Orbán visszaüzent Junckernek - Itt van az újabb levél

Publikálás dátuma
2017.09.07 19:58
FOTÓ: JOHN THYS / AFP
Fotó: /
Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi - egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében.

"Először is megelégedéssel nyugtázom, hogy Ön is elismeri Magyarország erőfeszítéseit a határvédelemben. Az elmúlt két évben Magyarország komoly terhet jelentő magyar költségvetési források mozgósításával, a védelmet szolgáló kerítés kiépítésével és több ezer határvadász szolgálatba állításával védte a közös határokat" - írta Orbán Viktor, majd megismételte az európai kormány- és államfők tanácsülésén kifejtett álláspontját, miszerint Magyarországnak mindig is olyan országként kell viselkednie, ahol ugyan schengeni határ húzódik, de ahová földrajzi okokból csak úgy érkezhetnek migránsok, hogy más európai uniós tagállamokban lépték át az unió határait, elsősorban Görögországban. 

"Ezért Magyarország eddig sem vett részt, és ezután sem kíván részt venni olyan projektekben, amelyek ezt a kérdést nem teszik nyilvánvalóvá" - szögezte le Orbán Viktor. "A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem" - folytatta levelét a kormányfő, kiemelve: szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal. 

"Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása. Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak" - tartalmazza a levél.

Orbán Viktor "értetlenül áll" Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között. "Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg. A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is" - írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: "megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt". 

"Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét. Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik" - zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.

Emlékezetes:  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón jelentette be,hogy Orbán Viktor levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki. Lázár szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia.

A helyzet pikantériája azonban, hogy maga Lázár 2015 nyarán még azt mondta: eszük ágában nincs pénzt kérni Brüsszeltől, ráadásul akkor a magyar kormány többek közt épp azzal indokolta a szerb határra épített kerítés létjogosultságát, hogy az unió magára hagyta Magyarországot a határok megvédésében. "Az unió egyetlen eurócenttel sem támogatja a magyar határvédelmet" - hangoztatta Lázár 2015 júliusában. Csakhogy ez már akkor is hazugság volt, ahogyan ma is az. 

Máig már mintegy 900 millió eurót kaptunk határőrizeti és rendészeti kiadásokra az EU-tól, s ebben a költségvetési ciklusban, azaz 2020-ig Magyarország összesen 71 milliárd forintnyi támogatást kap kizárólag határvédelemre. De Magyarország már a 2007-2013 közti időszakban is majdnem 60 millió eurót kapott a Külső Határok Alapjából, a mostani uniós finanszírozási ciklusban, 2014-2020 között pedig Magyarország 40,8 millió eurót kap a Belbiztonsági Alapból kimondottan határvédelemre. És ha már a kabinet azzal érvel, hogy a schengeni határok megőrzésére kellett a kerítést felhúzni, azt is érdemes felidézni: Magyarország 2004 és 2006 között 148 millió eurónyi támogatást kapott a határvédelmi rendszerünk reformjára, épp a schengeni övezethez történő csatlakozásunk segítésére.

Lásd még: Kerítéshazugságok hálójában a kormány

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke válaszlevelében emlékeztette Orbán Viktort, hogy most és a jövőben milyen forrásokhoz férhet hozzá a kormány.  Mint írta: korábban hiába álltak rendelkezésre uniós források Magyarország számára a menekültválság kezelésére, inkább nem kértük, vagy nem tudott élni azok lehívásával. Ilyen volt például az a négymillió eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnyi) gyorssegély 2015-ben, amelyet a magyar kormány inkább visszafizetett (hasonló segélyt Olaszország és Görögország kapott még).

Visszautasította, hogy más tagállamok átvegyenek 54 ezer menedékkérőt Magyarországról. Jean-Claude Juncker azt is felemlegette, hogy 2014-2015-ben a magyar hatóságok képtelenek voltak teljesen lehívni azt a további 6,26 millió eurót (nagyjából 1,9 milliárd forintot), ami három sürgősségi alapból állt az ország rendelkezésére – ezeknek a forrásoknak végül csupán a harmadát sikerült elkölteni.

Juncker levelében azt is leszögezte: "Magyarország továbbra is hozzáfér egy összesen 40 millió eurós (12 milliárd forintos) kerethez, amelyet a belső biztonsági alapból különítettek el hazánknak határvédelemre." A szolidaritás egy másik formájára, a strukturális és regionális alapokra is emlékeztette a Bizottság elnöke a magyar kormányfőt. Az EU-ban évről évre Magyarország kapja a legtöbb, a GDP arányában átlagosan 3 százaléknyi támogatást – jegyezte meg. 

