Menekül a kormány kvótaügyben

Publikálás dátuma
2017.09.09 07:02
FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
Fotó: /
Hiába a felmerülő kérdések, Havasi Bertalan szerint teljesen egyértelmű volt Orbán Viktor a luxemburgi ítélet ügyében. Csakhogy a kormányfő szavaiból még az is következhetne: elkezdjük a rászorulók fogadását.

"Megértését kérem; a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjeként nem feladatom a kormányfő szavainak kommentálása vagy értelmezése a szerkesztőségek számára. Ráadásul úgy gondolom, hogy a miniszterelnök – kizárólag ennek a témának szentelt – fél órás rádióinterjúja során elhangzottak teljesen egyértelmű választ adnak az Ön kérdéseire" – válaszolta lapunknak szokatlan udvariassággal, ám a megszokott hárítással Havasi Bertalan. Azt tudakoltuk Orbán Viktor szóvivőjétől, pontosan hogyan értette pénteki rádióinterjújában a kormányfő azt, hogy tudomásul veszi a louxemburgi székhelyi Európai Unió Bírósága ítéletét a kvótaperben.

Orbán rádiós eligazításán ugyanis saját kormánya tagjainak utóbbi napokban tett nyilatkozataival ellentétben már azt mondta: "betű szerint egyetértek Robert Fico szlovák miniszterelnök álláspontjával. A bírósági ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy megváltoztassuk a bevándorláspolitikánkat". Megírtuk ugyanis: az Európai Unió Bírósága szerdán kihirdetett ítéletében Magyarország és Szlovákia keresetét minden elemében alaptalannak találta. Fico még aznap elmondta, hogy tudomásul veszi országa a döntést. Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője pedig épp a Népszavának tette egyértelművé: az ítélet és az uniós jogszabály együtt róják azt a kötelezettséget a magyar hatóságokra, hogy elkezdjék az 1294 kvótás menekült fogadását.

Orbán azonban azt is mondta: "soha nem fogok hozzájárulni, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák". Mindezt persze vélhetően nem az 1294 kvóta szerinti menekült átmeneti elhelyezésével érné el Brüsszel, avagy "a volt gyarmattartó" uniós országok, amelyek a kormányfő szerint mára "bevándorlóországokká" váltak, és most ránk akarják erőltetni akaratukat. "Arra kaptam felhatalmazást a magyar választóktól, hogy a magyar kultúrát, identitást őrizzem" ‒ jelentette ki a miniszterelnök. Azt mondta: a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. A kvótadöntést azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre – jelezte, kiemelve, hogy szerinte nem is hajtható végre. „Eddig jogi harcot vívtunk (…), most politikai harcot kell vívnunk, és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést”.

Ember legyen a talpán, aki szerint mindez "teljesen egyértelmű". Ezért kérdeztük Orbán szóvivőjétől, hogy az állítás, miszerint tudomásul veszi a magyar kormány a kvótaítéletet, azt is jelenti-e, hogy végrehajtják a vonatkozó uniós tanácsi határozatot, azaz ideiglenesen – menekültkérelmük elbírálásának idejére – beengedik-e az országba az 1294 kvóta szerinti menedékkérőt. Minderre azonban nemcsak Orbánék, hanem az Igazságügyi Minisztérium, a külügyminisztérium, a kormányszóvivői iroda, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint a Miniszterelnökség sem válaszolt a Népszavának.

Noha Orbán szavai alapján elkezdődhetne a határozat végrehajtása, a kormányzati hallgatásból sejthető, hogy a kormány inkább már az Európai Bizottság által megindított, jelenleg második szakaszában lévő kötelezettségszegési eljárás végigjátszására, s akár bírósági elveszítésére készül, magyarán arra, hogy Magyarországnak hatalmas összegű bírságot kell majd kifizetni azért, mert nem engedett be az egyszeri, s ideiglenes elhelyezésre jogosító kvóta szerint menekülteket.

Azzal viszont Orbán nagyon is tisztában van, hogy a Brüsszellel folytatott harcban a louxemburgi döntés nyílt visszautasítása túlmenne a Fidesz pártcsaládja által tolerált határon. Ezért is beszélhetett a rádióban Orbán ezúttal arról: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.

