Orbánék túlbecsülték Merkel türelmét

Publikálás dátuma
2017.09.12 23:33
FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL
Fotó: /
Sokat kellett renitenskedni, de az Orbán-kormány elérte: a német kancellár már azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy kizárják Magyarországot az Unióból.

Angela Merkel megelégelte Magyarország sorozatos jogsértéseit, pökhendi magatartását. A német kancellár olyan kemény nyilatkozatot adott a Berliner Zeitungnak, amilyenre 12 év óta tartó tisztsége alatt nem volt példa. Merkel arra a kérdésre, Magyarországnak el kell-e hagynia az Európai Uniót amiatt, mert nem teljesíti az Európai Bíróság múlt heti döntését, azt válaszolta, erre a kérdésre vissza kell térni az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján. Példátlan, hogy Merkel már egy tagállam kizárását sem tartja elképzelhetetlennek. Eddig ugyanis a magyar jogsértések kapcsán kapcsán kialakult vitákat igyekezett a színfalak mögött, az Európai Néppárt, s annak elnöke, honfitársa, Manfred Weber (CSU) közvetítésével megoldani. Még a lengyel igazságügyi reform kapcsán is mérsékelt hangot ütött meg. Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével szemben ugyanis nem támogatja, hogy a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) kormánypártnak lényegében teljhatalmat biztosító törvények miatt élesítsék a 7-es cikkelyt, amely a lengyelek szavazati jogának elvételét jelenthetné az Európai Tanácsban.

A jelek szerint azonban az, hogy Budapest nem hajlandó tartani magát az Európai Bíróság, az EU egyik fontos intézményének döntéséhez, az utolsó csepp volt a német kancellár poharában. Retorikájának változására két esemény is utalt. A szeptember 3-án megtartott televíziós vitában, amelyben a szociáldemokrata kancellárjelölttel, Martin Schulz-cal állt szemben, a menekültválság kapcsán keményen bírálta a magyar kormányt, hangoztatva, hogy a budapesti kabinet elutasított mindenfajta szolidaritást, s Orbánék kényszerhelyzetbe hozták hazáját, emiatt kellett a menekültek tömeges befogadása mellett döntenie.

Merkel a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban vasárnap megjelent interjúban is úgy vélte, fel kell vetni az uniós támogatások megvonását azoktól az országoktól, amelyek nem tartják magukat az Unió alapszerződéseihez. Augusztus közepén ugyanakkor még úgy fogalmazott, nem kell büntetni Kelet-Európát a kohéziós támogatások megvonásával amiatt, mert elutasítják a kvóták szerinti betelepítést.

Merkel egyre keményebb fellépése több dologra utal. Egyrészt arra, hogy a magyar kormány nem sok jóra számíthat a szeptember 24-én esedékes német parlamenti választás után, sem akkor, ha folytatódik a nagykoalíció, sem akkor, ha a kancellár pártja, a CDU a szabaddemokrata FDP-vel és a Zöldekkel lép koalícióra. Martin Schulz, aki a nagykoalíció folytatása esetén a külügyi tárcát kaphatná meg, Merkelnél is radikálisabban lépne fel a jogsértéseket elkövető tagállamokkal szemben. Az FDP politikusai szintén többször ítélték el a magyar kormány túlkapásait, s a környezetvédőkről is közismert, mennyire „rokonszenveznek” Orbán Viktor kabinetjével.

Bár Emmnanuel Macron elnökké választása óta a francia elnök számított „radikálisnak” a magyar kormány szemében, Orbánék a Merkel nyilatkozat alapján már aligha remélhetik, hogy a kancellár megpuhítja majd az Elysée-palota urát, aki egyértelműen kiállt a kétsebességes Európa mellett és élesen bírálta a jogsértő tagországokat. Már Merkel is úgy véli, kemény fellépésre van szükség, mert az Unió válaszúthoz érkezett: ha megtűri az alapértékekkel nyíltan szembemenő országok lázadását, akkor annak következménye az Unió szétesése lehet. Nyilvánvalóan meg akarja akadályozni azt is, hogy sikeres legyen a Kremlnek az EU szétszakítására tett kísérlete.

A Merkel-nyilatkozat azonban rámutat még egy fontos aspektusra. Arra, hogy a visegrádi négyek szétesése nem egy most kezdődő folyamat, hanem tény. Szlovákia ugyanis egyértelműen a mag-Európához tartozás mellett tett hitet, s ugyanez Csehország célja is, szülessék bármilyen eredmény is az októberi parlamenti választáson. Prága szándékairól mindent elmond, hogy az ország az euróhoz kíván csatlakozni. Magyarország és Lengyelország teljesen magára marad.

