Győrffyt újrajelölik az agrárkamara élére

Publikálás dátuma
2017.09.12 18:16
Győrffy Balázs FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) benyújtotta jelöltlistáját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) novemberi választására, amelyen újra Győrffy Balázst jelölik a NAK élére - jelentette be Jakab István, a MAGOSZ elnöke kedden sajtótájékoztatón.

Jakab István ismertette, a MAGOSZ és 17 támogató szakmai szervezet benyújtotta 1480 küldött jelöltet tartalmazó listáját a választására, mind a 19 megyében állítottak jelölteket. Hozzátette, a jelöltek több mint 40 százalékát a MAGOSZ szövetséges szervezetei jelölték a listára, ezért azt az "összefogás listájának" tartja.

Győrffy Balázs, a MAGOSZ alelnöke, a NAK elnöke elmondta, hogy az elmúlt években az agrárkamara a falugazdász hálózatának segítségével mintegy ezermilliárd forintot juttatott el a magyar agrárium szereplőihez. Hangsúlyozta, hogy a falugazdászok idén nyáron átlagosan 25-30 százalékos béremelést kaptak. Emellett kiemelte, hogy egy reprezentatív közvélemény kutatás szerint az agrárkamarai tagok mintegy háromnegyede elégedett a NAK tevékenységével, és szakmailag felkészültnek tartják a szervezet.

A jövő kihívásai közül a legfontosabbak közé sorolta az öntözési stratégia mielőbbi kidolgozását, az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének kiszélesítését és a további ágazati együttműködést. A NAK tagjai november 3-án országszerte 248 kijelölt szavazókörben voksolnak a szervezet új képviselőire. A tagok a NAK portálján, illetve saját e-irodájukba belépve tájékozódhatnak a részükre kijelölt szavazási körzetközpontról.

Szerző
2017.09.12 18:16

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18