„Titkolózni akar” - Rogán nem vállalta a kínos kérdéseket

Publikálás dátuma
2017.09.12 17:10
Rogán Antal FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem jelent meg a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, nem adott választ Magyarország nemzetbiztonságát érintő kérdésekben - ezt Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke nyilatkozta a bizottsági ülés után, ahol - mint mondta - botrányos ügyekről, többek között az azeri ügyekről, terroristákhoz köthető hamis szír útlevelekről és az állítólagosan őszre tervezett utcai zavargásokról tárgyaltak.

A nemzetbiztonsági bizottság ülésén a kormányt Kontrát Károly képviselte és a kabinet nevében az államtitkár úr és a szolgálatok képviselői válaszoltak a kérdésekre – közölte a Népszavával a Miniszterelnöki Kabinetiroda, miután arról érdeklődtünk, hogy Rogán Antal részt vett-e a nemzetbiztonsági ülésen.

A propagandaminiszter szeptember elején azt mondta: még az ősszel "Soros-pénzelte szervezetek zavargásokat robbanthatnak ki". Mivel egyetlen nemzetbiztonsági szerv sem jelzett hasonló veszélyt, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága beidézte a minisztert, hogy ha már ilyen bizalmas információi vannak, ossza meg azokat az ország más fontos vezetőivel.

Rogán távolmaradása vállalhatatlan

„Az, hogy Rogán beleszólt a nemzetbiztonság dolgába és ezek után nem vesz részt az ülésen politikailag vállalhatatlan neki és a kormánynak is” - fogalmazott lapunknak Molnár Zsolt. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke „ügyvezető kormányként” tekint a választásokig a kabinetre, hiszen nem adtak választ Magyarország nemzetbiztonsága, jövője szempontjából fontos kérdésre.

Molnár leszögezte: a titkosszolgálatoknak, rendvédelmi szerveknek semmilyen konkrét információjuk nincs a Rogán és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a választásokhoz közeledve egyre inkább kampányfórumként kezelik a bizottságot a politikusok. Kormányra kerülve az LMP első intézkedései között fogja paritásossá tenni a nemzetbiztonsági bizottságot - mondta. A propagandaminiszter távolmaradásával kapcsolatban azt mondta: az, "hogy Rogán Antal fél megjelenni a bizottság előtt, azt jelenti, hogy félnivalója van", "titkolózni akar". Szél Bernadett felháborodását fejezte, ki, hogy a miniszter "nem mer választ adni", az egyre több hozzá kapcsolódó ügyben, mint például a letelepedési kötvények, a csepeli fórum ügye. Ezen felül elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rogán Antal utcai zavargások előkészítésével vádolta meg az ellenzéket, erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs. Ugyanakkor hozzátette: Rogán Antal írásban meg fogja kapni valamennyi kérdését.

Hamis útlevelek, sorosozás

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnökét kevésbé foglalkoztatta Rogán és más kormánytagok riogatása, ő visszatért a jól bevált menekültkérdés témájához, amit sikeresen összekapcsolt a terrorizmussal. A fideszes politikus elmondása szerint az ülésen Papp Károly országos rendőrfőkapitány megerősítette a sajtókban megjelent 11 ezer hamis szír útlevél ügyét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 9 ezren felül, további 11 ezer hamis útlevél került fel a schengeni listára, így "óriási kockázatot" kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek - tette hozzá.

Németh Szilárd szerint a magyar titkosszolgálatok úgy látják, komoly kockázatot jelentenek azok a külföldről pénzelt szervezetek, emberek, akik aktívan, és "kimondottan részt kívánnak venni Magyarország belső rendjének szétzilálásában" - utalt itt egyértelműen Soros  Györgyre Németh. Arra hivatkozott, hogy például Schilling Árpád és Gulyás Márton a sajtónak nyilatkozva beszéltek - szerinte - arról, hogyha nem úgy lesz, ahogy ők szeretnék, akkor akár az utcára vonulva, akár ülősztrájkkal szereznek érvényt akaratuknak. A magyarországi hatóságok, szolgálatok viszont erre felkészültek - nyugtatott meg mindenkit a rezsibiztos.

Riogatnak az azeri üggyel

Az ülésen az azeri ügy is szóba került. Azt akarták tisztázni: lehet-e összefüggés az azeri eredetű pénzek magyarországi megjelenése és Ramil Safarov, az azeri baltás gyilkos nagy nemzetközi felháborodást keltő kiadása között. Molnár Zsolt arról is tájékozódni akart, hogy vizsgálták-e tisztázatlan eredetű azeri pénzek magyarországi megjelenését, felhasználását. 

