"Senki ne legyen szegény, mert megbetegedett"

Hogyan lehet mindenki számára elérhetővé tenni az egészségügyi szolgáltatásokat, és miként vehetők rá az emberek, hogy maguk is tegyenek jóllétükért – e kérdésekre próbálnak válaszokat találni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai vezetőinek hétfőn kezdődött budapesti négy napos konferenciáján a politikusok, az egészségügyi közgazdászok, a népegészségüggyel foglalkozó szakemberek.

Jakab Zsuzsa regionális igazgató a több mint 600 küldött előtt arról beszélt, hogy 2030-ig olyan programot készít a világszervezet, melynek nyomán mindenki számára elérhetővé válhat a méltányos keretek között az ellátás és fenntartható marad az egészségügyi rendszer. Mindehhez az egyes országoknak javítaniuk kell a közegészségügyön, az esélyegyenlőségen a rendszereik finanszírozásán, a gyógyszerek hozzáférésén, a megfizethetőségén. Sőt, a kormányoknak pénzügyi védelmet kell nyújtaniuk a polgáraik számára, hogy azoknak ne kelljen túl nagy önrészt vállaniuk a gyógyítás költségeiből.

Miután az egészségügyi rendszerek megszervezése, finanszírozása nemzeti hatáskör, így nincs hivatalos WHO ajánlás arra, hogy az egyes nemzetek mennyit költsenek erre a célra. A kívánatos az lenne – a világszervezet szerint –, ha a tagállamok nemzeti összjövedelem 7 százalékát fordítanák közpénzből az egészségügyi közkiadásokra. (Az Európai Unió országainak átlagos költése 9,4 százalék, Magyarországé 4,8 százalék).

A konferencián Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO Europe patrónusa arról beszélt, hogy az európai polgárok hosszú és egészséges életéhez biztosítani kell az anya- és gyermekvédelem, a jó védőoltási rendszert, valamint jó gyakorlatot alkalmazni az antibiotikumok használatában. Szerinte jó jel, hogy a régió országainak többsége megállította a rubeolát és kanyarót. Azonban sok országban még így is alacsony az átoltottság, ennek köszönhetően tavaly 41 gyermek halt meg kanyaróban.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus arról beszélt, hogy a rendezvényen fontos szerep jut a nem fertőző betegségeknek. Hangsúlyozta a prevenció fontosságát és megdicsérte Magyarországot, amely szerinte az egészségtelen ételekre kirótt adóval próbál tenni az elhízás ellen. Ösztönzőnek nevezte, hogy hazánkban komolyan veszik a túlsúlyosság okozta veszélyeket, és így más országok is tanulni tudnak tőlünk.

A küldöttek felszólalási sorában elsőként kapott szót Balog Zoltán humán miniszter, aki úgy vélte: Magyarország sokat tett a népegészségügyi mutatók javításáért. Pozitív példaként említette a dohányzás, és az egészségtelen ételek fogyasztásának visszaszorítására tett kormányzati lépéseket. Hozzátette: Európában mindennapos testnevelés keretében a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet.

A tanácskozásra a WHO külön meghívta valamennyi a magyar egészségügyi ágazati vezetőt, hét volt miniszterből (Surján László, Gógl Árpád, Kökény Mihály, Csehák Judit, Székely Tamás), az államtitkárok közül kettő (Szócska Miklós, és a most hivatalban lévő Ónodi-Szűcs Zoltán) vett részt a fórumon.