"Nem a falra festjük az ördögöt, az már itt van"

Publikálás dátuma
2017.08.29 07:07
Népszava fotó/Molnár Ádám
Fotó: /
Magyarországon túlságosan nagy a hisztéria az orosz befolyással kapcsolatban. Az ellenzék utálja Moszkvát, a kormánypárt pedig a választások után mindig a kegyeit keresi. Valójában az lenne az érdekünk, hogy Oroszország és a nyugat partneri viszonyban legyenek – ezt a véleményt a jobbikos Gyöngyösi Márton fogalmazta meg a Political Capital tegnapi konferenciáján. Ő egyébként az Országgyűlés Külügyi bizottságának alelnöke, aki Szél Bernadettel, az LMP társelnökével és Molnár Zsolttal, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökével cserélt eszmét arról, hogy mennyiben szolgálja hazánk nemzeti érdekét és szuverenitását a magyar-orosz kapcsolatok alakulása.

Érdemes felidézni Gyöngyösi egy 2014-es megszólalását. A radikális politikus akkor úgy fogalmazott: Magyarország jobban ki van szolgáltatva a Nyugatnak, mint volt a Szovjetuniónak. Arra a kérdésre, hogy fenntartja-e a 3 évvel ezelőtti álláspontját, azt mondta, már nem emlékszik milyen szövegkörnyezetben használta az idézett mondatot.

Nagyon nehezen tudom értelmezni a Jobbik orosz politikával kapcsolatos fordulatát – reagált Szél Bernadett. Az LMP társelnöke szerint Gyöngyösi hisztériás példája hatalmas tévedés, hiszen Magyarországon minden gondolkodó ember pontosan tudja, hogy nem a falra festjük az ördögöt, hanem az már itt van. A beszélgetésen arra is próbálták megtalálni a választ, hogy mi lehetett a valódi oka a tegnapi Putyin látogatásnak. Itt is csak részben sikerült megegyezniük, hiszen míg Szél Bernadett és Molnár Zsolt egyértelműen úgy vélekedett, hogy a dzsúdó-világbajnokság csak ürügy, addig a jobbikos résztvevő azt sem zárta ki, valóban a sport iránti szeretete hozta Magyarországra az orosz elnököt – példaként a Puskás Akadémia mérkőzéseit hozta fel, amelyek szintén képesek befolyásolni a politikát.

Molnár úgy látta, Putyin látogatása nem gazdaságpolitikai, sokkal inkább erődemonstráció, amiben félő, hogy a magyar demokrácia kerül a padlóra. Már maga az időpont is erős üzenet, mert bár hivatalosan még nem kezdődött el, a világ egyik legbefolyásosabb embere mégiscsak a választási kampány kezdetekor jön Magyarországra– tette hozzá. A szocialista politikus szerint az oroszokkal kapcsolatban már csak azért sem lehet célszerűségről beszélni, mert a Putyin-korszakkal véget ért a barátkozás időszaka, és visszatért a korábbi, birodalmi gondolkodás.

A Jobbik egyébként a két másik párttól eltérően a paksi bővítéssel is egyetért.

- Ha Németország pragmatikus alapokon már a második északi áramlat megépítéséről tárgyal az oroszokkal, akkor be kell látnunk, nekünk is van ehhez jogunk. Azt természetesen mi is követeljük, hogy transzparensek legyenek a szerződések, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Unió a mai napig képtelen volt olyan közös energiapolitikát letenni a tagállamok asztalára, ami alternatívát kínálhatna Oroszországgal szemben – mondta Gyöngyösi.

Egy dologban azonban a korábban más álláspontot képviselő jobbikos politikus is egyetértett a többiekkel, bármilyen is az oroszokkal való kapcsolat, Magyarország helye a NATO-ban és az Unióban van, még ha a belépésünkkel értelemszerűen el is vesztettük nemzeti szuverenitásunk egy részét.

Ezt a gondolatot a konferencia szakértői kerekasztalának résztvevői is osztották. Krekó Péter, a PC vezetője, Mizsei Kálmán, az EU ukrajnai civil missziójának korábbi vezetője, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő és Tölgyesi Beatrix, a posztszovjet és a kelet-közép-európai térség szakértője többek között a dezinformációs hadviselésről beszélt és arról is, hogy rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben egyáltalán nem tesz jót nekünk.

Szél Bernadett álláspontja közel állt az enyémhez, a Jobbik fordulata pedig nagyon meglepett – mondta a beszélgetés után a Népszavának Molnár Zsolt. A szocialista politikus szerint ugyanis az a változás, ami a radikális párt kommunikációjában bekövetkezett az Unióval és a NATO-val kapcsolatban egészen döbbenetes. A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke leszögezte: az MSZP egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a Paks2 projektet.

2017.08.29 07:07

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49