Bérre menő küzdelem

Publikálás dátuma
2017.09.14 07:20

Fotó: /
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) már az idén is nehezen gazdálkodták ki a kötelező bérelmeléseket.

Jövőre 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és 12 százalékkal a garantált bérminimum. Idén ez 15, illetve 25 százalék volt. A hazai kkv-k egy jelentős része már az idei költségnövekedést is nehezen tudta kigazdálkodni. Ezek a gondok az újabb kötelező béremelések miatt tovább súlyosbodhatnak 2018-ra.

Figyelmeztető jel, hogy a fogyasztás a bérkiáramlás mértékénél jóval nagyobb mértékben, 4-5 százalékkal bővült. A jelentős különbözet okát az elemzők részben abban látják, hogy a hazai kkv-k egy része trükközésre kényszerült. Például papíron csökkentették a munkaidőt, de zsebbe kifizették a korábbi bérnek megfelelő különbözetet. Vagyis a munkavállaló egy forinttal sem kapott többet, mint tavaly. Máskor pedig a szakképzett munkaerőt visszaminősítették és csak a kötelező minimálbért fizetik ki. A bérminimumok feletti fizetéseket sok vállalkozás nem tudta jelentősen emelni, így e körben se növekedett drámai módon az elkölthető szabad forrás. A magasabb jövedelmek egy részéből hitelt törlesztenek, ami visszafogja a költekezést.

Az erőltetett kötelező béremelések a magasabb járulékbefizetések miatt stabilizálták a költségvetést és természetesen az 1,1-1,2 millió érintett munkavállaló is jól járt. A kkv-k, mikrovállalkozások azonban az idei első 8 hónap tanulságai szerint - főleg a Tiszántúli megyékben, illetve a nagy élőmunkát igénylő ágazatokban - már az idei béremeléseket is csak nehezen tudták kigazdálkodni. E körben nem javult annyira a versenyképesség, ami megteremtené a kötelező béremelések forrásait - jegyezte meg a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakember szerint a nem kellően megalapozott, jelentős béremelések a fekete-, illetve a szürkegazdaság növekedésével járnak, különösen a szolgáltatóiparban. Miközben két év alatt a kötelező emelések majd' 40 százalékkal növelik a minimálbért és a garantált bérminimumot, a fogyasztás ez idő alatt még a 10 százalékos bővülést is alig éri el. Márpedig béremelést csak a bevételek fedezhetik.

Ha nem is kizárólag a kötelező béremelések miatt, de idén is folytatódott a kisboltok fogyatkozása - válaszolt lapunk érdeklődésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A 2018-as újabb kötelező béremelések még nagyobb terhet rónak majd főleg a vidéki kkv-kre. A helyzetüket tovább súlyosbítja az egyre égetőbb szakemberhiány. Jó néhány kisbolt esetében ez a lépés lehet az utolsó csepp a pohárban és le kell húzza a rolót. A kereskedelemben is előfordul, hogy a vállalkozó a bezárást az előírások megszegésével kerüli el, de ez torzítja a versenyt, előnyhöz juttatja a trükközőket. Vámos György hangsúlyozta, a béremelések nagy részét amúgy is a munkaerőhiány kényszerítette ki.

A kormányzat szívesen hivatkozik arra, hogy a kötelező béremelésekkel párhuzamosan csökkentették a járulékfizetési kötelezettséget és évente 2-2,5 százalékkal vágják vissza ezt a közterhet. Ezt a mértéket a megkérdezett szakmai szervezeti vezetők nem tartották elegendőnek: korántsem ellensúlyozza a vállalkozók növekvő járulékterheit. Szerintük rövidebb távon és nagyobb mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, elsősorban a kkv-k és a mikrovállalkozások érdekében.

Ráadásul az úgynevezett adóék, vagyis a béreket terhelő személyi jövedelemadó, a munkavállalói és a munkáltatói járulék aránya Európában a legmagasabbak közé tartozik: az európai 36 százalékos átlaggal szemben nálunk 48,3 százalék. A magas adóterhekre a drága és nem elég hatékony állam fenntartása miatt van szükség.

A vállalakozásoknak - és nem csak a kicsiknek - már idén is gondot jelentett, hogy a bérkiegyenlítődés elkerülése érdekében a kötelező emelések feletti kategóriákban is növelni kellett a dolgozók fizetését és ez jövőre már szélesebb körben okozhat szinte megoldhatatlan gondokat. A szakemberek úgy vélték, a béremelési hullámnak van ugyan visszatartó hatása, de nemigen csábítja haza a külföldön még mindig nagyságrendekkel magasabb fizetésekért dolgozókat.

Minimálbér-kisokos
A minimálbér és a garantált bérminimum a kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér összege, amit a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára köteles fizetni. Utóbbi a legalább középfokú képzettséghez kötött munkakörre vonatkozik. Ez esetben nem a munkavállaló képzettsége számít, hanem az általa betöltött munkakör képzettségi igénye.

Szerző
2017.09.14 07:20

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00