Rezsicsökkentés - Sűrű homályban

Publikálás dátuma
2017.09.13 07:21
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
A Népszava egyetlen, a lakossági rezsivel kapcsolatos kérdésére se adott érdemi választ amúgy hosszú, lapunknak küldött levelében a témáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. 

A tárcától a rezsitételek várható árváltozásáról, illetve a Dorkota Lajos közműhivatali elnök, Lázár János kancelláriaminiszter és Németh Szilárd rezsibiztos által felemlített szociális tarifarendszer esélyeiről érdeklődtünk.A válaszok annyi kapcsolódást mutatnak a kérdésekhez, hogy szintén az energiaárak tárgykörét taglalják, ám csak annak közérdeklődésre kevéssé számot tartó belső működését mutatják be - ráadásul szakmailag önellentmondásosan, illetve néhány, a tévedést közelítő csúsztatással.

Részint idézik azt a kincstári szabályt, hogy az árakat az energiacégek „indokolt költségei” alapján állapítják meg. Ezt az Orbán-kabinet ma már nem csak sejthetően sérti meg, hisz ezt jogerős bírósági ítélet is kimondja. Sőt a Fidesz-KDNP olyan, az Európai Unió szabályait sértő törvényt hozott, hogy senkinek se kötelesek megindokolni a rezsi mértékét.

A tárca leszögezi: ez a rendszer biztosítja, hogy „az energiahordozó-árak esetleges csökkenéseit az árszabályozás figyelembe vegye”, illetve az esetleges többletet vagy hiányt „meghatározott időn belül elszámolják a díjakban”. Ám pár mondattal később már úgy fogalmaznak: a hazai hatósági árszabályozás független a „hektikus tőzsdei folyamatoktól”, így stabil végfogyasztói árakat biztosít a lakosságnak. Ez nyilvánvalóan ellent mond annak, hogy a tőzsde esetleges csökkenését az árszabályozás során figyelembe vennék (legalábbis tényleges rezsicsökkentés formájában). A valósághoz ez utóbbi megállapításuk áll közelebb: míg a rezsit utoljára több mint három éve csökkentették összesen körülbelül 25 százalékkal, addig a nemzetközi árak az elmúlt két és fél év során ennél nagyobb mértékben estek. Ráadásul az Orbán-kabinet pont nemzetközi árcsúcsok idején mérsékelt, vagyis tényleg nem kívánnak alkalmazkodni a határainkon túli világhoz. Ez csak azért probléma, mert ettől még az energiacégek a külföldi, tőzsdei árat fizetik a termékekért. Vagyis a Fidesz-kommunikáció azon magyarázata, miszerint a lakosságot megkímélnék a zavaróan leeső árak okozta sokktól, óhatatlanul extraprofitot halmoz fel az ellátórendszerben. Mivel ennek jó részét az Orbán-kabinet már felvásárolta, így a több mint százmilliárdra tehető pluszhaszon az államnál gyűlik. Ez ugyanakkor csak nagyon áttételesen válik a lakosság hasznára: azt értékelések szerint leginkább a Fidesz-közeli hátországot gazdagítja, vagyis könnyedén elveszítheti közpénzjellegét.

Ezen túlmenően - kérés nélkül is - vázolják, hogy a magyar gázdíj-képletben a nemzetközi olajár egyre kisebb súllyal szerepel. Közlésük szerint ennek helyét a nyugat-európai gáztőzsde veszi át, azt azonban nem jelzik, hogy akkor miért nem csökkent a hazai gázár a nemzetközivel együtt.

Azzal is érvelnek, hogy a lakosság jogosult akár a mostani szolgáltatóján kívül mástól is vásárolni, ha az épp olcsóbb. Ez egy durva csúsztatás: jog ugyanis van, lehetőség viszont nincs, ugyanis - a Magyar Telekom Nyrt. kilépésével – immáron egyáltalán nincs alternatív lakossági energiaszolgáltató. A vállalkozókat nem csak az ár-, hanem a szabályozási kockázat is riasztja e területtől. Ezen kívül adatokat közölnek arról, mennyit takaríthattak meg a családok a rezsicsökkentéssel – vagyis mennyivel kevesebbet fizetnek egy, mondhatni önkényesen megjelölt korábbi árhoz képest -, továbbra is forrásmegjelölés nélkül. Arról persze nem közölnek adatot, hogy a Fidesz a nemzetközi áresésnek ellenállva mennyit vett ki a családok zsebéből. Emellett viszont biztosítanak, hogy a kormány továbbra is megvédi az elért eredményeket - jelentsen ez a fentiek tükrében bármit is.

A szociális alapú energiaárak lehetőségére a szaktárca még csak nem is utal.

A rezsiutalvány csak eltakarná a gondokat
Egy rezsiutalvány ahhoz lenne hasonló, mint amikor valaki cigarettapapírral akarja megállítani a házfal repedését: lehet, hogy egy kicsit eltakarná a problémát, de attól a repedés ott van, és bármikor tovább nőhet – vélekedett lapunknak Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a felmerült szociális rezsiutalvány-tervekre. Egy rendszeres rezsiutalvány bevezetése rövidtávú tüneti kezelésnek alkalmas lehetne, de a milliókat érintő lakhatási szegénység problémáján érdemben nem változtatna – tette hozzá. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan lehessen fellépni az energiaszegénység, illetve a lakhatási szegénység ellen, pontosan látni kell a kialakulásának okait. A probléma orvoslásának módját pedig meghatározza, hogy milyen társadalmat és gazdaságot képzelünk el. Botka László és az MSZP célja a társadalomban meglévő igazságtalanságok megszüntetése, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentése - fogalmazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy ma Magyarországon közel 100 ezer fogyasztó ki van kapcsolva az áram, gáz vagy távhőellátásból, illetve az, hogy több mint százezer családnak megoldhatatlan probléma a csekkek befizetése. Ez az utóbbi hét évben erősödött fel. Elsősorban a szerényen élőkön, a nehéz helyzetben lévőkön kellene segíteni, és nem azokat támogatni, akik jövedelmi és vagyoni helyzete biztos megélhetést tesz lehetővé – vélekedett az ellenzéki politikus.

 

2017.09.13 07:21

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21