Trükknek látszik a Római-parti mobilgátról szóló népszavazás

Publikálás dátuma
2017.09.12 20:20
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Fotó: /
Ha tényleg fordulópontot jelez a Tarlós István főpolgármester által bejelentett fővárosi népszavazási ötlet a Római-part ügyében, akkor a fordulatot bizonyosan nem az ártéri ingatlanok tulajdonosaihoz köthető (ál)civil szerveződés, a Római Partért Egyesület zsidózásba forduló mobilgátkampánya, hanem inkább a beruházás elleni vízügyes front megjelenése jelentette – legalábbis a Népszavát háttér információkkal segítő források szerint. 

A főváros korábbi érvelése – hogy a mobilgátnak nincs szakmailag komolyan vehető alternatívája – tarthatatlanná vált, miután neves vízügyesek nyílt levélben szólították fel az önkormányzatot az előkészítő munkálatok leállítására a mobilgát-koncepció hibái miatt, majd szintén jó nevű szakemberek közreműködésével elkészült egy alternatív védvonal-változatot tartalmazó tanulmány is.

Ellenzéki és civil körökben már a tanulmány bemutatásakor azt mondták lapunknak, hogy Tarlós megkezdte a kihátrálást a mobilgát-ügyből – ennek oka lehet, hogy a Fidesz saját használtra készült kutatásai szerint egyetlen fővárosi beruházás népszerűtlenebb csupán a Római-part bebetonozásánál: az Orbán Viktor Várba költözésével kombinált Liget Budapest projekt –, ugyanakkor azóta sem lett egyértelműbb, hogy valóban visszavonulót fújt-e, vagy csak a gátépítés ellenzőit igyekszik nehéz helyzetbe hozni.

Utóbbira a népszavazás bejelentése tökéletesen alkalmas. A Párbeszéd és az Együtt ugyanis már korábban bejelentett egy népszavazási kezdeményezést ugyanebben a témában (a főváros vezetése és a kormány pedig több nyilatkozatban is egyértelművé tette, hogy miért nem lehet népszavazni a Rómairól) – a párhuzamossági moratórium miatt Tarlósék most csak abban az esetben élhetnének új kezdeményezéssel, ha az ellenzék visszavonná a sajátját, vagy ha a Kúria kimondaná, hogy a fővarosnak nincs hatásköre dönteni a gát nyomvonaláról (ami viszont a Tarlós-féle népszavazás alól is kihúzná a szőnyeget).

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

A főpolgármester már tavaly is fölvetette a népszavazás lehetőségét, utána azonban verbális támadást intézett azok ellen, akik komolyan vették az ötletet. Vagyis a nép megkérdezése körül már egy éve folyik a pávatánc, és könnyen lehet, hogy a mostani bejelentés csak a színjáték újabb epizódja. Egy budapesti – vagyis nem kerületi – léptékű referendum nagy valószínűséggel érvénytelen lenne. Ráadásul az ellenzék akkor is kényelmetlen szituációba kerül, ha a Kúria átengedi a népszavazási kezdeményezésüket: egyelőre nem tudni, hogy a főváros milyen kérdésről szavaztatna, a főváros viszont azzal érvelhet, hogy a másik kérdésről aláírást gyűjtő ellenzék miatt lehetetlenül el a „saját” népszavazási próbálkozása.

Úgy tudjuk, a két ellenzéki párt a háttérben máris megkereste Tarlóst, hogy valahogyan áthidalják a kettős kezdeményezésből adódó problémát. Az ügy legvalószínűbb kimenetele jelenleg az, hogy nem lesz népszavazás – hiszen a budapesti közgyűlés, a választási bizottság és a Kúria is elkaszálhatja –, viszont sikerül vele elhúzni az időt a választásokig, elvéve a levegőt a további gátellenes akcióktól, illetve elérve, hogy a gát ügye ne válhasson forró kampánytémává.

Ugyanez a konklúziója a Maradjanak a fák a Rómain csoport friss Facebook-bejegyzésének is, azzal a kiegészítéssel, hogy a valódi szándék hamar kiderül: a főpolgármester a közgyűlésben bármikor meg tudja teremteni a szavazás kiírásához szükséges többséget, vagyis ha náluk akad el a terv, akkor a szándék biztosan nem volt komoly). Hasonlóképpen valószínű az is, hogy egyelőre mobilgát sem lesz, a népszerűtlen projekt erőltetésével ugyanis 2018-ban a körzetet, 2019-ben a kerületet bukhatná el a Fidesz.

2017.09.12 20:20
Frissítve: 2017.09.12 22:37

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24