Levelének végén az Európai Bizottság elnöke felajánlotta a magyar miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálják a támogatási kérelmeket, amelyek odaítélése konkrét, sürgős esetekben indokolt lehet. Mindez pedig - mint megírtuk - azért különösen érdekes, mert amennyiben a magyar kormány hivatalos kérelmet nyújtott be a 135 milliárd forintos támogatásra, akkor tételesen föl kellett sorolnia a költségvetési forrásból fedezett határvédelmi költségeit. Csakhogy ezt a listát a magyar kormány illetékes minisztériumai nem hajlandóak lapunk rendelkezésére bocsátani, sőt, megkeresésünkre öt tárcából mindössze a Belügyminisztérium reagált.

Pintér Sándor minisztériuma is csupán annyit közölt: közérdekű adatigényléssé minősítik át kérdéseinket, amelyre 15 napos határidővel válaszolnak, ha válaszolnak. A BM ugyanakkor azt is hozzátette: "Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a közadat igénylés teljesítése során indokolt esetben költség számolható el." Kérdéses ugyanakkor, miért kíván a minisztériumi apparátus aránytalan munkaterhére hivatkozva költséget felszámolni a BM egy olyan költségelszámolás kiadásáért, amelyet elvileg az Európai Bizottságnak már össze kellett, hogy állítson, s a rendelkezésére bocsásson - magyarán egy olyan közadatsorért, amely készen van.

Szerző
2017.09.07 19:58

Eltörheti intézkedés közben a delikvens karját a rendőr - legalábbis néha

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:01
illusztráció
Fotó: AFP/
Rátörtek otthonában egy beteg nőre, kirángatták fürdőkádjából, és eközben eltörték a kezét a hatóságok. Az ügyészség szerint mindez szakszerű volt - és az ítélet jogerős.
A pszichiátriai problémákkal küzdő nőhöz aggódó anyja előbb mentőt hívott, majd mikor ő nem nyitott ajtót, a mentősök szóltak a rendőrségnek - számol be az egy évvel ezelőtti esetről a Magyar Helsinki Bizottság. A rendőrök a fürdőkádjából rángatták ki a beteget, megbilincselték, az egyik karja az intézkedés során eltörött.
Az orvosi dokumentáció szerint a nő karja a fürdőkádból kicsúszás során tört el. Azonban szinte minden mozzanatot rejtett kamera rögzített, így bizonyítható, hogy a rendőri intézkedés alatt következett be a súlyos sérülés.
Az ügyészség mégis megszüntette a büntetőeljárást, mondván, bűncselekmény nem történt. A Helsinki Bizottság szerint számos körülmény mutat arra, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés történt, ezért panaszt nyújtottak be a döntéssel szemben - írták júniusi közleményükben.
Az eljáró rendőröket ki sem hallgatták, az ügyészség úgy állapította meg, hogy bizonyára nem hibáztak.
A nő ügyvédjének ezzel kapcsolatos panaszát elutasították - derül ki az RTL Híradóból. Most a Strasbourgi nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. Az ügyészség csak annyit nyilatzkozott az RTL-nek: a döntés jogerős.
2018.07.17 11:01
Frissítve: 2018.07.17 11:02

