Továbbra is folyik a fertőző szenny a Szamosba

A Greenpeace nemzetközi szakértői csapata augusztus végén újra ellátogatott a romániai Szatmár megyei Vetés (Vetiș) településen a Szamos partjához, hogy mintát vegyen a folyóból. A korábbi, májusi Greenpeace-felmérések során ugyanis kiderült: a területen működő Unicarm húsüzemét is magában foglaló telephelyről bűzös fertőző, veszélyes hulladék, állati maradványok ömlöttek tisztítatlanul a Szamos folyóba, ami a pár kilométerre lévő magyar területeken is problémát okozott.

Az augusztus végi friss Greenpeace-vizsgálat megmutatta: továbbra is rothadó húsfeldolgozási maradékokkal teli habzó, büdös szennyvíz folyik a folyóba. A coliform baktérium telepszáma továbbra is meghaladta az elfogadható értéket, így megállapítható, hogy a folyóba ömlő szennyezés gyakorlatilag fertőző veszélyes hulladéknak minősül.

A környezetvédő szervezet azt várja a hatóságoktól, hogy sürgősen lépjenek fel az illegális szennyezés ellen, a lakosság egészségének védelmében.

Szerző
2017.09.14 07:19

Elillanni látszik a nagy román gázüzlet

Publikálás dátuma
2018.07.17 07:45
Gázvezeték hegesztése - a kép illusztráció
Fotó: ANADOLU AGENCY/ TurkStream Project
Bár Szijjártó Péter még nemrég arról beszél, magyar cégek kötötték le a romániai tengeri gázmezők teljes hozamát, a bukaresti parlament keresztülhúzta ezeket a számításokat. A román korámányt kívülről támogató RMDSZ szerint józan kompromisszum született.
A Fekete-tenger alatt, Románia partjainál talált gáz felének áru- és értéktőzsdei értékesítésére kötelezte a kitermelést végző amerikai ExxonMobilt és osztrák OMV-t a múlt héten a bukaresti parlament. Ennek értelmében a tulajdonosok nem adhatják el külföldre a teljes mennyiséget: legalább a felét romániai felhasználókhoz kell juttatniuk.  Az új jogszabályt figyelembe kell vennie az Orbán-kabinetnek is, amely már korábban erőteljes érdeklődést mutatott a fekete-tengeri gáz iránt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februárban – mint arra a maszol.ro emlékeztet – úgy nyilatkozott, hogy magyar cégek a mező teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres várható hozamát lekötötték. A román ellenzék erre a nemzeti érdekek elárulásával vádolta meg a szociáldemokrata kormányt, amely ígéretet tett az értékesítést szabályozó törvényre. Ezt annak elfogadása előtt Szijjártó Péter is sürgette, bár az elfogadott változat ismeretében felmerül, érdemes volt-e a nógatás.  Kérdés, köthető-e józan kompromisszum, ami a kitermelés előmozdítása mellett megfelelő mennyiséget biztosít a most részben az orosz gáztól függő lakossági ellátás számára – mondta a törvényről a Népszavának Korodi Attila, a kormányzó szociáldemokratákat kívülről támogató, így ezt a törvényt is megszavazó RMDSZ frakcióvezetője. Az új szabály az eddigi illetékeken felül további gáz- és olajbányászati adóbevételeket biztosít a román állam számára - hangsúlyozta. A kéthetes vita központjában a román háztartások ellátása állt, a „magyar kérdés” nem merült fel – jegyezte meg. Mivel azonban Románia úgyse képes a várható teljes mennyiséget felhasználni, a szabad piacnak is teret kell engedni – vélekedett Korodi Attila. A magyar és a román kabinet között az ügyben kialakult nézeteltérésekről a képviselő annyit jegyzett meg, hogy szerinte ez a két állam energiavállalatai közötti megállapodással rendezhető.  Bár az ExxonMobil-OMV konzorcium a törvény miatt a kitermelés leállításával fenyegetőzött, Korodi Attila szerint ettől nem kell tartani, még ha a kialakult helyzet „valóban nem is kényelmes a számukra”. Egy kitermelő nyilván szívesebben szállít hosszú távú szerződések alapján, mint tőzsdei alapon, még ha az árakban nincs is nagy különbség. A magyar kormány részéről az RMDSZ-hez nem érkezett az ügyben megkeresés, de „erre nem is lett volna ok, hisz a törvény egy józan kompromisszum” - vélekedett a magyar párt frakcióvezetője.  
2018.07.17 07:45
Frissítve: 2018.07.17 07:45

