Merkel nem vitázik többet Schulzcal

Publikálás dátuma
2017.09.13 14:17
Az első és valószínűleg egyetlen tévévita a kampányban. FOTÓ: DPA
Fotó: /
Kihívta egy újabb televíziós vitára Angela Merkelt Martin Schulz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, de a hivatalban lévő kormányfő elutasította.

Martin Schulz a Bild című lapban szerdán ismertetett levelében azt írta Angela Merkelnek, hogy első televíziós vitájukon egy sor kérdés nem került elő. Kiemelte, hogy a kancellár is bírálta a "nagyon korlátozott témaválasztást", és ebben teljes mértékben egyetért vele.

Nem jutott elég idő a digitalizáció, a nyugdíjrendszer és az oktatási rendszer ügyére sem, pedig "a polgárok megérdemelnek egy átfogó vitát országunk jövőjének központi kérdéseiről", ezért újabb televíziós vitát kell folytatni a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt - írta az SPD-s kancellárjelölt, hangsúlyozva, hogy bármikor megtarthatják a szópárbajt, ő mindig készen áll.

Angela Merkel visszautasította a kihívást. A kancellár "örömmel vett részt" a vasárnapi televíziós vitán, úgy érzi, hogy a műsor "formátuma bevált", és ezzel lezártnak tekinti az ügyet - közölték szerdán pártja, a jobbközép CDU berlini központjában.

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két legnagyobb politikai erő, a CDU/CSU pártszövetség és az SPD kancellárjelöltje szemtől szembe ütköztette véleményét. A 90 perces adásban a migrációs válság ügye töltötte ki a legtöbb időt. A négy legnagyobb országos televízióban élőben közvetített műsor után készített gyorsfelmérések alapján Angela Merkel szerepelt jobban.

A műsor formátuma változatlan 2005 óta, amikor Merkel először indult a kancellári tisztségért. A szervezők az idén javasoltak számos újítást, a többi között szó volt arról, hogy amerikai mintára hívjanak meg nézőket a stúdióba, és legyen ismét két kancellárjelölti vita, mint 2002-ben, amikor a hivatalban lévő SPD-s kancellár, Gerhard Schröder és a választást végül elvesztő kihívója, a CDU/CSU-s Edmund Stoiber kétszer is megmérkőzött a kamerák előtt.

Angela Merkel képviselői azonban a műsorról folytatott tárgyalásokon elutasították a javaslatokat, és világossá tették, hogy csak egy vitáról lehet szó, és a kancellár azon is csak akkor vesz részt, ha minden marad a régiben.

A legutóbbi felmérések szerint a CDU/CSU országos választói támogatottsága 36-38 százalékos, előnye nagyjából 15 százalékpont az SPD-vel szemben, amely 21-24 százalékos támogatottsággal áll a második helyen.

Szerző
2017.09.13 14:17

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/