Nemcsak az EU intézményrendszere, hanem saját politikai szövetségesei is besokallni látszanak Orbántól és kormányától. Ezt mutathatja például, hogy Antonio Tajani üdvözölte az EU bíróságának szerdai ítéletét. Az Európai Parlament (EP) néppárti elnöke arról is beszélt a Corriere della Sera című lapnak, hogy: "Az áthelyezést elutasító országok a szolidaritásra mondtak nemet olyan országok felé, mint Olaszország is, amelyek segítettek nekik, amikor meg akartak szabadulni a szovjet iga alól és a kommunista diktatúrától. Most továbbra is támogatjuk őket az európai strukturális alap forrásaival, amelyeknek nettó kedvezményezettjei. A szolidaritás azonban nem lehet egyirányú, máskülönben nincs értelme az Unió tagjának lenni." Szerdán a Néppárt EP-frakciójának elnöke, Manfred Weber szintén úgy fogalmazott: "a bíróság megerősítette migrációs politikánkat, elvárjuk, hogy minden uniós ország fogadja el és teljesítse az ítéletben foglaltakat. Itt az esélye, hogy a migrációs kérdésben keletkezett nyílt sebeket begyógyítsuk. Mindannyiunknak közösen kell dolgoznia. Az EU tagállamoknak együtt kell működniük a migráció kapcsán. A szolidaritás nem egyirányú utca."

Junckerrel találkozik
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szeptember 28-án találkozni fog Orbán Viktorral Tallinnban, a digitális uniós csúcstalálkozón, ahol a bizottság vezetője kész bármiről megbeszélést folytatni a magyar miniszterelnökkel - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője. Mint elmondta, az Európai Bizottság sosem bocsátkozik "szóbeli ping-pongba" egyetlen tagország kormányával vagy kormányfőjével sem. A bizottság elnöke Orbánnak írt, mindenkinek hozzáférhető levelében érthetővé tette a bizottság álláspontját minden vitás kérdést illetően - tette hozzá a szóvivő.



2017.09.09 07:02

Eltörheti intézkedés közben a delikvens karját a rendőr - legalábbis néha

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:01
illusztráció
Fotó: AFP/
Rátörtek otthonában egy beteg nőre, kirángatták fürdőkádjából, és eközben eltörték a kezét a hatóságok. Az ügyészség szerint mindez szakszerű volt - és az ítélet jogerős.
A pszichiátriai problémákkal küzdő nőhöz aggódó anyja előbb mentőt hívott, majd mikor ő nem nyitott ajtót, a mentősök szóltak a rendőrségnek - számol be az egy évvel ezelőtti esetről a Magyar Helsinki Bizottság. A rendőrök a fürdőkádjából rángatták ki a beteget, megbilincselték, az egyik karja az intézkedés során eltörött.
Az orvosi dokumentáció szerint a nő karja a fürdőkádból kicsúszás során tört el. Azonban szinte minden mozzanatot rejtett kamera rögzített, így bizonyítható, hogy a rendőri intézkedés alatt következett be a súlyos sérülés.
Az ügyészség mégis megszüntette a büntetőeljárást, mondván, bűncselekmény nem történt. A Helsinki Bizottság szerint számos körülmény mutat arra, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés történt, ezért panaszt nyújtottak be a döntéssel szemben - írták júniusi közleményükben.
Az eljáró rendőröket ki sem hallgatták, az ügyészség úgy állapította meg, hogy bizonyára nem hibáztak.
A nő ügyvédjének ezzel kapcsolatos panaszát elutasították - derül ki az RTL Híradóból. Most a Strasbourgi nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. Az ügyészség csak annyit nyilatzkozott az RTL-nek: a döntés jogerős.
2018.07.17 11:01
Frissítve: 2018.07.17 11:02