Kósa Lajosnak nem tetszik a "macerálás"
Ha a német kancellár egyenlő mércével mér, akkor szeretnénk, ha Merkel azokat az országokat is éppúgy macerálná, amelyek nem hajtották végre a kötelező kvótákról szóló döntést. Nem pereltek, nem szóltak egy szót sem, csak sunnyogva nem hajtották végre - így reagált a bírálatra a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. Kósa Lajos hozzátette: Magyarország jogvita esetén a rendelkezésére álló jogi eljárási kereteket kihasználva védi meg az álláspontját, de a végén a döntéseket végrehajtja, mert ragaszkodik a jogszerűséghez.

„Ez a német kancellár igazi álláspontja”

Orbán átlépett egy vonalat, Angela Merkel türelme pedig eddig tartott – értékelte Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU oktatója a német kancellár szavait.

- Mivel magyarázható a szokatlanul éles Orbán-kritika?

- Németországban kampány van, ilyenkor a kancellárnak is sarkosabban kell állást foglalnia. Egyértelművé kell tennie, hogy mi a véleménye például arról, ha a kvótaper lezárultával egy uniós tagország semmibe akarja venni az Európai Bíróság ítéletét. Ugyanakkor szemernyi kétségem sincs afelől, hogy bár kampányidőszakban hangzott el ez a vélemény, valójában Merkelnek ez az igazi álláspontja.

- Afféle utolsó figyelmeztetés?

- Az, hogy egyáltalán ideáig renitenskedhetett Magyarország, pontosabban az Orbán-kormány, kizárólag a kancellár türelmével magyarázható. Mára azonban a kormányfő átlépett egy vonalat, ami miatt az eddig végtelenül elnéző kancellár türelme is elfogyott. Ennek következményeit a magyar miniszerelnök kizárólag magának köszönheti.

- A kvótaper elvesztése után a kormány előbb azt jelezte, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére sem változtat politikáján, majd Orbán már arról beszélt, tiszteletben tartják a döntést. Merkel mára kiismerte az orbáni kettős beszédet?

- Ezúttal talán másról van szó. Általános megütközést kelt egy jogállamban az, ha egy kormány azt üzeni: nem érdekli a bíróság döntése. Ezt semmilyen körülmények között nem tolerálják. Úgy gondolom, hogy Orbán legutóbbi nyilatkozata előtt történhetett valami, ami meghátrálásra késztette a miniszterelnököt. Ezt látszik alátámasztani Merkel mostani határozott állásfoglalása is. - B. A.

2017.09.12 23:33

Jogkövetők voltak, szétszívatja őket az állam

Publikálás dátuma
2018.07.18 12:04

Fotó: / Németh András Péter
Hiába volt behajtási engedélye Istvánéknak a védett területre, mégis 125 ezer forintos bírságot kaptak.
Mi a teendő, ha valaki természetvédelmi területre szeretne behajtani? Mindenképpen jól teszi,  ha engedélyt kér az illetékes hivataltól, és – mint alábbi történetünkből látszik – még úgy is nagy bajba kerülhet.

István a barátaival tavaly ősszel határozta el, hogy a védett Bükk-fennsíkon szeretne körülnézni, méghozzá autóval. Megkereste tehát az arrafelé futó utak kezelőjét, az Északerdő Zrt-t, majd (az utóbb nekünk is elküldött hivatalos úthasználati engedélyek birtokában, amelyeket személyesen írt alá az említett állami erdőgazdaság vezérigazgató-helyettese) a barátaival el is mentek az autós kirándulásra. Ezek után meglepődött, amikor a jól sikerült túra után egy máig (vagyis sok hónapja) tartó jogi eljárásban találta magát, amelynek tétje, hogy autónként (vezetőnként) 125 ezer forintos bírságot kíván kifizettetni velük a Heves megyei kormányhivatal „védett természeti területen engedély nélkül történő közlekedés miatt”. Mint az iratokból kiderül, maga a hivatal is tisztában van vele, hogy az érintettek rendelkeztek a konkrét gépjárművekre illetve rendszámokra szóló úthasználati engedéllyel. A bírságot ennek ellenére első fokon mégis kiszabták, arra hivatkozva, hogy egyrészt a behajtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélyére is szükség lett volna, másrészt pedig tiltott helyen, a fokozottan védett Zsidó-réten parkoltak.

Tény, hogy a természetvédelemről szóló törvény kimondja: „aki természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérően végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni (és az engedélyezendő tevékenységek között a védett területre történő behajtást is felsorolja a jogszabály). Csakhogy – és ezt a kérdést István nekünk is föltette – nem egyértelmű, jogosan várjuk-e el egy amúgy jogtisztelő állampolgártól, hogy tisztában legyen vele: a védett területet kezelő erdészet nem hatóság. Ráadásul ma sem tudni pontosan, megvalósult-e valóban a tiltott helyen történő parkolás.

