Telefonos terroristák bosszantják Moszkvát

Publikálás dátuma
2017.09.14 13:30
Bombariadó Moszkvában FOTÓ: AFP/ SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY
Fotó: /
 Moszkvában szerdán több mint 100 ezer embert kellett evakuálni hamis bombariadók miatt - közölte csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Hivatalos magyarázat egyelőre nincs a "telefonos terrorizmusra".

Az Interfax informátora szerint a moszkvai hatóságokhoz szerdán 65 névtelen telefonhívás érkezett be, amelyek több mint 70 objektum elleni készülő robbantásos merényletre figyelmeztettek. Az ügy felderítésébe bevonták a titkosszolgálatokat.

A hamis bejelentések miatt, vasárnap óta, Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig, nem hivatalos adatok szerint kéttucatnyi településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni. Az evakuálás több tízezer embert érintett. Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak, de a riasztások miatt a mentőszolgálatok nagy erőket voltak kénytelenek mozgósítani.

Moszkvában büntetőeljárás indult készülő terrortámadásokról szóló, tudatosan hamis bejelentés miatt, ismeretlen tettes ellen. Az elkövetőt öt évig terjedő szabadságvesztésre és egymillió rubelig (mintegy 4,5 millió forint) terjedő bírságra ítélhetik, az okozott kár függvényében.

A hatóságok eddig hivatalos állásfoglalást nem tettek közzé a "telefonos terrorizmus" ügyében, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem kívánta kommentálni a történteket. "Ebben a kérdésben a szakszolgálataink illetékesek" - mondta szerdán újságíróknak.

Az Interfax csütörtökön meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt állította, hogy a műszaki vizsgálatok megállapították: a bombafenyegetésről szóló hamis hívások "több mint 90 százaléka" IP-(internetprotokoll-)telefoncsatornákon keresztül történt, Ukrajna területén lévő területén található berendezésekről. Az informátor szerint a bejelentések fonetikai elemzése is ukrajnai telefonálókra utal.

A Lenta.ru hírportál csütörtökön többfajta lehetséges verziót is felvázolt az ügy hátterével kapcsolatban. Az Argumenti i Fakti című hetilap permi online kiadására hivatkozva első helyen említette meg, hogy nem bűncselekmény, hanem biztonsági gyakorlat van folyamatban. Az idézett forrásban erről lehetőségről bizonyos "Oleg Osztrovszkij, a védelmi minisztérium főellenőrének munkatársa" nyilatkozott.

"Oroszországban a szovjet idők óta először folyik nagyszabású gyakorlat, amelyben részt vesz az összes, az ország biztonságáért felelős intézmény" - mondta kedden az idézett személy, előre jelezve, hogy a bombariadók további városokra is ki fognak terjedni.

A Lenta.ru rámutatott, hogy a cikk azóta eltűnt az oldalról, sőt Yandex és Google keresővel sem lelhető fel többé. A hírportál által megszólaltatott szakértő ezt a magyarázatot valószínűtlennek tartotta, azzal érvelve, hogy a szakszolgálatok nem tréningeznek névtelen bejelentésekből kiindulva és a gyakorlatokat előre be szokták jelenteni.

A Lenta.ru idézte a RIA Novosztyi hírügynökség egy korábbi jelentését, amely szintén arról szólt, hogy a hatóságok gyanúja szerint Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások, valamint a TASZSZ hírügynökséget is, amely a Rosztyelekomtól úgy értesült, hogy a hívásokat IP-telefonokról intézték egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával. Az orosz távközlési szolgáltató nem nevezte meg az országot, amelyből a hívásokat indíthatták.

A Lenta.ru a lehetséges elkövetők között említi még meg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet informatikusait, akik a szélsőségesek Szíriában elszenvedett vereségéért próbálnak meg kibertámadással bosszút állni, valamint azokat az orosz politikai erőket, amelyek elégedetlenek a vasárnapi helyhatósági, regionális és kormányzóválasztások eredményével, amelyeken a hatalom pártja, az Egységes Oroszország elsöprő győzelmet aratott.

Lev Gudkov, a Jurij Levada Független Elemzőközpont igazgatója szerint a bombariadók sorozatát nem kell feltétlenül összekötni a választásokkal és a tiltakozás jeleként értelmezni. "Egyszerűen kézenfekvő volt az alkalom: választások idején a hatalmi struktúrákban különösen nagy a feszültség, a kormányzat pedig aggódik, hogy semmi rendkívüli sem történjen. Úgy tűnik számomra, hogy az akció célja a hatalom felbosszantása, megfricskázása, kifigurázása" - vélekedett a Lenta.ru-nak nyilatkozó szociológus.

Szerző
2017.09.14 13:30

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/