Bölcsődekrízis:Esélyük sincs a családoknak

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:00

Fotó: AFP/
A kormány támogatja a bölcsődék létrehozást, hiszen a nők munkába állása a cél. A kisebb önkormányzatok azonban nem tudnak fenntartani egy bölcsődét, a cégeknek sem éri meg, az álláskeresők gyerekeit pedig nem veszik fel.
- Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, azaz elvileg jövőre indítanunk kellene minibölcsődét, szerencsére az érintett szülők nem kérték, mert nem is tudnánk miből fenntartani – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Évi harmincmillió forint az állami normatívánk, nagyjából az egészet elvinné, ha saját bölcsődét kellene kialakítanunk. A kormány 2017 év elejétől alakította át a bölcsődei rendszert négy intézménytípust kialakítva: a klasszikus bölcsődék mellett létrehozták a minibölcsődéket, melyek a tízezer lakosnál kisebb településeken működhetnek, felélesztették a szocializmusban működő céges bölcsődék rendszerét, valamint a családi napköziket családi bölcsődékké alakíttatták át. A cél egyértelmű: segíteni a kisgyermekes nőket, hogy szülés után minél előbb ismét munkába állhassanak. Ez eddig sokak számára, megfelelő bölcsődei ellátottság miatt lehetetlennek bizonyult, ám az elmúlt másfél év tapasztalata szerint, az átalakítás egyelőre nem érte el a kívánt hatást.
A legnagyobb probléma, hogy a nagyjából 3200 településből 2500-ban nincs bölcsőde, azaz, ha a család nem tud segíteni, az anya gyermeke óvodás korúvá válásáig nem tud visszamenni dolgozni. Noha egy minibölcsődét sokkal enyhébb feltételekkel létre lehet hozni, mint egy klasszikust, a kistelepülések számára így is óriási, jellemzően vállalhatatlan feltételeket jelent.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly augusztus végén kiírt ugyan egy 1,1 milliárdos pályázatot, amelyre azok az tízezer fősnél kisebb önkormányzatok jelentkezhettek, ahol nem volt bölcsődei ellátás, és az egy lakosra jutó adóerő-képesség húszezer forint alatt volt. Elvileg hatszáz település felelt meg a kritériumoknak, ezek öt százalék önerő mellett tízmillió forintot nyerhettek.
- Ha egy falunak van megfelelő ingatlana, a beüzemeléshez elég is lehet – jegyezte meg Varga András. – De mi lesz a fenntartással. Kell egy szakképzett kisgyermeknevelő és egy dajka, ott a rezsi, az étkeztetés, ennyi pénzt egy ötszáz fős falu, mint a mienk is, nem tud kigazdálkodni. Önállóan elképzelhetetlen, hogy saját bölcsődénk legyen, jelenleg a közös fenntartású óvodához hasonlóan a szomszédos Somogyjádon van bölcsőde, és egy gyereket hordanak oda a szülők a faluból. Amúgy nemcsak az intézmény fenntartása lenne gond számunkra, de a megfelelő alkalmazottak megtalálása is, mert óriási a szakemberhiány, így akinek megfelelő a képesítése, inkább elmegy városba dolgozni, mint egy kistelepülésre.
Hasonlóképpen vélekedett Angyal Jenő, a nógrádi Vizslás polgármestere is, aki szerint az állami normatíva nem elegendő a fenntartásra, a szegényebb települések viszont nem tudják kipótolni a keletkező lyukakat. - Éppen ezért mi korábban nem bölcsődét, hanem kistérségi családi napközit szerettünk volna létrehozni több településsel karöltve – magyarázta -, ám az akkori fideszes salgótarjáni polgármester elutasította a kezdeményezést. Így aztán nincs ilyen intézmény még a környéken sem, de nem is lesz, ugyanis helyben nincs is akkora igény, hogy önállóan minibölcsődét tartsunk fenn. A faluban nem jellemző, hogy azért nem mennek vissza a nők dolgozni, mert nem tudnak mit kezdeni a gyerekükkel. A drávamenti Vízváron ingatlana lenne az önkormányzatnak, csak éppen nincs elegendő, megfelelő korú gyerek a faluban. - Települési szinten sok helyen nem tudnak foglalkozni a problémával, mert sem a gyerekszám, sem az anyagi kapacitás nem elegendő – jelentette ki Kozma László polgármester. – Ugyanúgy kellene megoldani, mint az óvodákat: két-három-öt falu hozhasson létre akár minibölcsődét.  A fenti három településnél anyagilag sokkal jobb helyzetben lévő Balatonmáriafürdő polgármestere is úgy gondolja, faluja saját erőből bizonyosan nem tudna fenntartani egy minibölcsődét. - Évente átlagosan 5-6 gyerek születik nálunk, azaz akár lehetne is rá igény – mondta Galácz György -, de eddig nem kérték a szülők. Azt is mondhatnám, szerencsére, ugyanis nem tudom, miből finanszíroznánk. Ingatlanunk talán még lenne, de saját keretből bizonyosan nem tudnánk fenntartani. Ha mindenképpen szükséges lenne, megpróbálnánk összefogni keresztúrral, Berénnyel, Újlakkal, máshogy nem hiszem, hogy menne.

