Nem a múlt idő jele a zsidó szó

Publikálás dátuma
2017.09.14 07:45
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Az öt legfontosabb látnivaló között van a Nagy zsinagóga és a Zsidó Múzeum, míg a Sorsok Háza körül csak a költség és a csend nő.

A Dohány utcai zsinagóga épületében található intézmény korábbi, több mint harminc éves állandó kiállítását az Állami Egyházügyi Hivatal nyitotta meg 1984-ben. ”Most, a múzeum alapítása után száz évvel végre kialakulhatott az önálló módszertanunk. Nem egyszerűen kihelyeztünk tárgyakat, hanem beszédtémának ajánlunk bizonyos örökségelemeket.” - mondja Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.

„Darvas István a gyűjteményi rabbink, ő írta a vallási magyarázatokat. Az egyik tárlóban kinyitott Tóra-tekercset mutatunk, mellette a kérdés: kiállítható-e a Tóra? A válaszunk igen, mivel a Dohányban 1896-ban rabbinikus döntés született arról, hogy oktatási céllal bemutatható a kitekercselt Tóra. Minden kultúrát olyan módszertannal kell bemutatni, ami abból a kultúrából magából fakad. A tárgyi örökség szempontjából a második világháború és holokauszt időszakára is úgy tekintek, mint a Szentély pusztulására. A tárgyaink elpusztultak, szétszóródtak, és ami előkerül, arról nehezen állapítható meg, hogy mire és mikor használták, hiszen elpusztult a tárgyat használó közösség is. Ezért kell kommentálva megértetnünk a kiállítási tárgyainkat.” A sátrak ünnepén használatos szukkoti vászon mellé azt a kérdést írták: lehet-e koszos tárgyakat kiállítani? „Persze, ha azt mutatjuk meg, hogy a múzeumunk számára felajánlott tárgy használatban volt, méghozzá az ünnepet jellemező őszi, esős időben” - adja meg Toronyi a választ.

Bezárhat a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
1999-ben határozott az első, Orbán Viktor vezette kormány arról, hogy létrehozza a Holokauszt Emlékközpontot, három évvel később pedig az is eldőlt, hogy nem a hagyományos zsidónegyedben, hanem a ferencvárosi Páva utcában épül fel. A központ a világ kevés, kizárólag a holokauszttal foglalkozó, állami alapítású intézményeinek egyike, amely 2,5 milliárd forintból készült el: restaurálták a Páva utcai zsinagógát, amelyet új épületrészekkel egészítettek ki. A 2004-ben megnyílt intézmény Budapest – elsősorban építészeti - látványossága lett. Mára a működésképtelenség határára jutott, a Miniszterelnökség fontolóra vette átmeneti bezárását is.

„A látogatóink összetétele vegyes. Ezért azt is világossá kell tennünk, hogy mi tesz egy tárgyat judaikává. A vallási előírásokban vagy a zsidó hétköznapokban járatlan látogató némelyik tárlóban csak egy sima vizespoharat vagy egy átlagos gyertyatartót lát. A rajta lévő héber felirat vagy a segítségével végrehajtott vallási előírás (micva) teszi judaikává. A pohárral elvégzett kiddus (borra mondott áldás) teszi kidduspohárrá. A hanukai gyertyatartókat is azért helyeztük az ablakba, hogy a látogatóink értsék a használatát.”

A múzeum az elmúlt évtizedekben leginkább az úgynevezett örökséglátogatók és a holokauszt-turisták igényeit szolgálta ki. Utóbbiak számára esetleg csalódást keltő is lehet az átrendezés. A főleg tengerentúli, magyar származású látogatók a családjuk kivándorlásának legitimációját keresték és találták meg eddig a holokauszt teremmel végződött kiállításban. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy működő zsidó közösség által fenntartott múzeumban dramatikus nemzethalál-vízióval zárjuk le a magyar zsidók történetét. Hamis képet sugároznánk és hamis tudatot. A múzeum nem tehet úgy, mintha a múlt idő jele lenne a zsidó szó” - indokolja az igazgató, miért nincs külön holokausztterem. (Önálló holokauszt-kiállítás nyílik egyébként 2018-ban.)

