Fideszes segítséggel élte túl Hajdu a Fidesz támadását

Publikálás dátuma
2017.09.11 22:53
Hajdu László mellett sok helyi is kiállt. FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Visszavonta a napirendről Hajdu László XV. kerületi polgármester elleni fegyelmi javaslatát a Fidesz, majd hatásköreinek elvonását fideszes segítséggel verték vissza.  

Totális kudarccal végződött a XV. kerületi Fidesz számára a Hajdu László (DK) ellen indított támadássorozat. Önkormányzati képviselő-testületi üléséken ritka izgalmas pillanatok után fellélegezhetett a polgármester: se fegyelmi eljárást nem indítottak vele szemben, se hatásköreit nem vonták el.

A hétfő esti rendkívüli testületi ülést nyolc fideszes képviselő kezdeményezésére hívta össze Hajdu, hogy sorsáról döntsenek. Mint megírtuk, a Fidesz-frakció fogyóban van, múlt héten a fegyelmi kezdeményezés egyik aláírója, Merk Péter hagyta faképnél társait. Ezen az ülésen, egy ős-fideszes, Bitvai Nándor ment szembe frakciójával, amivel megmentette Hajdut.

Ismét sokan voltak kíváncsiak a rákospalotai képviselő-testület ülésére, majdnem megtelt az ülésterem. Ez akkor szokott előfordulni, ha a kerületben igen kedvelt polgármestert kezdik ki.

A Fidesz még júliusban kezdeményezte a fegyelmi eljárást Hajdúval szemben, hétfőn szavaztak is volna róla, ha az előterjesztő Pintér Gábor (Fidesz) alpolgármester vissza nem vonja. Pintér előterjesztői szavait általános ellenszenv övezte, bekiabálásokkal, pfújjolással szakították meg, Mészáros Lőrincet emlegették. Pintér a hangoskodó vendégek miatt is zárt ülés elrendelését kérte, de erre nem volt jogi lehetőség, mivel a polgármester a nyílt vitát akart tisztségéről. Pintér elsősorban azt kifogásolta, hogy a július 10-én elküldött előterjesztésére a törvényességi észrevételeket – az érkeztető szelvényt lapunknak is megmutatta - csak két hónappal később, a testületi ülésre adta meg Lamperth Mónika jegyző. Bár felszólalása elején kiállt a fegyelmi mellett, végül váratlanul visszavonta. Lapunknak ezt azzal magyarázta, újabb, a polgármesterre terhelő tényekkel fogja alátámasztani javaslatát és újra beterjeszti.

Ezt követte a polgármester hatásköreivel kapcsolatos előterjesztés, ami ennél is meredekebb fordulatot vett. A vita vége felé egy fideszes képviselő, Bitvai Nándor az előterjesztés visszavonására ösztönözte frakcióvezető társát. A Pintér jegyezte módosítással Hajdu hatásköreinek a pénzügyi és tulajdonosi bizottságra ruházták volna át. A módosítás révén a képviselő-testületre hárult volna például nem csak a nagy értékekről, hanem a 100 ezer forintot elérő tárgyi beszerzésről, értékesítésről való döntési jog, így a géppapír vásárlásról is. A bizottság ellenzéki tagja, Vékás Sándor (Liberálisok) maga is megkérdőjelezte, ez a testület - ahol a kormánypárti-ellenzéki szavazati arány 6-1 - erre alkalmas lenne, már így is teljesítőképessége határán van.

„Ha bizottságra helyeznék át a polgármesteri hatásköröket, akkor naponta kellene üléseznie” – ezt már Hajdu László jegyezte meg a szavazás következményeit vázolva. Emlékeztetett arra, a Fidesszel kötött 2014-es megállapodás során, ami eddig garantálta a kerület működését, már lemondott hatásköreinek 30 százalékáról. A maradék jogköröket saját helyettese szemelte ki magának, akit ő választott maga mellé. Hajdu borús jövőt jósolt, a kerületi intézmények működésében zavarokat, bizonytalanságot, a költségvetés vonatkozásában pedig csődöt. Tóth Imre (MSZP) arról beszélt, ezek a szedett-vedett kísérletek egyértelmű jelei annak, a Fidesz már nem bízik magában, fél attól, hogy elveszti a kontrollt a kerület felett, majd a választásokat is.

