Majdnem elmosta a víz a nemzeti kincset

Publikálás dátuma
2017.09.12 07:45

Fotó: /
Közel egymilliárd forintot kap a Magyar Képzőművészeti Egyetem Lotz Károly falképeinek megmentésére. Csanádi Judit rektorral beszélgettünk a restaurálásról, az MMA-ról és arról, mit kezdenek a diákok a szabadsággal.

Az Andrássy úton sok palota van rossz állapotban, de itt legalább igazi Lotz-képek potyognak a fejünkre - így fogadtak a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) épületében, ahová az utolsó pillanatban érkezett az egymilliárdos állami segítség. A pénzből az épület tetőszerkezetét is felújítják, ez ugyanis a probléma forrása.

- Az egyetem egész infrastruktúrája tragikus. Viszont az Andrássy út 69-ben lévő Lotz-falképek vannak a legrosszabb állapotban - mondta Csanádi Judit rektor. Azt, hogy miért fontosak ezek a művek, Révész Emese, az MKE docense mondta el: - A képek nemzeti kincsek, a historizáló magyar falkép-festészet kiemelkedő műalkotás-együttese. Akkor születtek, amikor itthon elkezdték dekorálni a középületek falait - állította és hozzátette: - Lotz Bécsben tanulta a festészetet a legjobbaktól. Művei nemcsak szépek, hanem kulcsfontosságúak is, főleg, ha az épület eredeti funkcióját nézzük. Ez volt ugyanis a Műcsarnok, amit 1877-ben avattak fel, és ami befogadta az akkori  kortárs magyar művészetet.

Heitler András, a restaurátor tanszék vezetője a felújításról árult el részleteket. Több mint 550 négyzetméter nagyságú festett, aranyozott felületről van szó, két évig tart majd a felújítás. A falképek a lépcsőházban és az első emeleti folyosón találhatók, de a képek restaurálása csak akkor kezdődhet, ha a tető kész van. A rossz tetőszerkezet miatt ugyanis újra és újra beáztak a felületek - mondta és megemlítette, a legkorábbi restaurálásról 1956-ból van feljegyzés, azóta csak kisebb helyreállítási munkák történtek. Csanádi Judit szerint az építészeti hibák mellett mást is figyelembe kell venni. - Az éghajlatváltozás miatt az eső nem kiszámítható és vízözönként érkezik. Ezt évtizedekkel korábban nem láthatták előre - mondta és felidézte, hogyan hordták az esővízzel teli vödröket a Lotz-képekkel díszített folyosón.

A rektor tavaly év elején 12 milliárdra becsülte az egész egyetemi infrastruktúra felújításához szükséges összeget. -Az Epreskert és a Kálvin tér melletti Kisképző is hozzánk tartozik, de felújítás nélkül nem lehet bennük tovább dolgozni. A felújítás megkezdéséhez viszont kell egy puffer épület, ahol el tudunk helyezni a munkák alatt a 800 diákot. A fenntartóval közösen találtunk a közelben egy régi iskolaépületet, reméljük, mehetünk oda - mondta és kiemelte, az oktatás nem működik az épületek nélkül, de az épületek fejlesztése teszi fizikailag lehetővé az oktatás fejlesztését és nemzetközivé tételét. Hosszú távon persze az egyetemnek egy teljesen új, a 21. századi technológiákat is biztosítani tudó campussal történő bővítése a cél.

Csanádi nemcsak az MKE, hanem általában az oktatás szabadsága mellett is folyamatosan kiáll. Szerinte egy rektor az egyetemi autonómiáért, a politikai és gazdasági hatalomtól való függetlenségéért is felel, amint ezt az 1988-ban alapított Magna Charta Universitatum is rögzíti. Ezért emelte fel a szavát nemrég nyilvánosan is. Arra a kérdésre, tartott-e az egyetemet és a felújítás finanszírozását érintő retorziótól, azt válaszolta, az ember ilyen esetben ezzel nem számolhat, ezek alapvető értékek, különben a saját meggyőződését venné semmibe. Bízik abban, hogy a kormányzat bölcs, és nem ezen az alapon ítél meg az oktatás fejlesztését szolgáló ügyeket.

Budapest tele van Lotz-képekkel
Lotz Károly (1833 - 1904) korának egyik legfoglalkoztatottabb falképfestője. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika, az Országház, a Múzeum Kávéház, a Károlyi-palota és a Keleti pályaudvar falfestményei fűződnek a nevéhez. Idén márciusig kávézni is lehetett Lotz-képek alatt, a Párisi Nagy Áruház Lotz Termében működő Book Caféban. Az Alexandra könyvhálózat csődje után azonban “technikai okok miatt” bezárt a kávézó.