Lesz-e Együttélés Háza a Rumbachban?
A Rumbach utcai zsinagóga felújításáról és a benne megvalósítandó Együttélés Háza-projektről 2015-ben döntöttek: 3 milliárd forint állami támogatásban részesül. Ezt korábban az ellen-Sorsok Házaként emlegették, bár ezt a zsidó szervezetek tagadják. Tavaly ősszel nyilvános kerekasztal-beszélgetést kezdeményeztek a tervezett kiállításról, ám a szakmai egyeztetés ellenére az Együttélés Háza funkciójáról nem döntöttek, a beruházás betervezett szakaszai is csúsznak.

A múzeum a leglátogatottabb hazai múzeum, mivel a Dohány utcai zsinagóga az összes nemzetközi listán a top5 budapesti kötelező látnivaló között szerepel. „A múzeum a mostani formájában szándékaink szerint jó alternatívát nyújthat azok számára is, akik a zsidóságukat meg szeretnék élni, de azt nem vallási közösségben tennék. Az intézmény jelképe az a római sírkő lett, melyet 1933-ban vett meg horribilis összegért a múzeum baráti köre, még parlamenti interpelláció is született róla.  A követ 1896-ban találták a Dunában Esztergomnál, bekerült a prímási palota kertjébe. Aztán kiderült a bekarcolásairól, hogy egy 3. századi zsidó sírkő, több mint 460 kiló, messze nem vihette a víz. Vagyis a hazai, gyökértelenséggel vádolt zsidók azt tudták általa üzenni, helló, előbb voltunk itt, mint a honfoglaló magyarok. Ez lett a múzeum logója 1933 után, és így mi sem tehetünk mást, mint szimbólumunkként használjuk.”

Schmidt Mária projektje forintmilliárdokat nyelt el

F. Kovács Attila építész (az Oscar díjas Szabó István filmrendező díszlettervezője és a Terror Háza látványtervezője) két, marhavagonokból összeállított magas tornyot tervezett Dávid-csillag híddal összekötve a Józsefvárosba, a látványos épület készen, de zárva áll.  Szita Szabolcs történészt, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatóját eredetileg György Péter esztéta kereste meg azzal, hogy legyen a Józsefvárosi pályaudvaron Holokauszt emlékhely. Szita előterjesztését a kormány felkarolta és kibővítette a gyermekáldozatokat bemutató koncepcióval, majd 2013-ban döntött a Sorsok Háza - Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye néven tervezett múzeum megépítéséről. A kijelölt beruházó kezdetben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt, aztán a földterületet birtokló MÁV-é lett a felelősség. Schmidt Mária és közalapítványa (a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, melyhez a Terror Háza, a XX. századi Intézet, a XXI. századi Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és az 56-os Emlékbizottság tartoznak) csak 2014 óta köthető a projekthez hivatalosan – bár most éppen nincs is feltüntetve a felsorolt intézmények között.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Nagy társadalmi vitát váltott ki az intézmény terve és elnevezése, a Jad Vasem elsőként határolódott el. A szakma megkérdőjelezte Schmidt Mária muzeológiai kompetenciáját, mivel a történész a szimbolikus emlékhelyek díszletszerű felállításában hisz, ahogy azt a Terror Házával már bizonyította. Ráadásul Schmidt Mária történészként relativizálja a magyarok holokausztban betöltött szerepét, így személye aggodalommal töltötte el a zsidó szervezeteket. Lázár János 2014-ben bejelentette, hogy csak akkor engedi megnyitni a múzeumot, ha az összes zsidó szervezet el tudja fogadni a megvalósítandó koncepciót. „A Miniszterelnökség várja az érintettek állásfoglalását és javaslatait a múzeum koncepciójával kapcsolatosan” - írta közleményében, és ekkor megjósolható volt, hogy az idők végezetéig zárva marad az intézmény.

