Az izgalmas diplomácia - Avagy miként "teszik helyre" elegánsan Brüsszelből Orbánt

Nem finanszírozzuk kerítés vagy egyéb akadály építését az EU külső határain – nyilatkozta Alexander Winterstein, az Európai Bizottság szóvivője a testület pénteki sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy az EU kizárja-e a szerb-magyar és a horvát-magyar határon felhúzott kerítések pénzügyi támogatását.

Orbán Viktor kormányfő levélben kérte Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt, hogy a testület vállalja át a magyar határvédelmi költségek felét. A kormányfő 135 milliárd forintot – körülbelül 400 millió eurót – vár Brüsszeltől "az európai szolidaritás" jeleként.

Tove Ernst -AFP

Az Európai Bizottság nem zárkózik el attól, hogy megvizsgálja a magyar kérést és segítséget nyújtson az EU külső határainak az uniós joggal összhangban álló őrizetéhez – áll a testület illetékes szóvivőjének lapunkhoz is eljuttatott nyilatkozatában. Mint Tove Ernst rámutat, Brüsszel már eddig is hozzájárult a migrációs nyomás okozta nehézségek enyhítéséhez, és továbbra is elkötelezetten támogatja a tagállamokat a külső határok védelmében és a menekültválság kezelésében.

A 2014 és 2020 közötti időszakban az EU 93,4 millió euró támogatást nyújt Magyarországnak a migrációs és belbiztonsági alapokból. 2015-ben 6,7 millió euró vészhelyzeti támogatást folyósított. Ugyancsak 2015-ben az unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül érkezett segítség a megnövekedett migrációs nyomás enyhítésére. Jelenleg az Európai Határ- és Parti Őrség 18 tisztje segíti a magyar-szerb határ őrizetét.

„Vagy Orbán Viktor képzeli magát Donald Trumpnak, vagy az EU-t Mexikónak”

Azért a lényeg világos: az Európai Bizottság szóvivője kizárta, hogy pénzt adnának a kerítésre.

Orbán Viktor levelének az uniós szolidaritásra hivatkozó megfogalmazásaira válaszul a bizottsági szóvivő megjegyezte: Tudomásul vesszük, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás az Európai Unió egyik fontos alapelve, továbbá értékeli az Unió által nyújtott támogatást a közös érdekek védelméhez. Ám: A szolidaritás két irányban működik. Minden tagországnak készen kell állnia arra, hogy hozzájáruljon a közös terhek viseléséhez. A szolidaritás nem a la carte menü, amelyről az egyik a határőrizetet választhatja, de elutasíthatja a menedékkérők EU-n belüli elosztásáról hozott közös döntést.

Ez utóbbi határozat törvényességéről a jövő csütörtökön mond ítéletet az Európai Unió Bírósága. Mint ismeretes, Magyarország és Szlovákia megtámadta a tagállamok többsége által elfogadott jogszabályt. A bíróság főügyésze júliusban nem adott helyt a két tagország kifogásainak, és általános vélemény szerint a bíróság el fogja utasítani a kereseteket. Megfigyelők szerint Orbánék már fogalmazzák a választ a várható ítéletre, és a Junckernek címzett provokatív levél a Brüsszelt támadó kommunikációs kampány része.

Politikai szempontól van benne racionalitás

Pénzügyi szempontból értelmetlen fölvetés a déli határkerítés Brüsszellel történő megfizettetése, politikai szempontól viszont van benne racionalitás – nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A politikus szerint a kormány az utóbbi hetekben szándékosan keresi az ütközési pontokat az EU véleményformáló köreivel, és az önmagukban értelmetlennek tűnő konfliktusok egy nagyobb terv részeként nyerhetnek értelmet.

Az EP-képviselő a Hollandiával kipattant, magyar részről szándékosan kiélezett konfliktust ugyanabba a körbe sorolta, mint a határkerítés ügyét. Ugyanakkor úgy fogalmazott: nem csak a külpolitika szimbolikus terepein, hanem az aprómunkában is változik a magyar álláspont: míg a fideszes képviselők az EP-ben, illetve az Orbán-kormány képviselői a Tanácsban eddig szinte a szervilitás határáig elmenve folyamatosan együtt szavaztak a magországokkal (mindenekelőtt Németországgal), a kabinet egy ideje elkezdett egy sokkal konfrontatívabb álláspontot elfoglalni.

Jávor szerint mindez szorosan összefügg azzal, hogy a Merkel-Macron duó láthatóan új irányt kíván szabni az EU-nak, és mielőbb tisztázni kívánja az erővonalakat (ennek a törekvésnek a része volt a térségünket felölelő, de Magyarországot kihagyó Macron-körút is), mint ahogyan a magyar kormány is elkezdte Magyarország pozicionálását, illetve az új magyar pozíció hangulati előkészítését.

- Európa arra készül, hogy a közös szabályokat és az integrációt szabotáló országokat elengedi, ezt jelenti valójában a virágnyelven kétsebességesnek nevezett modell – hangsúlyozta Jávor. Szerinte az Orbán-kormány minden lépése abba az irányba mutat, hogy Magyarországot a külső körbe, a másodosztályú EU-tagok közé tolja, miközben regionális versenytársaink egymás után jelzik, hogy inkább a mag-Európához tartoznának. – Ha egyedül maradunk a másodosztályban, akkor le fognak mondani rólunk, aminek drasztikus gazdasági és politikai következményei lesznek. De ha több közép-európai államból jön létre egy keleti pufferövezet, amelynek a tagjai kimaradnak az integráció belső köréből, az érintettek akkor is a környezeti, a munkajogi, a szociális stb. szabályok fellazítására, rosszabb életminőségre, alacsonyabb bérekre stb. számíthatnak a kohéziós források elapadásán túl – szögezte le az EP-képviselő.

Jávor lapunk kérdésére megjegyezte: hamis az a beállítás, hogy a magyar kormány a határkerítés révén megvédi Európát az illegális migrációtól. – A bevándorlást az EU által finanszírozott EU-török megállapodás fékezte le, ha nem így lenne, akkor milliók várnának bebocsátásra a kerítés déli oldalán – hangsúlyozta. Szerinte az sem igaz, hogy Brüsszel nem vesz részt a magyar menekültügyi és idegenrendészeti lépések finanszírozásában: amit erre a célra költünk (sokszor az európai és a magyar jogot is megszegve, az emberiesség határait átlépve), az 90 százalékban jelenleg is uniós forrásból származik. Jávor úgy véli: a határkerítés számlájának ügye színjáték - „vagy Orbán Viktor képzeli magát Donald Trumpnak, vagy az EU-t Mexikónak” –, a célja pedig annak demonstrálása, hogy a „magyar érdekeket” csak a szorosabb integrációból kimaradva lehet úgymond megvédeni.