Bölcsődekrízis:Esélyük sincs a családoknak

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:00

Fotó: AFP/
A kormány támogatja a bölcsődék létrehozást, hiszen a nők munkába állása a cél. A kisebb önkormányzatok azonban nem tudnak fenntartani egy bölcsődét, a cégeknek sem éri meg, az álláskeresők gyerekeit pedig nem veszik fel.
- Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, azaz elvileg jövőre indítanunk kellene minibölcsődét, szerencsére az érintett szülők nem kérték, mert nem is tudnánk miből fenntartani – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Évi harmincmillió forint az állami normatívánk, nagyjából az egészet elvinné, ha saját bölcsődét kellene kialakítanunk. A kormány 2017 év elejétől alakította át a bölcsődei rendszert négy intézménytípust kialakítva: a klasszikus bölcsődék mellett létrehozták a minibölcsődéket, melyek a tízezer lakosnál kisebb településeken működhetnek, felélesztették a szocializmusban működő céges bölcsődék rendszerét, valamint a családi napköziket családi bölcsődékké alakíttatták át. A cél egyértelmű: segíteni a kisgyermekes nőket, hogy szülés után minél előbb ismét munkába állhassanak. Ez eddig sokak számára, megfelelő bölcsődei ellátottság miatt lehetetlennek bizonyult, ám az elmúlt másfél év tapasztalata szerint, az átalakítás egyelőre nem érte el a kívánt hatást.
A legnagyobb probléma, hogy a nagyjából 3200 településből 2500-ban nincs bölcsőde, azaz, ha a család nem tud segíteni, az anya gyermeke óvodás korúvá válásáig nem tud visszamenni dolgozni. Noha egy minibölcsődét sokkal enyhébb feltételekkel létre lehet hozni, mint egy klasszikust, a kistelepülések számára így is óriási, jellemzően vállalhatatlan feltételeket jelent.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly augusztus végén kiírt ugyan egy 1,1 milliárdos pályázatot, amelyre azok az tízezer fősnél kisebb önkormányzatok jelentkezhettek, ahol nem volt bölcsődei ellátás, és az egy lakosra jutó adóerő-képesség húszezer forint alatt volt. Elvileg hatszáz település felelt meg a kritériumoknak, ezek öt százalék önerő mellett tízmillió forintot nyerhettek.
- Ha egy falunak van megfelelő ingatlana, a beüzemeléshez elég is lehet – jegyezte meg Varga András. – De mi lesz a fenntartással. Kell egy szakképzett kisgyermeknevelő és egy dajka, ott a rezsi, az étkeztetés, ennyi pénzt egy ötszáz fős falu, mint a mienk is, nem tud kigazdálkodni. Önállóan elképzelhetetlen, hogy saját bölcsődénk legyen, jelenleg a közös fenntartású óvodához hasonlóan a szomszédos Somogyjádon van bölcsőde, és egy gyereket hordanak oda a szülők a faluból. Amúgy nemcsak az intézmény fenntartása lenne gond számunkra, de a megfelelő alkalmazottak megtalálása is, mert óriási a szakemberhiány, így akinek megfelelő a képesítése, inkább elmegy városba dolgozni, mint egy kistelepülésre.
Hasonlóképpen vélekedett Angyal Jenő, a nógrádi Vizslás polgármestere is, aki szerint az állami normatíva nem elegendő a fenntartásra, a szegényebb települések viszont nem tudják kipótolni a keletkező lyukakat. - Éppen ezért mi korábban nem bölcsődét, hanem kistérségi családi napközit szerettünk volna létrehozni több településsel karöltve – magyarázta -, ám az akkori fideszes salgótarjáni polgármester elutasította a kezdeményezést. Így aztán nincs ilyen intézmény még a környéken sem, de nem is lesz, ugyanis helyben nincs is akkora igény, hogy önállóan minibölcsődét tartsunk fenn. A faluban nem jellemző, hogy azért nem mennek vissza a nők dolgozni, mert nem tudnak mit kezdeni a gyerekükkel. A drávamenti Vízváron ingatlana lenne az önkormányzatnak, csak éppen nincs elegendő, megfelelő korú gyerek a faluban. - Települési szinten sok helyen nem tudnak foglalkozni a problémával, mert sem a gyerekszám, sem az anyagi kapacitás nem elegendő – jelentette ki Kozma László polgármester. – Ugyanúgy kellene megoldani, mint az óvodákat: két-három-öt falu hozhasson létre akár minibölcsődét.  A fenti három településnél anyagilag sokkal jobb helyzetben lévő Balatonmáriafürdő polgármestere is úgy gondolja, faluja saját erőből bizonyosan nem tudna fenntartani egy minibölcsődét. - Évente átlagosan 5-6 gyerek születik nálunk, azaz akár lehetne is rá igény – mondta Galácz György -, de eddig nem kérték a szülők. Azt is mondhatnám, szerencsére, ugyanis nem tudom, miből finanszíroznánk. Ingatlanunk talán még lenne, de saját keretből bizonyosan nem tudnánk fenntartani. Ha mindenképpen szükséges lenne, megpróbálnánk összefogni keresztúrral, Berénnyel, Újlakkal, máshogy nem hiszem, hogy menne.

