Egy a zászló, egyházi az iskola

Publikálás dátuma
2017.08.28 07:03
Bigottság - Közpénzen közoktás van, nem pedig "elitista, bigott katolikus" - érvelt Lázár még 2012-ben - Fotó: Vajda József
Fotó: /
2010 óta hetven százalékkal nőtt az egyházi iskolák száma, amelyek több pénzt kapnak a világiaknál. Még öt éve is azt ígérte a Fidesz, hogy nem lesz elitista, bigott katolikus oktatás közpénzből.

"Többen is eltökéltük: nem hagyjuk, hogy elitista, bigott katolikus oktatás szerveződjék közpénzből. Közpénzből közoktatást! – nyilatkozta Lázár János, a fideszes kormány egyik erős embere még 2012 elején. Ehhez képest ma már arra hívja fel a figyelmet kutatásában a Republikon Intézet: A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta az egyházi iskolák száma csaknem hetven százalékkal, az egyházi iskolákban tanuló diákok száma pedig több mint nyolcvan százalékkal nőtt.

Az egyházi közoktatási intézményeknek nincs beiskolázási kötelezettségük, így akár elutasíthatják a településen lakó gyermekek felvételét. Ennek ellenére 95 településen csak egyházi általános iskola működik, további 39 településen pedig csak egyház, illetve vallási tevékenységet végző szervezet tart fenn gimnáziumot.

A Závecz Research közreműködésével készített felmérés arról tanúskodik, hogy a válaszadók túlnyomó része azzal ért egyet, hogy minden településen elérhető legyen világi, nem vallásos oktatási intézmény. Még a fideszesek 78 százaléka is így gondolja. A jobbikosok 79, az MSZP-sek 85, a DK-sok 90, az LMP-sek 94 százaléka osztja ugyanezt a véleményt.

A Republikon Intézet által hitelesnek tartott számítások szerint az egyházi iskolákban majdnem háromszor annyi forrás jut egy diákra, mint a világi intézményekben – a súlyos aránytalanságokról lapunk is írt már. A válaszadók körében ezzel szemben széleskörű egyetértés mutatkozik arról, hogy az állami és egyházi iskolákban ugyanakkora „fejpénz” kellene jusson a tanulókra. Pártpreferenciától függően a megkérdezettek 77-87 százaléka vélekedik így, egyedül az MSZP-sek (56 százalék) lógnak ki a sorból. A kutatók feltételezése szerint ennek az a magyarázata, hogy a szocialista szimpatizánsok egy része kevesebb pénzzel támogatná az egyházi iskolákat.

A megkérdezettek többsége egyetért azzal is, hogy a diákok és szülők beleegyezése nélkül az állam ne adhasson át egyházaknak oktatási intézményeket. Megjegyzendő: most sincs másként, a közelmúltban néhány esetben sikerült is megakadályozni a szülőknek, hogy az iskola egyházi iskolába kerüljön.

A jellemző azonban nem ez – hangsúlyozta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke. Miként az adatok is mutatják, felgyorsulni látszik az a folyamat, hogy a közoktatásban mindinkább visszaszorul az állami oktatás.

Ma már ott tartunk, hogy az egyházi iskolák nemcsak lényegesen jobb anyagi feltételek között működnek, hanem nagyobb módszertani és tankönyvválasztási szabadságot is élveznek. A középosztályhoz tartozó szülők egyre inkább úgy gondolják, hogy akkor cselekednek helyesen, ha gyereküket nem állami, hanem egyházi intézménybe íratják be. Az egyházi iskolák döntő része az elitképzés színtere, kevés a valószínűsége annak, hogy a gyerek hátrányos helyzetű, cigány diákkal kerül egy osztályba – sorolja Mendrey László, miért nincs össznépi tiltakozás az egyházak térnyerése ellen.

Mindezek után érdemes felidézni azt is, hogy Lázár János 2012-ben azt is mondta: a Nemzeti Alaptantervvel drasztikusan csökkenteni kell az integrációt akadályozó tényezőket: például azzal, hogy „az egyházi iskolák ne válogathassanak a gyerekek között. Nekik is alapfeladatul kell kitűzni a fölzárkóztatást, mint legfontosabb társadalmi célt”.

Mivel a világnézetileg semleges oktatás biztosítása még a fideszes alaptörvény szerint is jár, elvileg jogsértő állapotnak minősül, ha egy településen csak vallási követelményeket támasztó egyházi iskola működik. A PDSZ korábban fontolgatta, hogy a törvénysértő helyzet miatt Alkotmánybírósághoz fordul. Mendrey még mindig nem tett le erről, de igazi változást szerinte majd csak jövő tavasszal, a parlamenti választáson lehet elérni.

A KDNP valósággal letarolta a közoktatást – jelentette ki a PDSZ elnöke. Állítja, hogy az egyházi iskolák erősítése mögött jórészt politikai szándék – jobboldali elkötelezettségű választók kinevelése, a szavazóbázis növelése – áll. A pedagógusok jelentős része elmúlt ötven, beletörődött a helyzetbe – állapította meg Mendrey László. A tanárok még azt is elfogadják, hogy bármennyire nem vallásosak, részt kell venniük hitéleti rendezvényeken. A körülmények képmutatásra szoktatják a pedagógusokat. A kérdés csak az – jegyezte meg –, hogy milyen lesz a nemzedék, amelyet képmutatóvá tett pedagógusok oktatnak.

Vitatják a vitathatatlant

Az állami felelősség komoly eredményeit látjuk a köznevelésben – közölte a tanévkezdethez közeledve Balog Zoltán miniszter az állami rádióban. Palkovics László államtitkár úgy vélte, mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) azonban vitatja a „vitathatatlant”. A CKP közleménye szerint a magyar oktatás minősége folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben romlik, vészesen nő a korai iskolaelhagyók aránya. Az agyonreklámozott fizetésemeléssel sem sikerült visszaállítani a 2005 előtti arányt a pedagógusfizetések és a diplomások nemzetgazdasági átlagbére között, az iskolaigazgatók kinevezése során a szakmai szempontok helyett a hatalmi logika érvényesül, a szakképzést – minden tiltakozás és szakmai érv ellenére – szétverte a kormány. Végül, de nem utolsósorban: hazánk oktatási rendszere az egyik legszegregáltabb a világon.



2017.08.28 07:03

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24