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz egykori ügyvezetője, Lázár János kancelláriaminiszter tanácsadója Glatz Ferenc akadémikusért lobbizott Schmidt Mária ellenében. Balog Zoltán több konszenzusosan nagyra becsült közéleti szereplőt is felkért az elmúlt két évben az emlékhely vezetésére, hogy ezzel megoldja a patthelyzetet. A poszt kapcsán Komoróczy Géza hebraista történész és Röhrig Géza költő is szóba került, forrásaink szerint mindkettő határozott nemet mondott. Minisztériumi információink szerint Netanjahu júliusi látogatása előtt vált igazán sürgetővé a probléma, a nagy káderhiányban Vekerdy Tamás gyermekpszichológus neve is felmerült. Az intézménynek azóta sincs gazdája, ráadásul éppen visszaadják eredeti fenntartójának, a vagyonkezelőnek. A jelenleg kísértetkastélyként működő lezárt emlékhely Budapesten, a Fiumei út 22-28. alatt 2016 végéig több mint 7,5 milliárdnyi adóforintba került.

2017.09.14 07:45

Schmidt Mária mindent visz: megkapja a Páva utcai múzeumot is?

Publikálás dátuma
2018.07.13 16:12

Fotó: Népszava/
Karsai László szerint újabb feladatot szán a kormány a Terror Háza Múzeum főigazgatójának: a Sorsok Házával összevonnák a Páva utcai holokauszt-emlékközpontot, és mindkettőt Schmidt vezetheti.
A Józsefvárosi pályaudvar épületében létrehozott, de évek óta üresen álló Sorsok Házát összevonják a már 2004 óta működő Páva utcai holokauszt-emlékközponttal, az egybeolvasztott intézménynek pedig Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója lesz a vezetője – nyilatkozta lapunknak saját, megbízható információira hivatkozva Karsai László történész. Karsai hozzátette: tudomása szerint végleges és hivatalos döntés még nincs. Orbán Viktor miniszterelnök a jövő héten Izraelbe utazik, ellátogat a vészkorszak áldozatainak emléket állító, világhírű Jad Vasem (Yad Vashem) Intézetbe is. A magyar kormány részéről most „szondáztatják” az izraeli történészeket, mit szólnának ahhoz, ha Schmidt Mária vezetésére bíznák az összevont központot – mondta Karsai.
Borítékolható, hogy az ötlet nem arat nagy tetszést: a Jad Vasem szakértői, Schmidt Mária történelemfelfogása ellen tiltakozva, korábban kiszálltak a Sorsok Háza-projektből. Ha kellően erős lesz az ellenállás, akkor még az sem kizárt, hogy Orbán meggondolja magát. „Nem látok a miniszterelnök fejébe” – jegyezte meg Karsai. Pár éve, amikor Lázár János miniszter vezette a Miniszterelnökséget, már terjedtek olyan hírek, hogy a Sorsok Házát szervezetileg összevonják a Páva utcai emlékközponttal. A terv aztán lekerült a napirendről. Kormányzati berkekből akkor arra hivatkoztak, hogy „két nagyon értékes, de eltérő jellegű intézményről van szó. Nem feltétlenül szükséges, hogy a kettő egybeolvadjon, és mindkettőnek ugyanaz legyen a vezetője”.
Kerestük Schmidt Mária, de egyelőre nem reagált. Szita Szabolcs történészt, a Páva utcai központ mostani vezetőjét sem sikerült elérnünk. Egyik munkatársával azonban tudtunk beszélni, aki azt mondta: nem hallott a két intézmény összevonásáról. A héten kérdéseket tettünk fel a Miniszterelnökségnek a Sorsok Háza jövőjéről. A tömör válasz:
„A Sorsok Házával kapcsolatban kormánydöntés még nem született.”
A Sorsok Háza évek óta megnyitásra vár. Ennek legfőbb akadálya, hogy a szakmai vezető Schmidt Mária eddig nem tudott konszenzust kialakítani a tartalmi, tudományos kérdésekről.
2018.07.13 16:12

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30