Veszélyezteti Önt a stroke? Megtudhatja!

Publikálás dátuma
2017.09.13 15:51
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint azoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés.

Tünetek esetén már nagy a baj

Stroke-ról akkor beszélünk, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik vagy vérzés lép fel. A stroke tünetei meglehetősen ijesztőek, és attól függenek, hogy az agy melyik részén alakult ki agyvérzés vagy agyi infarktus. Ennek megfelelően kialakulhat látás-, beszéd- vagy mozgászavar, féloldali- vagy teljes bénulás. A stroke tüneteit nem szabad összekeverni a TIA (tranzitorikus ischemias attack) tüneteivel, amely csak meghatározott ideig tart és nincs visszafordíthatatlan hatása a szervezetre. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a TIA nagyon fontos előjele a stroke-nak!

Tényezők, amelyek hajlamosíthatnak a stroke-ra:

- Nyaki érszűkület

A szűkült nyaki erek semmiféle érzékelhető tünetet nem okoznak, ám hatalmas kockázatot rejtenek a stroke kialakulása szempontjából. Egy osztrák vizsgálatban 435 embert követtek nyomon két éven keresztül, akik mind nyaki érszűkülettel rendelkeztek. Ezt minden esetben nyaki ultrahangos és ún. Doppler ultrahangos vizsgálat igazolta. A kutatás végén összegzett eredményekből kiderült, hogy azoknak az embereknek, akiknek a nyaki artériáiban zsíros plakkok rakódtak le, hatszor nagyobb az esélyük a stroke-ra, mint azoknak, akik másféle, nem ilyen típusú plakkal élnek.

- Magas vérnyomás

Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a stroke miatt elhunytak 60-80 százalékánál bizonyosodik be a korábban jelenlévő hipertónia. A katasztrófa közvetlen oka, hogy az agy egyik nagyobb ere megreped és a vér szó szerint elönti, így megbénítja az adott agyi területet.

- Magas koleszterinszint

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek eredményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.

- Cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség és a vele gyakran együtt járó metabolikus szindróma növelik az érelmeszesedés kockázatát, ugyanakkor a diabétesz károsítja a szervezet vérrögoldó képességét is, ezzel pedig fokozza a stroke kialakulásának esélyét.

- Dohányzás

A dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrög képződés kockázatát. A dohányosokban ezen kívül csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, ami által a folyamatok az erek összehúzódása irányába tolódnak el. A vérrögképződés és az érösszehúzódás végül nagymértékben növeli az artériás érelzáródások, vagyis az infarktus, a stroke, vagy az érszűkület kialakulásának esélyét.

A kivizsgálással megelőzhető a baj

- Nagyon fontos, hogy mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek – és idetartoznak a meglévő szív- és érrendszeri betegségek is – rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget tehetünk a stroke megelőzéséért – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Szerző
2017.09.13 15:51

Mi segít az ekcémás bőrön?

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A pollenek miatt fokozódhatnak az ekcémás tünetek, ám megfelelő kezeléssel az ekcéma jól kezelhető, tünetmentessé tehető – mondta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Az ekcémás bőr szerkezete más, mint a normál bőré: kiszárad, megváltozik a védekező képessége. Ez a bőrszerkezet amellett, hogy krónikus gyulladást eredményez, fokozza a bőrfertőzésekre való hajlamot is. Az atópiás dermatitis, vagy más néven atópiás ekcéma a gyermekek 20, a felnőttek 1-3 százalékát érinti világszerte.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen jelenléte súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületeken (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár).

Hidratálás

 Az atópiás ekcéma egyik fő tünete a száraz bőr, ezért a megfelelő hidratálás a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid, ötperces tusolást válasszunk és ne alkalmazzunk irritáló mosakodó krémeket. Javasolt a zsírozó testápolók, kenőcsök használata is.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Atópiás ekcémában csak olyankor javasolt a specifikus diéta, ha az ételallergia megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, ezért kivizsgálás nélkül nem javasolt az ilyen étrend.
Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intoleranciája is van (pl. igazolt laktózérzékenység, hisztaminintolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek megfelelő étrendet kell tartani. Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél az alma fogyasztása, vagy parlagfűallergiás betegnél a dinnye vagy a paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban hal-, olíva- vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták ugyan le, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között – hangsúlyozta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalmazásukat. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
2018.07.18 14:14
Frissítve: 2018.07.18 14:14