A szóban forgó Zsidó-rétre nem vezet közforgalmú út, amire tábla is felhívja a figyelmet, márpedig a baráti társaság autói egy „közérdekű bejelentő” szerint az említett réten, vagyis tilosban parkoltak. Tiszta ügy – gondolhatnánk, István fellebbezett, és az általa beadott iratból több, látszólag őt igazoló körülmény is kiderül. Például az, hogy nem tért le az útról (a kocsik az útpadkán parkoltak), és nem ment olyan területre, amit tábla tilt (azt pedig szintén a természetvédelmi törvény rögzíti, hogy a védett terület határát táblával kell jelölni, fölsorolva rajta a főbb korlátozó rendelkezéseket). Meg az is, hogy a hatóság többszöri kérése ellenére sem határozta meg, hol vannak a Zsidó-rét határai, vagyis semmilyen módon nem igazolták, hogy valóban fokozottan védett zónában állították le az autókat. És van még valami, ami akár perdöntő is lehet: a kormányhivatalnak István (és ügyvédje) álláspontja szerint nem lett volna joga eljárnia hatósági engedély nélküli közlekedés miatt, arra ugyanis csak a rendőrség jogosult. Mindehhez képest tényleg apróság csupán, hogy magába az eljárásba is hiba csúszhatott, Istvánt ugyanis az elsőfokú szakaszban nyilatkozattételre szólították fel, ám határidőn belül beadott, érdemi nyilatkozatát nem vették figyelembe, már előtte meghozták az ügydöntő határozatot.

Úgy tűnik, a hatáskör hiánya – talán a fellebbezés miatt – egy esetben a hivatalnak is feltűnt, így a napokban végzést hozott arról, hogy az iratanyagot „további ügyintézés céljából” átteszi a Szabolcs megyei rendőr-főkapitányságra. Ahogyan István a Népszavának elmondta, jelenleg hat ember ellen folyik eljárás, egymástól függetlenül, és az ügyek különböző fázisban vannak. Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésére mostanáig, azaz több mint két hónapja semmiféle válasz nem érkezett. A társaság azon tagjának esetében, akinek az ügyét hatáskör hiányában tették át a rendőrséghez, időközben befutott az eljárást megszüntető határozat. Az autós kirándulás egy másik résztvevőjét viszont közben arról értesítette az egri hatóság, hogy ellene is elindítja a saját eljárását, végképp kilátástalanná téve a történet (jog)értelmezését (hiszen ha korábban hiányzott az illetékesség, akkor nyilván most is hasonló a helyzet).

Az immár sokadik hónapja tartó aktatologatási és bizonyítási procedúra élőmunkában számolva biztosan többe került már, mint amennyi bírságbevétel az eset lezárása után remélhető. Ennél is zavaróbb azonban, hogy egy állami hivatal egy kérdéses megalapozottságú eljárásban olyan állampolgárokat csuklóztat immár fél éve, akik jogkövető magatartást tanúsítottak, a jóhiszeműségükhöz sem férhet kétség, és a végén – az elvesztegetett időn, az ügyvédi költségeken és az illetékeken túl - mégis jelentős büntetés megfizetésére kényszerülhetnek.
A cikkel kapcsolatos kérdéseinket a természetvédelemért felelős tárcának is elküldtük, ám az elmúlt egy hét nem bizonyult elegendőnek a válaszhoz.
2018.07.18 12:04

Orbán utazása palesztinmentes lesz, de tüntetőkbe belefuthat

Publikálás dátuma
2018.07.18 12:02

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Díszes delegációval landol délután Orbán Viktor Izraelben, írja az index.hu. Vele tart Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Orbán Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és Reuven Rivlin elnökkel is találkozik
A kormány tagjai vendéglátójuk felé tett gesztusként nem látogatnak el palesztin területekre. Eddig uniós vezetők egészen eddig kötelességüknek tartották, hogy izraeli hivatalos útjaikon felkeressék a rendezetlen státuszú, a nemzetközi jog által el nem ismert izraeli telepes-mozgalom által érintett palesztin területeket is.
Orbán látogatása Izraelben örvend osztatlan tetszésnek. Az Amnesty helyi szervezete fel is szólította a Holokauszt emlékét ápoló Jad Vasém intézet vezetőjét, hogy ne fogadja Orbán Vikort, és a múzeum elé tüntetést szerveznek az "antiszemiták dicsőítője" ellen. A jogvédő szervezet 24 pontban indokolja meg, miért nemkívánatos Orbán a Jad Vasémban, többek között a Fidesz körül megtűrt antiszemita értelmiségre hivatkozik.
2018.07.18 12:02