Orbán mégis kiegyezik Brüsszellel?

Egy rugalmassá tett kvótarendszerrel a hazai közvéleményt is kiszolgálhatná az Orbán-kormány, de kiegyezhetne az európai szövetségesekkel is menekültügyben. A nemzetközi sajtó szerint ráadásul hónapok óta erről tárgyalhat Orbán Viktor és diplomáciai képviselői az Európai Unió különböző testületeivel. A menekültügyi botránykeltés ugyan belföldön hasznos Orbánnak, a magyar gazdaságnak és biztonságnak kiemelkedően fontos diplomáciai kapcsolatok azonban komoly veszélyben lehetnek. A helyzetet az elmúlt napok üzengetései sem oldották, a hétvégén mégis a megoldásról kezdtek cikkezni a német lapok.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesülése szerint ugyanis kompromisszum körvonalazódik az EU-s tagállamok között a menekültek elosztásáról, a formálódó megoldáshoz ráadásul nagymértékben hozzájárultak a visegrádi négyek a rugalmas szolidaritás fogalmának bevezetésével. A vasárnapi német lap szerint az utóbbi 12 hónapban intenzív tárgyalásokat folytattak egy új modellről, és ebben Szlovákia igen konstruktív szerepet tölt be. A tárgyalásokon magyar diplomaták is részt vesznek – írta a FAS a tárgyalások menetét ismerő forrásokra hivatkozva. A formálódó megoldási javaslat nemcsak az elhelyezések és hozzájárulások megújított mechanizmusáról, hanem a be nem fogadó tagállamok eddigi pénzbírságának kiváltási lehetőségéről is szólna.

Mindez egyelőre csak javaslat, ám a német belügyminisztérium szerint a jelenlegi, észt soros uniós elnökségnek már konkrét szövegtervezetekkel kellene előmozdítania a diskurzust. A FAS azonban kitért arra: az alkalmas időpont külső tényezőktől is függ, hiszen Magyarországon 2018 tavaszán parlamenti választást tartanak. Utána erősödhet Orbán Viktor készsége a kompromisszumra. A lap szerint a kormányfő szűk körben többször jelezte már, hogy átgondolhatja a menekültek befogadásának kategorikus elutasítását, ha biztosított a külső határok védelme.

Van esély a menekültek európai uniós tagállamok közötti szolidáris elosztására ‒ mondta Angela Merkel is a FAS-nak. A német kancellár is azzal érvelt, hogy valószínűleg jobban ki lehet alakítani egy elosztási mechanizmust, ha "a menekült- és a migrációs politika minden további eleme stabil". Azonban "legkésőbb ekkor meg kell követelni a belső szolidaritást az Európai Unióban", mert ha a migráció ügyében nincs szolidaritás, akkor más területeken sem lesz. Arra a felvetésre, hogy vannak eltérések Magyarország és Szlovákia álláspontja között, a kancellár azt mondta: "Valóban látok árnyalatokat és eltéréseket a visegrádi országoknál; főleg Szlovákia, de Csehország is rugalmasabb, ezért ésszerű minden kormánnyal külön tárgyalni".

Nem úgy tűnik azonban, hogy a német kormány bízna a magyar féllel történő kiegyezésben is. A német igazságügyi miniszter, Heiko Maas kijelentette: „aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra”. Maas a dpa hírügynökségnek kijelentette: ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minderre úgy reagált: a Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással "sumák dolog", az Európai Bíróság ítélete pedig semmire sem kötelezi az országot.

Szerkesztőségi cikkben ítélték el az országot

Lesújtó véleményt közölt Magyarországról a menekültválság kapcsán a The New York Times. Szerkesztőségi állásfoglalásukban a kvótaperre utalva azt írták, szomorú és szégyenteljes, hogy olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják.

A cikk szerint aggasztó, hogy újabb nyár telt el anélkül, hogy valamiféle megoldás született volna korunk legnagyobb humanitárius válságára. Miközben menekültek ezrei az életüket kockáztatva vágnak neki a Földközi-tengernek, hogy menedéket találjanak az erőszak elől, addig több közép- és kelet-európai ország – különösen Magyarország – barátságtalanul áll hozzá a problémához, és makacsul megtagadja a menekültek befogadását. A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről különösen arrogáns lépés volt, hogy még pénzt is kért az Európai Uniótól a határok védelmére.