Nagy harcban a kisiskolák

Publikálás dátuma
2017.09.06 07:04
Sok gyerek az iskola nélkül nem jutna el a szomszéd faluig, nem enne normális meleg ételt. FOTÓ: Üveges Zsolt
Fotó: /

Elöl az elsősök, a kopott, hatvanas évekből itt maradt hátsó padokban a negyedikesek, a tanító pedig hol a kisebbekkel, hol a nagyobbakkal foglalkozik – sokakban talán még ma is efféle kép él a vidéki kis iskolákról. Pedig a Móra és Móricz világát idéző tanyasi-kisfalusi iskolák jobbára már megszűntek. Somogyban például utolsóként a pálmajori alsó tagozatot számolták fel 2015-ben: noha eredendően 2013-ban bezárásra ítélt oktatási intézmény engedélyt kapott a további oktatásra Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől, a szülők inkább a közeli kisvárosba íratták be gyermekeiket, így megfelelő létszám híján lakat került a szinte kizárólag romák laktak falu egytantermes iskolájára.

Az aprófalvas Dél-Dunántúlon, valamint Zalában, Hevesben, Nógrádban vagy éppen Borsod-Abaúj-Zemplénben persze így is maradt rengeteg olyan intézmény, amely évfolyamonként egy osztállyal, s iskolánként alig pár száz gyerekkel működik. Vidéki kisiskolák tanárai, igazgatói meséltek lapunknak arról, hogy milyen küzdelmek árán tudnak talpon maradni – nehézségeikről már az is sokat elárul, hogy kivétel nélkül névtelenséget kérve számoltak be tapasztalataikról.

– Egyre kevesebben vagyunk – mondta egy Kaposvártól délre található településen tanító pedagógus. – És nemcsak amiatt, hogy a kistelepülések elöregszenek: a szülők közül is egyre többen a legközelebbi városi iskolát választják gyereküknek, abban a hitben, hogy ott jobbak a körülmények, erősebb az oktatás. És persze az is szempont sokaknak, hogy kevesebb a cigánygyerek az osztályokban.

Egy másik somogyi kistelepülésen dolgozó tanár állította: az infrastrukturális-tárgyi feltételek nem rosszabbak náluk, mint például bármelyik kaposvári iskolában. Sőt, a kisebb létszám miatt kevesebb gyerek jut egy számítógépre, arányaiban több osztályba szereltek fel okostáblát, van szélessávú internetük. A legtöbb helyen tornaterem vagy csarnok is van, más kérdés, hogy az évtizeddel ezelőtti gigantomán ötletek miatt a félezres-másfélezres falvakba épített sportmonstrumok fenntartása horribilis összeg, télen például képtelenség kifűteni azokat…

– Nálunk ugyan a szakos tanárok létszáma is megfelelő, viszont akadnak olyan települések, melyek vagy messzebb fekszenek a városoktól, vagy rosszabb a hírük, s oda már nehéz találni új munkaerőt. – tette hozzá a pedagógus, s azzal folytatta: – A leggyakrabban a természettudományos tárgyakat, illetve az idegen nyelveket oktatók hiányoznak. De tudok olyan iskoláról Dél-Somogyban, ahol évek óta szakember-hiánnyal küzdenek.

Az említett településen dolgozó egyik tanár szerint ez nem véletlen: a faluban sok a roma, rengeteg a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, rossz körülmények között szocializálódó gyerek, így a pedagógusok dolga is rettentő nehéz.

Akadnak azonban a kisközösségeken túlmutató problémák is: a somogyi falusi iskolákban sok a hátrányos helyzetű gyerek – van olyan település, ahol a diákok közül alig néhányan fizetnek teljes árú étkezést –, akiknek otthoni körülményeik nem teszik lehetővé a tanulást.

– A körülményeiket jól érzékelteti, hogy hétfőn harmadával-felével több étel fogy a menzán, mint a többi napon, vagyis a gyerekek a hétvégeken nem esznek otthon eleget. Egy olyan családban, ahol nem jut elég ennivaló, senkit sem érdekel, tud-e számolni vagy olvasni a gyerek. – mondta az egyik leszakadó település iskolájának vezetője. A szegényebb vidékeken az iskola afféle jóléti intézmény a nehéz sorsú családoknak: a körzetbe tartozókat iskolabusz szállítja, vagy a normál bérletet fizeti az állam, ingyen tankönyv mellé ingyenes étkezés is jár, a tornaóra után meleg vízben fürödhet a gyerek, aki a délután közepéig felügyelet mellett fűtött helyen tartózkodhat.

– Emellett a kislétszámú osztályokban több idő is jut rájuk – állította egy érintett tanár –, vagyis jobban belefér a felzárkóztatás, mint egy nagy iskolában. Igaz, ha több ilyen gyerek van egy osztályban, az néha a tananyag rovására megy, hiszen így csak lassabban haladhat a pedagógus.

A falusi kisiskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete is megoldott: korábban saját szakpedagógusokat alkalmaztak az intézmények, jelenleg pedig a környékbeli szakszolgálatok küldik a szakembereket.

– Mivel nagy a különbség a gyerekek családi háttere között, jobban oda kell figyelni rájuk – tette hozzá a tanár. – Sokkal nagyobb szerepet kap a tehetséggondozás: az iskolákban általában alapfokú művészeti oktatás is zajlik, emellett sportolási lehetőséget is biztosítanak, viszont akiről kiderül, hogy magasabb szinten is érdemes lenne próbálkoznia, az intézmény és a tanár segítsége nélkül jellemzően elkallódik. Hiszen ahol a szülőknek csak négy-hat osztálya van, ott senkit sem érdekel, hogy a gyerek kifejezetten tehetséges táncos vagy trombitás.

A tanár fontosnak tartotta megemlíteni azt is: oda kell figyelniük az iskolai kirándulásoknál is, minden évben többször pályáznak, hogy azok is részt tudjanak venni a programokon, akiknek erre nem futná.

– Rémesen hangzik, de sok gyerek az iskola nélkül nem jutna el a szomszéd faluig, nem enne normális meleg ételt, nem olvasna el egy könyvet, nem játszhatna valódi játékokkal, talán még egy labdája sem lenne, s azt sem tudná, mi az a számítógép, pláne az internet. Egy hátrányos helyzetű településen az iskola maga a remény.

2017.09.06 07:04

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00