Palkovics László;lex CEU;

2017-09-07 07:02:00

Palkovics elhamarkodta a keménykedést

Noha a Velencei Bizottság és más szakértői testületek véleményét is figyelmen kívül hagyhatja a kormány a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása ügyében, az Alkotmánybíróság (Ab) döntését sehogy sem lehet majd megkerülni - mondta lapunknak Somody Bernadette alkotmányjogász annak kapcsán, hogy Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Hírlap szerdai számában úgy nyilatkozott: nem módosítanak a felsőoktatási törvényen, "a szabályokat mindenkinek egyformán kell betartania".

Az Eötvös Károly Intézet igazgatója szerint, ha az Ab alkotmányellenesnek ítéli a jogszabályt, minden bizonnyal megsemmisíti. Ebben az esetben már a kormánynak sem lesz több dolga vele. "Ugyanakkor előfordulhat, hogy az Ab olyan többletgaranciák biztosítását írja elő a jogalkotónak, amelyekkel a jogszabály elfogadható lehet. Ám ebben az ügyben én ezt nem tartom valószínűnek" - fogalmazott Somody.

Palkovics László FOTÓ: Vajda József

Palkovics László FOTÓ: Vajda József

Miután Áder János államfő áprilisban gond nélkül aláírta, a leginkább csak a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) sújtó törvénymódosítás ellenzéki pártok kezdeményezésére került az Ab elé. A testület eseti munkacsoportja májusban kezdte meg az indítvány tárgyalásának előkészítését, júniusra megfogalmazták azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látják a döntés meghozatalához. Az érintett kormányzati szervektől bővebb tájékoztatást, az indítványozóktól pedig hiánypótlást kértek. A döntés várhatóan az ősz folyamán születik meg.

A lex CEU-t már több jogszakértő (köztük Sólyom László volt köztársasági elnök, az Ab első elnöke) is alkotmányellenesnek minősítette. Az ugyancsak neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság (az Európa Tanács tanácsadó testülete) előzetes jelentése szerint az új magyar szabályozás több követelménye nem megalapozott, ezek egy része ráadásul a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül csak a CEU-ra róna komoly terheket, így fennállhat a diszkrimináció jogsérelme. A tisztán Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott Ab döntését azonban, a tapasztalatok szerint a kormánypárti érdek is befolyásolhatja.