Egy lépéssel közelebb

Publikálás dátuma
2017.09.12 07:18
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
A jövőben egy új eljárással génmódosított malacok rövidíthetik le a transzplantációra várók listáját.

A fajok közötti, azaz állatból emberbe történő szervátültetés (xenotranszplantáció) elméletben lehetséges, gyakorlati megvalósításának eddig két komoly akadálya volt. A napokban jelentették be tudósok, hogy az egyiket leküzdötték.

Csak az USA-ban 122 500 betegnek van szüksége jelenleg szervátültetésre, de emberi donorok hiánya miatt hosszú ideig kell várniuk, az is lehet, mindhiába. A méretükben legmegfelelőbb sertésszervek emberbe ültetése sokakon segíthetne, de nem egyszerű megoldani, hogy állatok legyenek donorok. Az egyik ok az immunitásprobléma: a kilökődés kérdése még nem megoldott. De a retrovírusok is akadályozzák, hogy az állatok gyakorlatilag kimeríthetetlen forrásai legyenek beültethető szerveknek. A retrovírusok beépülnek genomba (a szervezet teljes örökítő információja, amely a DNS-ben van kódolva - szerk.) és megbetegedéseket okoznak. Most azonban cambridge-i tudósoknak sikerült sejttenyészet sejtjeiből eltávolítaniuk a 62 helyen lévő sertés-retrovírusokat. Egy új (CRISPR) technikát alkalmazva vágták ki a DNS-ből a nem kívánatos szakaszokat. Az átalakított genetikai anyagot petesejtekbe beépítve azután olyan kismalacokat klónoztak, amelyek nem tartalmaztak retrovírusokat.

A vírusok eltávolítása viszont nem jelent automatikus sikert. Még az emberekből származó szervek is okozhatnak szélsőséges immunreakciót, ami az átültetett szerv kilökődéséhez vezethet. A kutatók most azt vizsgálják, hogy további génmódosításokkal csökkenthető-e a kilökődés mértéke.

2017.09.12 07:18

Budapesten találkoznak a világ múmiái

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:34
Mumifikálódott kezek – lelet a váci templom alatt talált földalatti kriptából
Fotó: Népszava/
Ókori egyiptomi, inka, középkori német és a természetes úton konzerválódott váci múmiákat is láthatnak az érdeklődők a fővárosi Világ Múmiái Kiállításon.
Múmia kiállítás lesz augusztus 16-án Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban. Az amerikai tudósok, régészek, orvosok és antropológusok együttműködésével összeállított bemutató betekintést ad az ókori Egyiptom világába, az inkák középkori civilizációjába, a dél-amerikai természeti törzsek vagy a középkori Németország életébe.  
A több száz lelet között az egyik legérdekesebb Baron von Holz, a harmincéves háború alatt elhunyt német nemesember mumifikált teste, de újra láthatóak lesznek a világhírű váci múmiák is, amelyeket a váci Fehérek templomának 1994-es felújítása során fedezték fel egy rég elfelejtett földalatti kriptában. A tárlat részeként egyiptomi állatmúmiákat és Nes-Hor egyiptomi pap mumifikálódott testét is bemutatják több más érdekesség mellett -tudatta a tárlatot szervező cég.
Mint az MTI-nek elküldött ajánlójukban írják, a testek egy részét szakrális célokkal, titkos rituálé keretében mumifikálták, míg mások a kripták, vagy lápok mélyén, természeti hatásra konzerválódtak; a tárlat látogatói pedig azt is megtudhatják, hogy az elhunytak hogyan öltözködtek, mit ettek, és milyen betegségek sújtották őseinket.
2018.07.18 14:34