Egy művészeti egyetemnek a művészeti autonómiát és a kultúrpolitkát tekintve is állást kell foglalnia. Hogyan viszonyulnak a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiához (MMA)? - Az ország megosztottsága a művészetben hatványozottan jelen van. A mostani kormányzat arra jutott, hogy legjobb, ha a művészet támogatását a művészekre bízzák. Azt helytelenítem, hogy a kormányhoz közel álló művészek kaptak ezen keresztül kizárólagos lehetőséget. Felelős kormányzatnak felelős kultúrpolitika kell, ahol pályázati úton, egyenlő eséllyel juthat minden kulturális szféra támogatáshoz. Ez most nincs így, de véleményem szerint az MMA fokozatosan át fog alakulni.

Az MKE-nek nemcsak az oktatási, de a kiállítási tevékenysége is egyre nagyobb ismertségnek örvend. -Egyetlen mércénk a művészi színvonal. Az épület Dávid terében pedig kizárólag a diákok döntése, hogy mit állítanak ki. Sajnos ez nem mindig megy könnyen, ahogy az egyik diák megfogalmazta, a túl sok szabadsággal nem tudnak mit kezdeni. - A hallgatók például direkt kérték, hogy írjunk ki témát. Mi azt mondtuk, csináljanak, amit akarnak. Ők erre azt kérdezték, honnan tudják, mit akarnak? - mesélte Csanádi és hozzátette: a szabad világban született generáció nem tudja, hogy működött a művészet a szocializmusban, mi volt a jelentősége az ellenzékiség alternatív tereinek. Ráadásul ma a hallgatóságnak csak egy része érzékeny a közéleti problémákra. Az MKE terei - az Aula, a Barcsay Terem, a Dávid tér, az Epreskertben a Perthenón-fríz terem és a Labor - nemcsak a diákok számára nyitottak, hanem a nagyközönségnek is. Az egyetem ugyanis fizikailag is megnyílt az elmúlt időszakban: reméljük, a programokban gazdag kiállításaink mellett a Lotz-falképek is teljes pompájukban lesznek látogathatóak a felújításuk után.

Névjegy
Budapesten született 1953-ban. Díszlettervező, építészmérnök, egyetemi tanár. Pályája során több magyarországi egyetemen, illetve 1991 és 2015 között Kanadában tanított. 2016. február óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

2017.09.12 07:45

Magyar előadás lett minden idők legjobb Britain's Got Talent produkciója

Publikálás dátuma
2018.07.16 14:37

Fotó: Facebook/ Attraction Látványszínház
Még mindig mindenkinek könnyeket csal a szemébe az Attraction Látványszínház 2013-as előadása. 700 ezer jelentkező közül választották ki a társulatot nyertesnek.
"Tudtuk, hogy akkor öt évvel ezelőtt valami különlegeset alkottunk, és megnyertük a versenyt, de az hogy a BGT összes eddigi produkciója közül a mi előadásunk lett a legjobb, az óriási elismerés"
 - írja Facebook-oldalán az Attraction Látványszínház hivatalos oldala.
Több mint 700.000 jelentkező közül, 12 év legnevesebb győzteseivel megküzdve bizonyult a társulat előadása minden idők legjobbjának a Britain's Got Talent tehetségkutató bajnokságán. Az utolsó fordulóban a közönség szavazatainak nagyjából háromnegyedét megszerezve, toronymagasan nyert a társulat.

A két döntős előadás:
2018.07.16 14:37
Frissítve: 2018.07.16 14:54

„Tom Waits dalait megszólaltatni kifogyhatatlan örömforrás”

