Gyilkosságok a kórházban - Betegek tucatjaival végzett egy ápoló

Publikálás dátuma
2017.08.28 15:23
FOTÓ: CARMEN JASPERSEN/DPA/AFP
Fotó: /
Száznál is több beteget gyilkolhatott meg Németországban egy ápoló az ügyében indult csaknem hároméves nyomozás hétfőn ismertetett eredményei szerint.

Az oldenburgi rendőrkapitányság és ügyészség tájékoztatása szerint a Niels H. néven azonosított férfi esetét vizsgáló nyomozócsoport 34 hónapos munkával megállapította, hogy az ápoló legkevesebb 122 beteget gyilkolhatott meg. Így a német kriminalisztika történetének egyik legnagyobb szabású sorozatgyilkosságáért lehet felelős.

A 40 éves férfit 2015-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték kétrendbeli emberölés és kétrendbeli emberölési kísérlet miatt, és a hatóságok megállapították, hogy legalább 36 további beteg haláláért lehet felelős. Időközben a munkahelyein a tevékenysége alatt történt valamennyi halálesetet megvizsgálták, így a többi között exhumáltak 134 holttestet, és kimutatták, hogy további 84 további ember életét is kiolthatta.

A férfi Alsó-Szászország tartomány két városában, Oldenburgban és Delmenhorstban dolgozott a helyi kórház intenzív osztályán. Áldozatainál különböző gyógyszerek túladagolásával szívhalált idézett elő, hogy bizonyítsa az újraélesztés területén szerzett tudását. A vizsgálatok szerint ezekben a vészhelyzetekben igen feltűnően viselkedett, igyekezett a középpontba kerülni és valósággal sóvárgott az elismerés után. Az újraélesztés azonban számos esetben nem sikerült, vagyis az ápoló megölte a beteget.

Meglehet, hogy még sokkal több ember haláláért is felelős, mert számos holttestet elhamvasztottak, és ezért nem lehetett elvégezni a gyógyszer-túladagolás nyomainak feltárására irányuló vizsgálatot - mondták a Kardio nevű nyomozócsoport eredményeit ismertető oldenburgi sajtótájékoztatón a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint.

Az esetek 2003 és 2005 között történtek. Az ápoló 2005-ben bukott le, amikor a delmenhorsti klinika intenzív osztályán egy kollegája rajtakapta, hogy halálos veszélyt okozó injekciót ad be egy betegnek, és leállít egy életfontosságú gyógyszert adagoló berendezést. Ezért 2006-ban öt év szabadságvesztésre ítélték emberölési kísérlet miatt, és eltiltották szakmája gyakorlásától. Azonban az első ítélet és a 2008-as jogerős ítélet közötti időszakot szabadlábon töltötte, és egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában több helyen, köztük egy idősotthonban is dolgozott.

Az ügyben felmerült, hogy a betegápoló felelős lehet több halálesetért, de az erre utaló jeleket az ügyész nem vizsgálta meg, amiért később az igazságszolgáltatás akadályoztatásának gyanúja miatt eljárás indult ellene.

Az ápoló végül csak egy áldozat lányának állhatatossága révén került emberölés gyanújával bíróság elé; az illető a hatóságok ellenállását kitartó munkával legyűrve elérte, hogy exhumálják és megvizsgálják 2003-ban elhunyt édesanyja holttestét. Kideült, hogy valóban túladagolás miatt halt meg, és Niels H. lehet a felelős, akit így 2014-ben perbe fogtak.

Eljárás indult a delmenhorsti kórház intenzív osztályának két korábbi főorvosa és az osztály egy korábbi vezetője ellen is, foglalkozás körében elkövetett gondatlan emberöléssel vádolták meg őket, mert a hatóságok szerint több halálesetet megakadályozhattak volna, de nem tettek eleget munkaköri kötelességeiknek. Az oldenburgi kórházban még vizsgálják, hogy ki lehet még felelős a tömeges halálesetekért - áll az NDR beszámolójában.

Az ügy a helyi politikusokat is foglalkoztatja, a tartományi törvényhozás a többi között rendelkezett arról, hogy valamennyi kórházban és klinikán dolgoznia kell független betegjogi képviselőnek, a tartományi kormány pedig létrehozta a betegek jogainak védelmével foglalkozó kormánymegbízott intézményét. Tervezik azt is, hogy a 300-nál több ágyat üzemeltető kórházakban kötelezővé teszik egy gyógyszerész alkalmazását, akinek egyedüli feladata az gyógyszerfogyasztás folyamatos ellenőrzése a visszaélések megakadályozása céljából.

A Fekete Angyal
Faludi Tímea a budapesti Nyírő Gyula Kórházban dolgozott ápolónőként és 2000 májusa és 2001 februárja között nyolc embernek adott be halálos injekciót, elmondása szerint azért, hogy megszabadítsa őket szenvedéseiktől és fájdalmuktól. Egyes becslések szerint áldozatainak száma több mint 30 is lehet.
A pszichológusi értékelés azonban mást mond: uralkodni akart áldozatain, istennek akarta érezni magát. A bíróság 11 év börtönbüntetésre ítélte, ám jó magaviselettel 2009-ben szabadlábra helyezték a Fekete Angyal néven elhíresült nőt.

 

Szerző
2017.08.28 15:23
Frissítve: 2017.08.28 17:04

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08