Sztrájk a Tescónál - Nincs megállapodás

Publikálás dátuma
2017.08.31 12:17
A Tesco dolgozói július elején tüntettek FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) sztrájk bizottságai tárgyalást folytattak a közösen benyújtott hét sztrájkköveteléssel kapcsolatban a Tesco Global Áruházak Zrt. képviselőivel - írják a szakszervezetek közleményükben.

Az egyeztetésen valamelyest közeledtek az álláspontok, de érdemi előrelépés nem történt. A szakszervezetek kiemelten fontosnak tartják, hogy érdemi tárgyalások legyenek a béremeléssel és a létszám problémákkal kapcsolatban. A munkáltató az egyeztetésen gyakorlatilag a sztrájkköveteléseket nem kívánta teljesíteni - írták.

A KASZ és a KDFSZ képviselői határozottan kiállnak a munkavállalók által megfogalmazott követelések mellett. Mivel a tárgyalás eredménytelenül zárult, ezért sem a KASZ sem a KDFSZ nem kötött semmilyen megállapodást a munkáltatóval - tették hozzá.

A szakszervezetek konstruktívan kívánnak együtt működni a munkáltatóval, ezért a felek megállapodtak, hogy a következő egyeztetést szeptember 11-én tartják. A sztrájkbizottságok felhívták a munkáltató figyelmét, hogy továbbra is sztrájkhelyzet van - olvasható a közleményben.

A Tesco dolgozói július elején tüntettek FOTÓ: Tóth Gergő

A Tesco dolgozói július elején tüntettek FOTÓ: Tóth Gergő

Buday Pálné, a KASZ alelnöke a június végi bértárgyalást követően jelentette be, hogy a munkavállalókat képviselő két szakszervezet a dolgozók érdekében demonstrációt tart. A tüntetéssel azonban nem volt vége az érdekvédelemnek: a Tesco a közeljövőben sztrájkra számíthat, amennyiben nem engednek a bérkövetelésnek. Arra hivatkoznak, hogy európai szintű szolgáltatásért európai szintű bérek járnak, ezért minden dolgozónak kétszámjegyű béremelést követelnek. Hangsúlyozták: ha nem lesznek tisztességes bértárgyalások, folytatják a demonstrációkat és a sztrájkot.

A társaság júliustól 12 700 munkavállaló bérét emelné meg átlagosan 2,3 százalékkal, közülük 10 000 alkalmazottat érint a Tesco által bejelentett bruttó 4000 forintos béremelés, amelynek köszönhetően a fizetésük bruttó 161 000 forintról (ez a szakmunkás garantált bérminimum) 165 000 forintra emelkedik. A szakszervezetek célja azonban az, hogy a munkáltató a bruttó 4000 forintnál nagyobb mértékben emelje meg a jelenleg szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók bérét és kezelje a cégnél a bérek összecsúszásából adódó problémát.

Szerző
2017.08.31 12:17

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18