A cégeknek inkább támogatnák az állami intézményeket

Hasonlóképpen nehézkesen halad a munkahelyi bölcsődék felélesztése, és a korábbi tapasztalat azt mutatja, nem sok cég akar saját intézményt üzemeltetni: már 2013-ban is akadt erre a célra pályázati forrás, de akkor országosan mindössze hét cég vágott bele a projektbe. Tavaly újabb, négymilliárdos pályázatot írtak ki, 8-100 milliót nyerhetett egy-egy jelentkező, akik a munkahelyi bölcsőde helyének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére, képzésre, a projekt előkészítésével és menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységekre, továbbá a munkába visszatérő kisgyermekes szülők képzésére, kompetenciafejlesztésére fordíthatta az összeget. Az általunk megkérdezett cégek közül szinte mindenütt arra hivatkoztak, miután három műszakban kell dolgozni náluk, életszerűtlen, hogy egy anya a céges bölcsődébe vigye magával a kisgyerekét, hiszen vagy reggel hatra kellene hoznia vagy csak este tízkor tudná elvinni. Cseppet sem mellékesen az állam csak a fenntartási költségek 30 százalékát állná, a többit a cégnek, illetve a szülőknek kellene megosztaniuk. - Nem is merült fel ilyen igény – mondta Gerber András, a kaposvári Videoton Elektro-Plast Kft. ügyvezető igazgatója –, így nem is terveznek saját bölcsődét. Persze ha szükséges lenne, létra tudnánk hozni, ám mindenkinek jobb és hasznosabb a jelenlegi, bevált forma: a cég támogatja azokat a bölcsődéket, ahová a dolgozók a gyerekeiket hordják.

Sok van, de nem elég

Tavaly 2,8 százalékkal nőtt azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiket hiába akartak volna bölcsődébe íratni a szüleik. A KSH 2017-es Statisztikai Tükre szerint a 3154 hazai településből 2610-ben nem volt semmilyen napközben igénybe vehető ellátási forma. Pedig egy erős visszaesés után ismét egyre több férőhelyet létesítenek országszerte és terjed a kis méretű bölcsődék száma is, mert nő az igény erre a szolgáltatásra.  A nagy múltú magyar bölcsődei rendszer 1980-as években kezdődött visszafejlesztését a gyes és a gyed bevezetésével, majd a gyerekszám csökkenésével indokolták. Ahogy nő a munkaerőpiac kereslete a női dolgozók iránt, úgy indult meg a legkisebbek gyermekintézményeinek bővülése.  Magyarországon most 48 ezer bölcsődei férőhely van, amit az állam idén 3-4 ezer további hely kialakításával akar bővíteni. Csakhogy az önkormányzatoknak nagyon sokba kerül egy gyermekintézmény fenntartása, nem is tolonganak a lehetőségért - olvashatták riportunkban. A kormány reakciója, hogy áttérnek a feladat alapú finanszírozásra. Ahogy Novák Katalin államtitkár a bölcsődék napján, áprilisban fogalmazott: így már nem jelent ráfizetést egy-egy ilyen gyermekintézmény működtetése. Ám ezt nagy valószínűség szerint még mindig csak megköszönik majd a települések, mert ez sem fedezi minden költségüket. A sietséget mérsékli az is, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon. Az 1870-es első hazai népszámlálás óta soha nem volt olyan kevés kisgyerekünk, mint most. A statisztikák szerint a 15 év alatti népességen belül minden ötéves korcsoport létszáma zuhant az elmúlt öt évben, a legnagyobb mértékben az 5 év alatti gyermekek száma esett vissza - 17 ezer fővel. Azt, hogy a tendencia az állítólagos kormánypárti családbarátság ellenére folytatódik, ékesen bizonyítják az idei adatok: január és április között például 28 476 gyerek született az országban, több mint ötszázzal kevesebb, mint egy éve. Egyre később vállalnak gyermeket a párok, így a bölcsődékben is átalakult a szülők korösszetétele. Budapest gazdagabb kerületeiben a 30-as éveik közepén járó anyukák és a negyvenes apukák jelennek meg legtöbbször, a kor azzal párhuzamosan megy lefelé, ahogy csökken a település lélekszáma.  A bölcsődék leghosszabb ideig az egészségügyi ellátórendszer részeként működtek, majd pár évig szociális intézménynek számítottak, most pedig a családügyhöz sorolták őket, amivel az Orbán-kormány azt ismerte el, hogy csak a munkajövedelemből élők számíthatnak erre a kicsik napközbeni ellátását biztosító szolgáltatásra. A szociálisan rászorulók, munkanélküliek, rokkantak – vagyis akikről a humántárca szociális részlege gondoskodik papíron, majd megoldják a gyerek napközbeni felügyeletét is valahogy, legfeljebb vele a karjukon mennek állást keresni. A zsúfoltabb intézményekbe csak az a kicsi kerülhet be, amelyiknek mindkét szülője dolgozik, vagy egyedül neveli a gyereket. A következő gond az lesz, hogy a közmunka visszaszorításával a gazdaságilag elmaradott térségekben az erre alapult bölcsődék bizonytalan helyzetbe kerülnek. Csak ez egy kicsit rosszabbul hangzó üzenet, mint a családi adókedvezményre vagy a csok-ra hivatkozva kijelenteni: kormány mindent megtesz a gyermekvállaláshoz és neveléshez.   
2018.07.17 11:00
Frissítve: 2018.07.17 13:30