Hallgatásra alapozott tanterv

Publikálás dátuma
2017.09.06 07:02
Nem tudni, hogy kik és miként alakítják majd az oktatás elkövetkező évtizedeit. FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Noha a minisztérium teljes nyilvánosságról beszél, továbbra sem árulják el, kik dolgoznak majd az új Nemzeti alaptanterven, mire költik a 2,4 milliárdos uniós forrást.

Hangulatkeltés – így reagált közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra, hogy lapunk tegnap megírta: a kabinet a nyilvánosság és a szakma előtt is titkolja, kik írják az új Nemzeti alaptantervet (NAT). Noha a szaktárca álhírekről írt, a minisztérium és a NAT kidolgozásáért felelős miniszteri biztos, Csépe Valéria sem válaszolt tegnap lapunknak még olyan egyszerű kérdésekre sem: kik készítik a tantervet? Pontosan mire költik, kik kapják azt a 2,4 milliárd forintot, amelyet az unió biztosít erre a munkára?

A szaktárca közleményében mindössze annyi árult el, hogy a pénzből kerettantervek kidolgozására, pedagógusok felkészítésére is jut, illetve hogy számos pedagógiai szakember, fejlesztő, egyetemi professzor, tanügyigazgatási szakértő, gyakorló pedagógus bevonásával készül az új NAT. A munka helyszíne az Eszterházy Károly Egyetem.

Értesüléseink szerint nem véletlen, hogy ennél többet nem árulnak el: noha Csépe Valéria még július közepén a 24.hu-nak adott interjúban úgy nyilatkozott, a fejlesztési projekt július elsején, száz fős, "kiváló szakemberekből" álló csapattal elindult, információink szerint valójában csak a napokban kezdik el a szakemberek felvételét a munkacsoportba. A kész koncepciót december 31-ig kell elkészíteni, de úgy, hogy addigra már egy társadalmi egyeztetést is le kellene bonyolítani.

Tudható viszont az is, hogy nem a nulláról kezdik a munkát: már létezik egy előzetes koncepció, ami márciusra készült el, ezt maga Csépe Valéria dolgozta ki a Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjának vezetőjeként. Úgy tudni, a tervezetet Csépe több szakmai fórumon is bemutatta, ám érdemi vitára sehol sem került sor. Az Emmi közleménye szerint az új NAT-munkálatok jelenlegi állapotáról legközelebb szeptember 27-én, a Nemzeti Pedagógus Kar rendezvényén tartanak előadást.

A NAT kidolgozásából ugyanakkor a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezeteket, illetve számos mérvadó, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakmai szervezetet is kihagytak. Húszan – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől kezdve az Eötvös Társaságon, a Keresztény Pedagógus Társaságon és a Magyartanárok Egyesületén át az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületéig – augusztus 20-án levelet is írtak Csépe Valériának, kérdéseikre azóta sem kaptak választ. Egyebek mellett azt szeretnék megtudni, pontosan kik tagjai a száz szakemberből álló munkacsoportnak, mikor kerül a tervezet a szakmai nyilvánosság elé, hogyan történik majd a társadalmi egyeztetés, s milyen szerepet szánnak a folyamatban a szakmai civil szervezeteknek. "Bár márciusban az Emmi bejelentette a NAT-koncepció elkészültét, és egy áprilisi kormányhatározat elrendelte a társadalmi konzultációt, szervezeteink NAT-ügyben semmilyen megkeresést nem kaptak, semmilyen hivatalos dokumentumot hozzájuk el nem juttattak" – írták.

2017.09.06 07:02

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00