Döbbenetes a menesztett főügyész mérlege

Publikálás dátuma
2018.07.10 18:18

Fotó: Shutterstock/
Közzétette öt éves vezetői tevékenységének mérlegét a román Korrupcióellenes Ügyészség hétfőn menesztetett főügyésze, Laura Codruta Kövesi. A számok döbbenetesek, ám Románia mindenek ellenére változatlanul az Európai Unió egyik legkorruptabb országa maradt.
„A korrupció legyőzhető, ne adjátok fel!”, így biztatta kollégáit a román korrupcióellenes főügyész hétfői búcsúzó sajtótájékoztatóján. Közzétett jelentése szerint 2013 május és 2018 júliusa közötti időszakban, amikor ő állt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén összesen 68 magasrangú közméltóság - 14 miniszter, 39 képviselő, 14 szenátor, egy Európai Parlamenti képviselő esetében indított eljárást. Jogerős ítélet 37 esetben született, 9 miniszter, 21 képviselő és 6 szenátor, egy európai parlamenti képviselőt ítéltek el. Emellett számos megyei szintű vezető és polgármester is rácsok mögé került. Kövesi értékelése szerint a DNA ebben az időszakban a közép- és magasszintű korrupcióellenes harc hatékony intézményévé, követendő mintává vált. A jelentés szerint évről évre nőtt a vádiratok, a vádemelések és a kivizsgált közméltóságok száma. Ez tény, viszont Románia így is csupán egyetlen helyet tudott javítani a korrupciós index tekintetében, csupán Magyarországot tudta megelőzni, így visszafelé a harmadik helyen áll. (Bulgária az utolsó.)
Laura Codruta Kövesit Klaus Johannis államfő menesztette, mivel alkotmánybírósági határozat kötelezte rá, a főügyész pedig nem tette meg neki azt a szívességet, hogy magától benyújtsa lemondását. Johannis így rendkívül kellemetlen helyzetbe került, hiszen a DNA és Kövesi támogatójának számított a kormányzattal szemben, hívei pedig elvárták volna, hogy szembemenjen az alkotmánybírósági döntéssel is. 
Elemzők, ellenzéki politikusok sora magyarázza hétfő óta, hogy az államfőnek nem volt választása, nem lehet a jogállam védelmezője úgy, hogy alapvető jogállami normát hagy figyelmen kívül. Johannis viszont hallgat, a DNA vezér leváltásának halogatása miatt az elnök felfüggesztésének kezdeményezését is kilátásba helyező kormányoldal pedig egyelőre adu nélkül maradt az államfővel szemben. 
Sokan a jogállamiság és a korrupcióellenes harc végét látják Kövesi menesztésében, mások a jogállam győzelmét ünneplik. A DNA működése formálisan nem veszélyeztetett, hogy valójában mennyire egyemberes intézmény volt, mennyire Kövesitől függött, az hamarosan kiderül. Ügyvivőként egyik helyettese lépett a helyére, a főügyészi tisztséget pedig máris meghirdették, az érdeklődök július 23-áig nyújthatják be pályázatukat, az új főügyész személyét július 30-án hozzák nyilvánosságra.

Újabb csata várható

Kövesi utódjának kiválasztása nem ígérkezik viharmentesnek a kormány és az államfő közötti politikai állóháború fényében. Az igazságügyi miniszter választja ki a főügyészjelöltet, akinek kinevezését előbb a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie, majd az államfőnek kineveznie. Kövesi menesztését sem a CSM, sem Johannis nem támogatta. 

2018.07.10 18:18