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:10

Fotó: / Erdélyi Gábor
A Braindogs tizenöt éve jött létre, hogy koncertekkel, örömzenéléssel tisztelegjen nagy kedvence és példaképe, Tom Waits életműve előtt. Varga Liviusszal, a csapat ütősével – a Quimby és A Kutya Vacsorája alapemberével – beszélgettünk.
„Ez a zenekar úgy alakult, hogy Podlovics Péter koncertrendező szeretett volna egy 55. születésnapi Tom Waits-bulit Budapesten; Waits azonban végül sajnos nem jött el Magyarországra. Péter ezért egy tisztelgő koncertet kezdett szervezni, és felhívta Tom Waits-kedvelő zenész barátait Londontól Grazig, Antwerpentől Szigetszentmiklósig. Ez a buli olyan frenetikus siker lett, hogy rámutatott a rajongók körében tomboló Tom Waits-éhségre. Mi, zenészek is pontosan ugyanígy éreztük. Azóta úgy tűnik, ha akarnánk, sem tudnánk abbahagyni a koncertezést” – mondja Varga Livius. A zenekar vezetője Ian Siegal londoni énekes-gitáros, aki a kritikusok szerint az egyik leghetségesebb fehér soul-blues énekes. Livius szerint Siegal „lehengerlő előadásával és oltári orgánumával tökéletes vezető. A legkisebb kézmozdulatából azonnal ért mindenki a színpadon: pontosan tudhatod, hogy mit vársz tőle, mégis képes minden koncerten meglepni. Hol érdekesen búgó baritonját használja, hol pedig – mint egy defektes gőzgép – fújtat, hogy a következő pillanatban extrém sípoló hangot csaljon ki a torkából.” Siegal mellett a másik külföldi muzsikus a gitáros Ripoff Raskolnikov, „a grazi blues-fenomén, akinek saját, semmivel nem összekeverhető stílusa tökéletesen kirajzolódik, miközben Tom Waits-dalokat énekel. Annyi szeretettel és fájdalommal játszik, hogy olyan talán még a Mississippi-deltában sem található.”
A hazai zenészek közül a Quimby frontembere, Kiss Tibi a közelgő óbudai koncerten (július 18., szerda, 19:30, Kobuci kert) nem lesz színpadon – a holland Mischa den Haring helyettesíti, aki Varga Livius véleménye szerint „a saját világát ülteti bele ebbe a tribute-ba. Nem pótolni akarja Tibit, hanem alternatívát nyújtani, de éneke és gitárhangzása tökéletesen passzol a szövedékbe.” Állandó tag a Pál Utcai Fiúkból ismert Varga Laca basszusgitáros, valamint a dobos Frenk (Budapest Bár, ex-Hiperkarma). „Laca a blues-nak, a groove-os tánczenéknek és a kísérletező zenének is kiváló ismerője; éppen ezért Tom Waits extrém hangszereléseinek remek tolmácsolója. Frenkkel pedig olyan ritmusszekciót adnak, amelyet a világ bármely zenekara megirigyelhetne. Aztán jön a csavar: Frenk kilibben a mikrofonhoz egy szál gitárral és egyedül előad egy dalt. Némi durván húzós dobolás után pedig újra megteszi ezt – de immár a zongora mögé ülve.” A Braindogs alapembere, szürke eminenciása a zongorista Nagy Szabolcs, aki – Livius szerint – „mindezt az egészet összefűzi, fenntartja, továbblendíti és a háttérből igazgatja. Mindent tud a bluesról és a környéki műfajokról, s amikor egy-egy szólója megvillan, akkor felkiált az idegrendszer. Mindezt oly könnyedséggel teszi, hogy a néző elhiszi: nagyszerűen zongorázni nem is olyan nehéz. Fanyar humorát jelzik zenei tréfái, utalásai, amelyeket pókerarccal sző bele varázslatosan pulzáló játékába.” A Braindogs jövőjéről, terveiről Varga Livius mindössze annyit mond: minden azon múlik, hogy a publikumot meddig érdekli a Tom Waits-repertoár. „A közönség egyelőre nő, mi pedig bármeddig bírjuk. Tom Waits dalait megszólaltatni kifogyhatatlan örömforrás. Nagyon tudunk figyelni egymásra, érezzük egymás rezdüléseit. Ez nem is csoda, hiszen különböző zenekarokban és összetételekben, de egyébként is játszunk együtt.”

Whiskys tartály, füstölő, autó-motor

A jövőre hetvenéves Tom Waits 1972-ben jelentette meg debütáló lemezét, s azóta folyamatosan színpadon van. Zeneszerzőként is jelentős sikereket aratott: a nyolcvanas-kilencvenes években sorra írta a filmzenéket Francis Ford Coppola számára. Hangja összetéveszthetetlenül egyéni: monográfusa, Gary Graff szerint olyan, „mintha Bourbon-whiskys tartályban áztatták volna, majd a füstölőben lógatták volna néhány hónapig, és végül áthajtottak volna rajta autóval vagy egy erős Harley Davidsonnal.” Egy másik kritikusa szerint „ami Charles Bukowski a költészetben, Jack Kerouac a prózában és Edward Hopper a festészetben, az a zenében egyértelműen Tom Waits.” Az amerikai zene olyan ikonjai is példaképüknek tartják, mint Rod Stewart vagy Bruce Springsteen. Waits többszörös Grammy-díjas, emellett filmes munkáiért Arany Glóbusz-díjban és Oscar-jelölésben is részesült. Kaliforniában él feleségével és három gyermekével.

2018.07.16 09:10
Frissítve: 2018.07.16 09:10