A cégeknek inkább támogatnák az állami intézményeket

Hasonlóképpen nehézkesen halad a munkahelyi bölcsődék felélesztése, és a korábbi tapasztalat azt mutatja, nem sok cég akar saját intézményt üzemeltetni: már 2013-ban is akadt erre a célra pályázati forrás, de akkor országosan mindössze hét cég vágott bele a projektbe. Tavaly újabb, négymilliárdos pályázatot írtak ki, 8-100 milliót nyerhetett egy-egy jelentkező, akik a munkahelyi bölcsőde helyének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére, képzésre, a projekt előkészítésével és menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységekre, továbbá a munkába visszatérő kisgyermekes szülők képzésére, kompetenciafejlesztésére fordíthatta az összeget. Az általunk megkérdezett cégek közül szinte mindenütt arra hivatkoztak, miután három műszakban kell dolgozni náluk, életszerűtlen, hogy egy anya a céges bölcsődébe vigye magával a kisgyerekét, hiszen vagy reggel hatra kellene hoznia vagy csak este tízkor tudná elvinni. Cseppet sem mellékesen az állam csak a fenntartási költségek 30 százalékát állná, a többit a cégnek, illetve a szülőknek kellene megosztaniuk. - Nem is merült fel ilyen igény – mondta Gerber András, a kaposvári Videoton Elektro-Plast Kft. ügyvezető igazgatója –, így nem is terveznek saját bölcsődét. Persze ha szükséges lenne, létra tudnánk hozni, ám mindenkinek jobb és hasznosabb a jelenlegi, bevált forma: a cég támogatja azokat a bölcsődéket, ahová a dolgozók a gyerekeiket hordják.

Sok van, de nem elég

Tavaly 2,8 százalékkal nőtt azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiket hiába akartak volna bölcsődébe íratni a szüleik. A KSH 2017-es Statisztikai Tükre szerint a 3154 hazai településből 2610-ben nem volt semmilyen napközben igénybe vehető ellátási forma. Pedig egy erős visszaesés után ismét egyre több férőhelyet létesítenek országszerte és terjed a kis méretű bölcsődék száma is, mert nő az igény erre a szolgáltatásra.  A nagy múltú magyar bölcsődei rendszer 1980-as években kezdődött visszafejlesztését a gyes és a gyed bevezetésével, majd a gyerekszám csökkenésével indokolták. Ahogy nő a munkaerőpiac kereslete a női dolgozók iránt, úgy indult meg a legkisebbek gyermekintézményeinek bővülése.  Magyarországon most 48 ezer bölcsődei férőhely van, amit az állam idén 3-4 ezer további hely kialakításával akar bővíteni. Csakhogy az önkormányzatoknak nagyon sokba kerül egy gyermekintézmény fenntartása, nem is tolonganak a lehetőségért - olvashatták riportunkban. A kormány reakciója, hogy áttérnek a feladat alapú finanszírozásra. Ahogy Novák Katalin államtitkár a bölcsődék napján, áprilisban fogalmazott: így már nem jelent ráfizetést egy-egy ilyen gyermekintézmény működtetése. Ám ezt nagy valószínűség szerint még mindig csak megköszönik majd a települések, mert ez sem fedezi minden költségüket. A sietséget mérsékli az is, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon. Az 1870-es első hazai népszámlálás óta soha nem volt olyan kevés kisgyerekünk, mint most. A statisztikák szerint a 15 év alatti népességen belül minden ötéves korcsoport létszáma zuhant az elmúlt öt évben, a legnagyobb mértékben az 5 év alatti gyermekek száma esett vissza - 17 ezer fővel. Azt, hogy a tendencia az állítólagos kormánypárti családbarátság ellenére folytatódik, ékesen bizonyítják az idei adatok: január és április között például 28 476 gyerek született az országban, több mint ötszázzal kevesebb, mint egy éve. Egyre később vállalnak gyermeket a párok, így a bölcsődékben is átalakult a szülők korösszetétele. Budapest gazdagabb kerületeiben a 30-as éveik közepén járó anyukák és a negyvenes apukák jelennek meg legtöbbször, a kor azzal párhuzamosan megy lefelé, ahogy csökken a település lélekszáma.  A bölcsődék leghosszabb ideig az egészségügyi ellátórendszer részeként működtek, majd pár évig szociális intézménynek számítottak, most pedig a családügyhöz sorolták őket, amivel az Orbán-kormány azt ismerte el, hogy csak a munkajövedelemből élők számíthatnak erre a kicsik napközbeni ellátását biztosító szolgáltatásra. A szociálisan rászorulók, munkanélküliek, rokkantak – vagyis akikről a humántárca szociális részlege gondoskodik papíron, majd megoldják a gyerek napközbeni felügyeletét is valahogy, legfeljebb vele a karjukon mennek állást keresni. A zsúfoltabb intézményekbe csak az a kicsi kerülhet be, amelyiknek mindkét szülője dolgozik, vagy egyedül neveli a gyereket. A következő gond az lesz, hogy a közmunka visszaszorításával a gazdaságilag elmaradott térségekben az erre alapult bölcsődék bizonytalan helyzetbe kerülnek. Csak ez egy kicsit rosszabbul hangzó üzenet, mint a családi adókedvezményre vagy a csok-ra hivatkozva kijelenteni: kormány mindent megtesz a gyermekvállaláshoz és neveléshez.   
2018.07.17 11:00
Frissítve: 2018.07.17 13:30