A hatáskörök megvonásának jogi akadályai is voltak, közölte Lamperth Mónika - olyan jogokat vett volna el a polgármestertől, amelyeket az önkormányzati törvény kizárólagosan a polgármesterhez rendel. Szilvágyi László (LMP) azt tette szóvá, az önkormányzat vagyonát érintő döntések egy részét a kerületi tulajdonú RUP 15 Kft.-be delegálták volna, amelynek hónapok óta nincs vezetője. Botrányos körülmények között úgy távozott, hogy el se köszönt. Gyurkovics Miklós (Fidesz) összegzésében arról beszélt, Hajdu Lászlót már nem kell gyámság alá helyezni, hiszen Lamperth Mónika már megtette.

A csúcspontot mégis Bitva Nándor (Fidesz) érte el, amikor közölte, nem tetszik frakciótársa előterjesztése. Szerinte csuszamlós útra tévednek, ha elfogadják, nehéz helyzetbe hozzák a kerületet. Az előterjesztést azonban Pintér nem vonta vissza, és első körben meg is szavazták Hajdu hatásköreinek elvonását 11-9 arányban. Ekkor Bitvai, ígéretéhez híven, megszavazta az előterjesztést, de csak egyszer: a második, megismételt szavazáson már tartózkodott. A 10-10-es döntetlen azt jelentette, nem kapott többséget az előterjesztés, Hajdu megtarthatta hatásköreit. A szavazás után gyorsan távoztak a fideszes képviselők, velük együtt a javaslatot támogató Móricz Eszter, az MSZP volt képviselője. Maradt viszont Merk Péter, és Bodó Miklós (Jobbik) is, akik az ellenzéki és helyi képviselőkkel fent tudták tartani a határozatképességet a további három testületi ülés során is.

2017.09.11 22:53

Eltörheti intézkedés közben a delikvens karját a rendőr - legalábbis néha

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:01
illusztráció
Fotó: AFP/
Rátörtek otthonában egy beteg nőre, kirángatták fürdőkádjából, és eközben eltörték a kezét a hatóságok. Az ügyészség szerint mindez szakszerű volt - és az ítélet jogerős.
A pszichiátriai problémákkal küzdő nőhöz aggódó anyja előbb mentőt hívott, majd mikor ő nem nyitott ajtót, a mentősök szóltak a rendőrségnek - számol be az egy évvel ezelőtti esetről a Magyar Helsinki Bizottság. A rendőrök a fürdőkádjából rángatták ki a beteget, megbilincselték, az egyik karja az intézkedés során eltörött.
Az orvosi dokumentáció szerint a nő karja a fürdőkádból kicsúszás során tört el. Azonban szinte minden mozzanatot rejtett kamera rögzített, így bizonyítható, hogy a rendőri intézkedés alatt következett be a súlyos sérülés.
Az ügyészség mégis megszüntette a büntetőeljárást, mondván, bűncselekmény nem történt. A Helsinki Bizottság szerint számos körülmény mutat arra, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés történt, ezért panaszt nyújtottak be a döntéssel szemben - írták júniusi közleményükben.
Az eljáró rendőröket ki sem hallgatták, az ügyészség úgy állapította meg, hogy bizonyára nem hibáztak.
A nő ügyvédjének ezzel kapcsolatos panaszát elutasították - derül ki az RTL Híradóból. Most a Strasbourgi nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. Az ügyészség csak annyit nyilatzkozott az RTL-nek: a döntés jogerős.
2018.07.17 11:01
Frissítve: 2018.07.17 11:02