Gyanús jelek utalnak a kormánykörök érintettségére
Korábban írtuk: egyre több a gyanús jel utal arra, hogy a magyar kormánykörök is érintettek lehetnek az azerbajdzsáni vesztegetési botrányban. Az atlatszo.hu napokban publikált cikkei nyomán ugyanis egyre több, különös egybeesés rajzolódik ki, ami azt sejteti, hogy az illiberális elvbarátságnál több is lehet az azeri diktatúra és a magyar kormánykörök között.
Mint azt az nemzetközi azeri korrupciós hálózatot vizsgáló OCCRP nemzetközi újságíró szervezettel együttműködő oknyomozó portál feltárta: pont a Safarov-kiadatás idején jelent meg hétmillió dollár egy budapesti, az MKB Banknál vezetett számlán, majd tűnt el, egyelőre nem tudni, hogy hova.
Mint arról beszámoltunk, a budapesti számla tulajdonosa történetesen az Ilham Aliyev azeri diktátor legközelebbi bizalmasának számító azeri miniszterelnök-helyettes, Jakub Ejjubov fia. Furcsa egybeesésként pont Ejjubov volt az, aki a dollármilliók Budapestre érkezése előtt, 2012 júniusában fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Bakuban. Erről a látogatásról állította később Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal egyik osztályvezetője, hogy egy évnyi titkos azeri-magyar tárgyalások után ott dőlt el Safarov sorsa, ott bólinthatott rá Orbán az alvó örmény katonatársát baltával lemészárló Safarov kiadására.

Az ülésen az örmény nemzetiségi szószóló is részt vett.

Németh Szilárd szerint a szószóló is világossá tette, hogy a sajtóhírekben megjelent számláknak, offshore-ügyeknek - melyekről még a szolgálatok is információkat gyűjtenek, s a tervek szerint a két hét múlva tervezett bizottsági ülésen adnak tájékoztatást -, és a korábbi kiadatási ügynek nincs köze egymáshoz. Ezek miatt sem támogatták azt a felvetést, hogy ebben a kérdésben vizsgálóbizottság alakuljon - tette hozzá a kormánypárti politikus.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: számára úgy tűnik, mintha Németh Szilárd más ülésen vett volna részt. Jelenleg ugyanis az azeri ügyekkel kapcsolatban még a vizsgálatok elején tartanak a szervek, ezért nem is zárhatók ki az összefüggések. A jobbikos politikus úgy ítéli meg: semmilyen konkrét információ nincs arról, hogy bárki tervezne az ország területén Magyarország alkotmányos rendjét megzavaró akciót. Ezzel kapcsolatban a politikus szerint riogatás zajlik. A jobbikos politikus a hamis szír útlevelekről azt mondta: nem kijelenthető, hogy Magyarországon nem lehettek, lehetnek olyan emberek, akik hamis szír útlevelekkel rendelkeztek.

Molnár nem lepődött meg azon, hogy Németh Szilárd „más” ülésen vett részt. „Mindig így van. Ő hozott anyagból dolgozik, egyáltalán nem zavarja, hogy olyan dolgokról beszél, amelyek el sem hangzottak” - vélekedett az ellenzéki politikus.

Szerző
2017.09.12 17:10
Frissítve: 2017.09.12 18:55

Jogkövetők voltak, szétszívatja őket az állam

Publikálás dátuma
2018.07.18 12:04

Fotó: / Németh András Péter
Hiába volt behajtási engedélye Istvánéknak a védett területre, mégis 125 ezer forintos bírságot kaptak.
Mi a teendő, ha valaki természetvédelmi területre szeretne behajtani? Mindenképpen jól teszi,  ha engedélyt kér az illetékes hivataltól, és – mint alábbi történetünkből látszik – még úgy is nagy bajba kerülhet.

István a barátaival tavaly ősszel határozta el, hogy a védett Bükk-fennsíkon szeretne körülnézni, méghozzá autóval. Megkereste tehát az arrafelé futó utak kezelőjét, az Északerdő Zrt-t, majd (az utóbb nekünk is elküldött hivatalos úthasználati engedélyek birtokában, amelyeket személyesen írt alá az említett állami erdőgazdaság vezérigazgató-helyettese) a barátaival el is mentek az autós kirándulásra. Ezek után meglepődött, amikor a jól sikerült túra után egy máig (vagyis sok hónapja) tartó jogi eljárásban találta magát, amelynek tétje, hogy autónként (vezetőnként) 125 ezer forintos bírságot kíván kifizettetni velük a Heves megyei kormányhivatal „védett természeti területen engedély nélkül történő közlekedés miatt”. Mint az iratokból kiderül, maga a hivatal is tisztában van vele, hogy az érintettek rendelkeztek a konkrét gépjárművekre illetve rendszámokra szóló úthasználati engedéllyel. A bírságot ennek ellenére első fokon mégis kiszabták, arra hivatkozva, hogy egyrészt a behajtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélyére is szükség lett volna, másrészt pedig tiltott helyen, a fokozottan védett Zsidó-réten parkoltak.

