Palkovics felkerekít, az OECD kigazít

Publikálás dátuma
2017.09.14 07:05
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /

Magyarország az OECD és az unió átlagánál is többet költ az oktatási rendszer fejlesztésére - jelentette ki a közelmúltban Palkovics László oktatási államtitkár. Csakhogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Oktatási körkép 2017 című kiadványa szerint Magyarország a GDP 3,8 százalékát költötte oktatásra, ami pedig jelentősen elmarad az OECD-országok 5,2 százalékos átlagától, mi több, a lista utolsó harmadában foglalunk helyet.

Nemzetközi szinten a legnagyobb különbségek az alap- és felsőoktatás területén vannak: alapfokú intézményekre mindössze a GDP 0,6 százalékát költjük, felsőoktatásra pedig 0,9 százalékát (az OECD-országokban az átlag mindkét területen 1,5 százalék körülire tehető). Ha nem a GDP-arányos ráfordítást, hanem csak az állami ráfordítást nézzük, összességében valamivel magasabb százalékos értéket kapunk: a kormány 7,3 százalékot fordított oktatásra a központi költségvetésből. Ez ugyanakkor a második legalacsonyabb érték az európai országok között, a magyarnál csak az olasz kormány költ kevesebbet oktatásra (a nemzetközi átlag 11,3 százalék).

A jelentés azt is megemlíti, hogy az alap- és középfokú oktatás területén elköltött pénzek több mint fele (61 és 65 százaléka) dolgozói bérekre megy el. Az OECD-országokban átlagosan 78 százalék ez az arány. A dolgozói bérek nálunk még úgy is elmaradnak az átlagtól, hogy az elmúlt években a pedagógusok fizetése az alapoktatásban 22, a középfokú oktatásban 28 százalékkal növekedett. A kormány ugyan gyakran eldicsekszik azzal, hogy a tanárok bére soha nem látott mértékben emelkedett, ám a jelentés szerint még így is elmarad az ipari országok átlagától, sőt a magyar pedagógusfizetések az ötödik legalacsonyabbak. Ehhez képest a tanárok nálunk többet dolgoznak az OECD-átlagnál, összességében 1624 órát egy évben. A tanulmány felhívta a figyelmet az elöregedésre is: a magyarországi tanárok csupán 6 százaléka 30 év alatti, 37 százalékuk pedig 50 évesnél idősebb.

Van azonban, amiben jól teljesítünk: a diplomás munkanélküliség nálunk az egyik legalacsonyabb. A jelentés szerint a mind magasabb iskolai végzettség Magyarországon jelentősen csökkenti a munkanélküliség kockázatát, a felsőfokú végzettséggel rendelkező 24-34 évesek körében mindössze 2,4 százalékos a munkanélküliségi arány. Ebben a tekintetben Ausztriával, Svédországgal, Svájccal vagyunk egy csoportban. A diplomások ráadásul kétszer annyit keresnek átlagosan, mint a középfokú végzettségűek. Már csak ezért is érthetetlenek az olyan kormányzati intézkedések (mint az államilag támogatott keretszámok drasztikus megvágása, a diákok szakképzés felé terelése, az egyetemi felvételi nyelvvizsgához kötésének terve), amelyek a felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának csökkentését célozzák.

Brüsszeli ellenőrzi a szegregáció felszámolását
Hamarosan Magyarországra látogat Vera Jourová igazságügyi uniós biztos, hogy személyesen tájékozódjon a roma gyerekek iskolai szegregációja ügyében tavaly indított kötelezettségszegési eljárás állásáról, a romák integrációjában bekövetkezett változásokról; nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is - írta az Index.
Október végén - a biztosi látogatástól függetlenül - egy brüsszeli tényfeltáró bizottság is érkezik. Az eredmények ismeretében az Európai Bizottság novemberben dönt arról, milyen irányban folytatódjon az eljárás. Egy augusztusban közzétett jelentés szerint Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is elkülönítve tanul. 

Szerző
2017.09.14 07:05

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06