Matolcsy György, a magyar „sikerkovács”

A jegybankelnök a versenyképességünket erodáló, unortodox gazdaságpolitikáját tekinti a többi ország számára mintaképnek.

A világon értékelik ezt a sikeres válságkezelést, sokan be is építik ezeket a tapasztalatokat közgazdasági és oktatási projektjeikbe - fogalmazott a jegybankelnök. A magyar válság országspecifikus tényezői voltak: különösen gyenge pénzügyi pozíció, egyensúlyhiányos és sérülékeny külső pozíció, alacsony foglalkoztatási ráta, nagy mértékű adóelkerülés, devizaalapú jelzáloghitelek, magas kamatok, IMF-uniós segélyek, magas adóék. Mindenben alacsony szintről indultunk.

A strukturális reformok hátránya, hogy rövid távon többen visznek, mit hoznak. Magyarország viszont tudatos politikai döntéssel, hasznossági szempontból vállalta ezek gyors végrehajtását, hogy hosszú távon a jótékony hatások kerüljenek túlsúlyba. Prezentációjában Matolcsy György 50 strukturális reformot gyűjtött össze, ezek közül egyetlen nem lett volna önmagában eredményes, csak együtt voltak azok. A globális gazdaságpolitikai gondolkodás egyik "érdemtelenül elhanyagolt területét", az adópolitikát emelte ki a jegybankelnök, amelynek a gerince az egykulcsos családi adózás volt. A munkát terhelő adók helyett a fogyasztást terhelő adók és a különadók súlyát növelték.

A felsorolás ugyan imponáló, ám a valóság torz képe. Egyetlen szót sem ejtett ugyanis a jegybankelnök arról, hogy a legnehezebb időkben is sikeresen őrízte meg Magyarország a hitelképességét, és a nemzetközi pénzügyi intézményektől a piacinál kedvezőbb kamatozású hiteleket kapott. Egy szót sem szólott a magánpénztári vagyon elkobzásáról, és arról sem, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó a középosztálynál magasabb jövedelműeknek kedvezett, és növelte, növeli a szociális szakadékot. Az Unióban még mindig nálunk a legmagasabb az általános forgalmi adó kulcsa, és az Európai Bíróság, pedig felemelte a szavát a különadók ellen, a bankadó kulcsát kénytelen volt a kormány csökkenteni. Másik oldalon pedig a "szabad pálinkafőzés jogát", magyarul a részleges adómentességet is fel kellett adni. Egyik adónemet sem tekinthetjük mintaszerűnek. Ugyanakkor a GDP arányos államháztartási hiány csak úgy lett kezelhető mértékű, hogy az egészségügytől, az oktatástól és a szociális ellátástól tízmilliárdokat vonnak el, a színvonal drasztikus romlása mellett.

Matolcsy György így folytatta: sikerült ösztönöznie a jegybanknak a piaci hitelezést, csökkent az államadósságráta és az adósságon belüli devizaarány is, a forintosítást pedig sok család érzékelte pozitívan. Bár a jegybanknak nem célja, hogy csökkentse az államadósság utáni kamatokat, de csak idén több százmilliárd forinttal mérséklődött az adósság fianszírozásának kamatterhe, 2013 óta pedig 1600 milliárd volt ebben a kumulált megtakarítás. Senki felé nem sugallom, hogy mindezt meg kellett volna lépni, de a magyar út tükrében a többieké kudarcot vallott az eurózóna rossz válságkezelési felfogása miatt - állította az MNB elnöke. Szavai azonban könnyen cáfolhatók, hiszen az euróövezeti összefogás Görögországot megmentette a tényleges csődtől, a többi válságközeli helyzetbe került tagállam is eredményesen talpra állt.

A jegybank 2012 augusztusában indította el a kamatcsökkentési ciklusát - folytatta Matolcsy György, majd pedig egyszerre használt tradicionális és nem konvencionális eszközöket. Az alapkamat tartós tartására rendezkedtünk be. Minden lépésünket a bankrendszerrel együtt, vele szövetségben hajtottuk végre. Kiemelte: úgy hajtották végre mindezt, hogy közben a mérlegüket is szűkítették, és elkerülték a deflációt.

A sikeres válságkezelés legpontosabb tükre Matolcsy György szerint a munkaerőpiac. Ebben a legrosszabbak voltunk a válság elején, az elmúlt években azonban folyamatosan nőtt az aktivitási ráta, így majdnem behoztuk a mediterrán országokat.

Ha Magyarország euróval, és nem forinttal rendelkezett volna a válságkezelés hét évében, nem lett volna lehetséges ez a sikeres válságkezelés. Csakis saját devizával és önálló gazdaságpolitikával lehetett külön úton járni. Csak és kizárólag forinttal lehetett a költségvetési egyensúlyt helyreállítani és a növekedési fordulatot végrehajtani.

Orbán a „magyar sikerről”

Van egy olyan „színvonaltalan, de elterjedt” nézet, hogy az uniós támogatások húzzák a magyar gazdaságot. De nem hagyhatjuk, hogy külső tényezőknek tulajdonítsuk a magyar sikert. Ez a mi magyar sikerünk állította Orbán Viktor kormányfő azon a tegnapi eseményen, amelyet a Széchenyi kártya hitelkeretének 100 millió forintra emelése alkalmából tartottak. A kormányfő szerint nem szabad engedni, hogy bárki is a külföldi pénzeknek tulajdonítsa a növekedést, mert a költségvetés 18 ezer milliárd forint, évente uniós pénzből meg 1-1,5 ezer milliárd forint áramlik be, és az utóbbi kisebb szám. Orbán Viktor azonban téved, ugyanis a teljes költségvetési kiadásokat veti össze az uniós támogatásokkal, s nem a gazdaság fejlesztésére felhasznált pénzeket, ahol az uniós pénzek közel akkorák, egyes években pedig azt meg is haladók, mint amennyit a költségvetés ilyen célokra szán.