogalmazott a német külügyminiszter. A német-török viszony múlt héten mélypontra került, miután Erdogan a szeptember 24-i parlamenti választások bojkottjára szólította fel a Németországban élő törököket.

Megromlott a svéd-török kapcsolat is. Stockholm magyarázatot kért csütörtökön Törökország nagykövetétől két svéd állampolgár letartóztatása kapcsán, közölte az AFP. Mindkét svéd állampolgárt, akárcsak az őrizetbe vett németeket, terrorszervezetek támogatásával vádolja Ankara.

Ali Gharavi IT-tanácsadót még július 5-én vették őrizetbe Isztambulban. A svéd állampolgár egy, az internet szabadságáról és kiberbiztonságról tartott szeminárium résztvevője volt. Ugyanezen alkalommal tartóztattak le 9 emberi jogi aktivistát, köztük az Amnesty International törökországi vezetőjét, Idil Esert. Gharavi ügyében azóta sem történt elmozdulás.

A másik eset újra felveti az Interpol szerepével kapcsolatos kételyeket is. A török származású, svéd állampolgárságú Hamza Yalcin írót augusztus 3-án Bercelonában vették őrizetbe egy Törökország által kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs alapján.

Margot Wallström külügyminiszter a Facebookon jelezte, a svéd kormány közölte Ankarával a törökországi eseményekkel kapcsolatos aggodalmait, illetve azt, hogy a török intézkedések nemcsak a svéd-török kapcsolatoknak ártanak, hanem az Európai Unió és Törökország viszonyára is negatív hatással vannak. Wallstrom ugyanakkor leszögezte, Stockholm biztosítékot szeretne arra is kapni, hogy az Interpolt senki sem használhatja politikai célokra.

Az Interpol szerepvállalását már múlt héten megkérdőjelezték, amikor Ankara közbenjárására Spanyolországban a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete elrendelte a német állampolgárságú író, a Kölnben élő, de épp Spanyolországban nyaraló Dogan Akhanli őrizetbe vételét. Akhanlit szintén terrorkapcsolatokkal vádolják, őt is „gülenistának” minősítette az Erdogan-rezsim. A német külügyminiszter az Akhanli-ügy kapcsán is megszólalt. Kifejtette: „Nagyon rossz üzenete lenne annak, ha Törökország Európa másik felében is elérné, hogy letartóztassák azokat, akik Erdogan ellen szólaltak fel”. Emberi jogi aktivisták arra mutattak rá, elfogadhatatlan, hogy diktatúrák visszaéljenek az Interpollal, a szervezet nyilvánvaló reformra szorul.

Még mindig vannak ellenségek
Újabb 928 állami alkalmazottat bocsátottak el tegnap Törökországban egy törvényerejű rendelet alapján. A vád ugyanaz, mint a tavaly júliusi puccs utáni tisztogatás során mindig: a menesztettek vagy terrorszervezetek és a nemzetbiztonságot veszélyeztető csoportok tagjai, vagy kapcsolatban állnak ilyen emberekkel és csoportokkal. Ezúttal is az igazságügyi, belügy- és védelmi minisztérium, a hadsereg különböző egységei, valamint az egyetemi oktatók kerültek célkeresztbe. Egy év alatt több mint 150 ezer közalkalmazottat bocsátottak el Törökországban, több mint 50 ezer „puccsistát” börtönöztek be terrorváddal és ugyanilyen jogcímen indítottak eljárást 170 ezer ember ellen.