Bölcsődekrízis:Esélyük sincs a családoknak

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:00

Fotó: AFP/
A kormány támogatja a bölcsődék létrehozást, hiszen a nők munkába állása a cél. A kisebb önkormányzatok azonban nem tudnak fenntartani egy bölcsődét, a cégeknek sem éri meg, az álláskeresők gyerekeit pedig nem veszik fel.
- Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, azaz elvileg jövőre indítanunk kellene minibölcsődét, szerencsére az érintett szülők nem kérték, mert nem is tudnánk miből fenntartani – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Évi harmincmillió forint az állami normatívánk, nagyjából az egészet elvinné, ha saját bölcsődét kellene kialakítanunk. A kormány 2017 év elejétől alakította át a bölcsődei rendszert négy intézménytípust kialakítva: a klasszikus bölcsődék mellett létrehozták a minibölcsődéket, melyek a tízezer lakosnál kisebb településeken működhetnek, felélesztették a szocializmusban működő céges bölcsődék rendszerét, valamint a családi napköziket családi bölcsődékké alakíttatták át. A cél egyértelmű: segíteni a kisgyermekes nőket, hogy szülés után minél előbb ismét munkába állhassanak. Ez eddig sokak számára, megfelelő bölcsődei ellátottság miatt lehetetlennek bizonyult, ám az elmúlt másfél év tapasztalata szerint, az átalakítás egyelőre nem érte el a kívánt hatást.
A legnagyobb probléma, hogy a nagyjából 3200 településből 2500-ban nincs bölcsőde, azaz, ha a család nem tud segíteni, az anya gyermeke óvodás korúvá válásáig nem tud visszamenni dolgozni. Noha egy minibölcsődét sokkal enyhébb feltételekkel létre lehet hozni, mint egy klasszikust, a kistelepülések számára így is óriási, jellemzően vállalhatatlan feltételeket jelent.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly augusztus végén kiírt ugyan egy 1,1 milliárdos pályázatot, amelyre azok az tízezer fősnél kisebb önkormányzatok jelentkezhettek, ahol nem volt bölcsődei ellátás, és az egy lakosra jutó adóerő-képesség húszezer forint alatt volt. Elvileg hatszáz település felelt meg a kritériumoknak, ezek öt százalék önerő mellett tízmillió forintot nyerhettek.
- Ha egy falunak van megfelelő ingatlana, a beüzemeléshez elég is lehet – jegyezte meg Varga András. – De mi lesz a fenntartással. Kell egy szakképzett kisgyermeknevelő és egy dajka, ott a rezsi, az étkeztetés, ennyi pénzt egy ötszáz fős falu, mint a mienk is, nem tud kigazdálkodni. Önállóan elképzelhetetlen, hogy saját bölcsődénk legyen, jelenleg a közös fenntartású óvodához hasonlóan a szomszédos Somogyjádon van bölcsőde, és egy gyereket hordanak oda a szülők a faluból. Amúgy nemcsak az intézmény fenntartása lenne gond számunkra, de a megfelelő alkalmazottak megtalálása is, mert óriási a szakemberhiány, így akinek megfelelő a képesítése, inkább elmegy városba dolgozni, mint egy kistelepülésre.
Hasonlóképpen vélekedett Angyal Jenő, a nógrádi Vizslás polgármestere is, aki szerint az állami normatíva nem elegendő a fenntartásra, a szegényebb települések viszont nem tudják kipótolni a keletkező lyukakat. - Éppen ezért mi korábban nem bölcsődét, hanem kistérségi családi napközit szerettünk volna létrehozni több településsel karöltve – magyarázta -, ám az akkori fideszes salgótarjáni polgármester elutasította a kezdeményezést. Így aztán nincs ilyen intézmény még a környéken sem, de nem is lesz, ugyanis helyben nincs is akkora igény, hogy önállóan minibölcsődét tartsunk fenn. A faluban nem jellemző, hogy azért nem mennek vissza a nők dolgozni, mert nem tudnak mit kezdeni a gyerekükkel. A drávamenti Vízváron ingatlana lenne az önkormányzatnak, csak éppen nincs elegendő, megfelelő korú gyerek a faluban. - Települési szinten sok helyen nem tudnak foglalkozni a problémával, mert sem a gyerekszám, sem az anyagi kapacitás nem elegendő – jelentette ki Kozma László polgármester. – Ugyanúgy kellene megoldani, mint az óvodákat: két-három-öt falu hozhasson létre akár minibölcsődét.  A fenti három településnél anyagilag sokkal jobb helyzetben lévő Balatonmáriafürdő polgármestere is úgy gondolja, faluja saját erőből bizonyosan nem tudna fenntartani egy minibölcsődét. - Évente átlagosan 5-6 gyerek születik nálunk, azaz akár lehetne is rá igény – mondta Galácz György -, de eddig nem kérték a szülők. Azt is mondhatnám, szerencsére, ugyanis nem tudom, miből finanszíroznánk. Ingatlanunk talán még lenne, de saját keretből bizonyosan nem tudnánk fenntartani. Ha mindenképpen szükséges lenne, megpróbálnánk összefogni keresztúrral, Berénnyel, Újlakkal, máshogy nem hiszem, hogy menne.

A cégeknek inkább támogatnák az állami intézményeket

Hasonlóképpen nehézkesen halad a munkahelyi bölcsődék felélesztése, és a korábbi tapasztalat azt mutatja, nem sok cég akar saját intézményt üzemeltetni: már 2013-ban is akadt erre a célra pályázati forrás, de akkor országosan mindössze hét cég vágott bele a projektbe. Tavaly újabb, négymilliárdos pályázatot írtak ki, 8-100 milliót nyerhetett egy-egy jelentkező, akik a munkahelyi bölcsőde helyének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére, képzésre, a projekt előkészítésével és menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységekre, továbbá a munkába visszatérő kisgyermekes szülők képzésére, kompetenciafejlesztésére fordíthatta az összeget. Az általunk megkérdezett cégek közül szinte mindenütt arra hivatkoztak, miután három műszakban kell dolgozni náluk, életszerűtlen, hogy egy anya a céges bölcsődébe vigye magával a kisgyerekét, hiszen vagy reggel hatra kellene hoznia vagy csak este tízkor tudná elvinni. Cseppet sem mellékesen az állam csak a fenntartási költségek 30 százalékát állná, a többit a cégnek, illetve a szülőknek kellene megosztaniuk. - Nem is merült fel ilyen igény – mondta Gerber András, a kaposvári Videoton Elektro-Plast Kft. ügyvezető igazgatója –, így nem is terveznek saját bölcsődét. Persze ha szükséges lenne, létra tudnánk hozni, ám mindenkinek jobb és hasznosabb a jelenlegi, bevált forma: a cég támogatja azokat a bölcsődéket, ahová a dolgozók a gyerekeiket hordják.