Tény, hogy a természetvédelemről szóló törvény kimondja: „aki természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérően végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni (és az engedélyezendő tevékenységek között a védett területre történő behajtást is felsorolja a jogszabály). Csakhogy – és ezt a kérdést István nekünk is föltette – nem egyértelmű, jogosan várjuk-e el egy amúgy jogtisztelő állampolgártól, hogy tisztában legyen vele: a védett területet kezelő erdészet nem hatóság. Ráadásul ma sem tudni pontosan, megvalósult-e valóban a tiltott helyen történő parkolás.

A szóban forgó Zsidó-rétre nem vezet közforgalmú út, amire tábla is felhívja a figyelmet, márpedig a baráti társaság autói egy „közérdekű bejelentő” szerint az említett réten, vagyis tilosban parkoltak. Tiszta ügy – gondolhatnánk, István fellebbezett, és az általa beadott iratból több, látszólag őt igazoló körülmény is kiderül. Például az, hogy nem tért le az útról (a kocsik az útpadkán parkoltak), és nem ment olyan területre, amit tábla tilt (azt pedig szintén a természetvédelmi törvény rögzíti, hogy a védett terület határát táblával kell jelölni, fölsorolva rajta a főbb korlátozó rendelkezéseket). Meg az is, hogy a hatóság többszöri kérése ellenére sem határozta meg, hol vannak a Zsidó-rét határai, vagyis semmilyen módon nem igazolták, hogy valóban fokozottan védett zónában állították le az autókat. És van még valami, ami akár perdöntő is lehet: a kormányhivatalnak István (és ügyvédje) álláspontja szerint nem lett volna joga eljárnia hatósági engedély nélküli közlekedés miatt, arra ugyanis csak a rendőrség jogosult. Mindehhez képest tényleg apróság csupán, hogy magába az eljárásba is hiba csúszhatott, Istvánt ugyanis az elsőfokú szakaszban nyilatkozattételre szólították fel, ám határidőn belül beadott, érdemi nyilatkozatát nem vették figyelembe, már előtte meghozták az ügydöntő határozatot.

Úgy tűnik, a hatáskör hiánya – talán a fellebbezés miatt – egy esetben a hivatalnak is feltűnt, így a napokban végzést hozott arról, hogy az iratanyagot „további ügyintézés céljából” átteszi a Szabolcs megyei rendőr-főkapitányságra. Ahogyan István a Népszavának elmondta, jelenleg hat ember ellen folyik eljárás, egymástól függetlenül, és az ügyek különböző fázisban vannak. Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésére mostanáig, azaz több mint két hónapja semmiféle válasz nem érkezett. A társaság azon tagjának esetében, akinek az ügyét hatáskör hiányában tették át a rendőrséghez, időközben befutott az eljárást megszüntető határozat. Az autós kirándulás egy másik résztvevőjét viszont közben arról értesítette az egri hatóság, hogy ellene is elindítja a saját eljárását, végképp kilátástalanná téve a történet (jog)értelmezését (hiszen ha korábban hiányzott az illetékesség, akkor nyilván most is hasonló a helyzet).

Az immár sokadik hónapja tartó aktatologatási és bizonyítási procedúra élőmunkában számolva biztosan többe került már, mint amennyi bírságbevétel az eset lezárása után remélhető. Ennél is zavaróbb azonban, hogy egy állami hivatal egy kérdéses megalapozottságú eljárásban olyan állampolgárokat csuklóztat immár fél éve, akik jogkövető magatartást tanúsítottak, a jóhiszeműségükhöz sem férhet kétség, és a végén – az elvesztegetett időn, az ügyvédi költségeken és az illetékeken túl - mégis jelentős büntetés megfizetésére kényszerülhetnek.
A cikkel kapcsolatos kérdéseinket a természetvédelemért felelős tárcának is elküldtük, ám az elmúlt egy hét nem bizonyult elegendőnek a válaszhoz.
2018.07.18 12:04

Orbán utazása palesztinmentes lesz, de tüntetőkbe belefuthat

Publikálás dátuma
2018.07.18 12:02

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Díszes delegációval landol délután Orbán Viktor Izraelben, írja az index.hu. Vele tart Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Orbán Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és Reuven Rivlin elnökkel is találkozik
A kormány tagjai vendéglátójuk felé tett gesztusként nem látogatnak el palesztin területekre. Eddig uniós vezetők egészen eddig kötelességüknek tartották, hogy izraeli hivatalos útjaikon felkeressék a rendezetlen státuszú, a nemzetközi jog által el nem ismert izraeli telepes-mozgalom által érintett palesztin területeket is.
Orbán látogatása Izraelben örvend osztatlan tetszésnek. Az Amnesty helyi szervezete fel is szólította a Holokauszt emlékét ápoló Jad Vasém intézet vezetőjét, hogy ne fogadja Orbán Vikort, és a múzeum elé tüntetést szerveznek az "antiszemiták dicsőítője" ellen. A jogvédő szervezet 24 pontban indokolja meg, miért nemkívánatos Orbán a Jad Vasémban, többek között a Fidesz körül megtűrt antiszemita értelmiségre hivatkozik.
2018.07.18 12:02