5 tévhit a vérnyomásról

Publikálás dátuma
2017.09.11 15:50
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

A két érték másra vonatkozik

- Való igaz, hogy egy kardiológiai vizit során ellenőrizzük a vérnyomást és a pulzust is, sőt, az automata vérnyomásmérők is feltüntetik mindkét értéket. A két mutató ugyanakkor nem összekeverhető egymással, bár az értékek elemzésekor keresni kell az összefüggéseiket is – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter kardiológus. – Érdemes először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. A hozzánk forduló betegeknél sokszor keverednek a fogalmak, téves fogalmaik vannak arról, hogyan függ össze a két mutató, mennyi a „normális” érték, de a mi feladatunk nem csak a kezelés, hanem a pontos, türelmes felvilágosítás is. Fontos, hogy a betegek értsék, mi és miért történik velük, mi a célja a kezelésnek.   

5 tévhit a fogalmakról

1. A vérnyomás- a pulzusértékek mindig összekapcsolódnak

Az igaz, hogy a vérnyomás és a pulzus gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet – attól függően, hogy a pitvart vagy a kamrát érinti-e a probléma.

2. Mindenkinél egyforma a normális vérnyomás- és pulzusérték

Bár természetesen van egyfajta útmutató – vérnyomásnál a 120/80 Hgmm tekinthető általában normálisnak, pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték – a normális értékek ettől egyénenként eltérőek lehetnek. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.

3. Az alacsony pulzusszám és vérnyomás mindig betegségre utal

Ami az egyik embernél veszélyes, az a másiknál nem feltétlenül. Egy fiatalabb, fit személy például élhet alacsony, akár 50-es pulzusszámmal, ez csupán azt jelzi, hogy edzett. Az alacsony vérnyomás azonban már trükkösebb, hiszen idősebb korban, vagy ha magas pulzusszám kapcsolódik hozzá, ez valóban utalhat betegségre is. Ha tehát szédülünk, gyengének érezzük magunkat, mellkasi szorításunk, szívdobogás-érzésünk van, mindenképpen érdemes kardiológushoz fordulni.

4. A magas vérnyomás nem veszélyesebb, mint a magas pulzusszám

Klinikai vizsgálatok szerint a magas vérnyomás több betegség előszobája lehet, mint a magas pulzusszám – bár itt is csak a személyes kivizsgálás adhat választ a kérdésre. Általánosságban elmondható, hogy minden 20 Hgmm-es növekedés a 115 Hgmm-es szisztolés (első) érték felett, megduplázza a szívinfarktus, a stroke, a szív- és a veseelégtelenség kockázatát. A magasabb pulzusszám is utalhat betegségre, bár ez nem feltétlenül igazolódik be minden esetben. Éppen ennek tisztázására szolgál a kivizsgálás.  

5. Nem számít, mikor mérünk

Valójában számít, mikor mérjük a vérnyomást és a pulzust. Legideálisabb, ha nyugodt állapotban, ülve, megfelelően elhelyezve a mérőeszközt, naponta azonos időpontokban mérünk és erről naplót is vezetünk. Nyilvánvalóan más értékeket fogunk kapni, ha közvetlenül terhelés után történik a mérés, bár ennek is megvan a maga szerepe, azonban ezt érdemes szakemberre bízni.

- A szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésének egyik sarokpontja a korai felfedezés. Éppen ezért, ha tüneteket vagy a szokásostól eltérő vérnyomás- vagy pulzusértékeket tapasztalunk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, feltenni a kérdéseinket, és elejét venni az esetlegesen súlyos állapotoknak – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter.

Szerző
2017.09.11 15:50

Mi segít az ekcémás bőrön?

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A pollenek miatt fokozódhatnak az ekcémás tünetek, ám megfelelő kezeléssel az ekcéma jól kezelhető, tünetmentessé tehető – mondta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Az ekcémás bőr szerkezete más, mint a normál bőré: kiszárad, megváltozik a védekező képessége. Ez a bőrszerkezet amellett, hogy krónikus gyulladást eredményez, fokozza a bőrfertőzésekre való hajlamot is. Az atópiás dermatitis, vagy más néven atópiás ekcéma a gyermekek 20, a felnőttek 1-3 százalékát érinti világszerte.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen jelenléte súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületeken (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár).

Hidratálás

 Az atópiás ekcéma egyik fő tünete a száraz bőr, ezért a megfelelő hidratálás a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid, ötperces tusolást válasszunk és ne alkalmazzunk irritáló mosakodó krémeket. Javasolt a zsírozó testápolók, kenőcsök használata is.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Atópiás ekcémában csak olyankor javasolt a specifikus diéta, ha az ételallergia megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, ezért kivizsgálás nélkül nem javasolt az ilyen étrend.
Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intoleranciája is van (pl. igazolt laktózérzékenység, hisztaminintolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek megfelelő étrendet kell tartani. Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél az alma fogyasztása, vagy parlagfűallergiás betegnél a dinnye vagy a paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban hal-, olíva- vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták ugyan le, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között – hangsúlyozta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalmazásukat. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
2018.07.18 14:14
Frissítve: 2018.07.18 14:14