Sok van, de nem elég

Tavaly 2,8 százalékkal nőtt azoknak a kisgyermekeknek a száma, akiket hiába akartak volna bölcsődébe íratni a szüleik. A KSH 2017-es Statisztikai Tükre szerint a 3154 hazai településből 2610-ben nem volt semmilyen napközben igénybe vehető ellátási forma. Pedig egy erős visszaesés után ismét egyre több férőhelyet létesítenek országszerte és terjed a kis méretű bölcsődék száma is, mert nő az igény erre a szolgáltatásra.  A nagy múltú magyar bölcsődei rendszer 1980-as években kezdődött visszafejlesztését a gyes és a gyed bevezetésével, majd a gyerekszám csökkenésével indokolták. Ahogy nő a munkaerőpiac kereslete a női dolgozók iránt, úgy indult meg a legkisebbek gyermekintézményeinek bővülése.  Magyarországon most 48 ezer bölcsődei férőhely van, amit az állam idén 3-4 ezer további hely kialakításával akar bővíteni. Csakhogy az önkormányzatoknak nagyon sokba kerül egy gyermekintézmény fenntartása, nem is tolonganak a lehetőségért - olvashatták riportunkban. A kormány reakciója, hogy áttérnek a feladat alapú finanszírozásra. Ahogy Novák Katalin államtitkár a bölcsődék napján, áprilisban fogalmazott: így már nem jelent ráfizetést egy-egy ilyen gyermekintézmény működtetése. Ám ezt nagy valószínűség szerint még mindig csak megköszönik majd a települések, mert ez sem fedezi minden költségüket. A sietséget mérsékli az is, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon. Az 1870-es első hazai népszámlálás óta soha nem volt olyan kevés kisgyerekünk, mint most. A statisztikák szerint a 15 év alatti népességen belül minden ötéves korcsoport létszáma zuhant az elmúlt öt évben, a legnagyobb mértékben az 5 év alatti gyermekek száma esett vissza - 17 ezer fővel. Azt, hogy a tendencia az állítólagos kormánypárti családbarátság ellenére folytatódik, ékesen bizonyítják az idei adatok: január és április között például 28 476 gyerek született az országban, több mint ötszázzal kevesebb, mint egy éve. Egyre később vállalnak gyermeket a párok, így a bölcsődékben is átalakult a szülők korösszetétele. Budapest gazdagabb kerületeiben a 30-as éveik közepén járó anyukák és a negyvenes apukák jelennek meg legtöbbször, a kor azzal párhuzamosan megy lefelé, ahogy csökken a település lélekszáma.  A bölcsődék leghosszabb ideig az egészségügyi ellátórendszer részeként működtek, majd pár évig szociális intézménynek számítottak, most pedig a családügyhöz sorolták őket, amivel az Orbán-kormány azt ismerte el, hogy csak a munkajövedelemből élők számíthatnak erre a kicsik napközbeni ellátását biztosító szolgáltatásra. A szociálisan rászorulók, munkanélküliek, rokkantak – vagyis akikről a humántárca szociális részlege gondoskodik papíron, majd megoldják a gyerek napközbeni felügyeletét is valahogy, legfeljebb vele a karjukon mennek állást keresni. A zsúfoltabb intézményekbe csak az a kicsi kerülhet be, amelyiknek mindkét szülője dolgozik, vagy egyedül neveli a gyereket. A következő gond az lesz, hogy a közmunka visszaszorításával a gazdaságilag elmaradott térségekben az erre alapult bölcsődék bizonytalan helyzetbe kerülnek. Csak ez egy kicsit rosszabbul hangzó üzenet, mint a családi adókedvezményre vagy a csok-ra hivatkozva kijelenteni: kormány mindent megtesz a gyermekvállaláshoz és neveléshez.   
2018.07.17 11:00
Frissítve: 2018.07.17 13:30