Már tárgyalnak a bérekről a BKV-nál

Publikálás dátuma
2017.09.14 18:30
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Megkezdődtek csütörtökön a bértárgyalások a BKV és a szakszervezetek között.

A BKV csütörtöki közleménye szerint a következő évi bérfejlesztéssel kapcsolatos egyeztetések soha nem kezdődtek el ilyen korán. Ennek oka a munkavállalói igények, és az aktuális munkaerő-piaci trend is.

Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója az ülésen azt hangsúlyozta, hogy szükség van jövő évi bérek fejlesztésére, de annak mértékéről és az elosztás elveiről további bizottsági egyeztetéseket kell folytatni. Jelezte, hogy a BKV nyitott ezekre a tárgyalásokra és minden megtesz annak érdekében, hogy a tárgyalások minden érintett számára megnyugtató eredménnyel zárulhassanak.

Lapunk augusztus elején számolt be a BKV-nál jellemző tarthatatlan állatokról, az alacsony bérekről, rossz munkakörülményekről és az emiatt kialakult folyamatos elvándorlásról. A BKV-nál az éjszakai, délutáni és egyéb pótlékokkal együtt 220-250 ezer forintos nettó keresethez jutnak a buszvezetők, de cserébe a havi átlagos 8 szabadnap helyett többnyire csak 4-6 napot tudnak otthon maradni, sokszor rendelik be őket rendkívüli munkavégzésre, mert kevesen vannak, a napi munkaidő pedig nem egyszer 10 és fél óra a 8 helyett. Amióta a közlekedési szolgáltatást megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a spórolás reményében járatokat vont össze, a buszvezetők csúcsforgalomban akár 4-5 órát is kénytelenek a járműben tölteni kiszállás nélkül – sorolta a napi gondokat a Népszavának Gólián Zsolt, a BKV legnagyobb szakszervezetének szóvivője.

A vállalatnál a közelmúltban született meg a 2017-2020 közötti évekre szóló humánstratégiai terv, amiben a szakszervezetek szerint reális helyzetelemzés szerepel, de úgy látják, a munkaerőhiány pótlására leírt vázlatos elképzelések nem elegendőek. Képzési programokat, a munkakörülmények javítását, a bérek és juttatások emelését ígéri a BKV a négyéves csomagban a buszvezetők mellett a villamosvezetőknek is, mert ezen a területen is bajok vannak. A közlekedési vállalat a maga 9600 alkalmazottjával a főváros legnagyobb foglalkoztatója.

Csupán az a biztos: kevés a szakember
Legalább 300 buszvezető, valamint 100 szerelő és műszaki szakember hiányzik a BKV-nál – jelentette ki lapunknak korábban a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke. Gulyás Attila szerint is meg kell kezdeni a jövő évi tárgyalásokat, hogy januártól már az új bért kaphassák a dolgozók, de az első egyeztetésre csak október elején lát reális esélyt.
- A 2017-re kiharcolt átlagosan 15 százalékos béremelést mindenki időben megkapta?
- Igen, de egyelőre csak decemberig van meg a magasabb bérek fedezete, az utolsó hónapot a Stadionok Irodaház eladásából akarja kifizetni a cég, és az eljárás a tudomásunk szerint még nem fejeződött be.
- A béremelés nem állította meg az elvándorlást?
- Sajnos nem, még több év hasonló arányú emelése kell ahhoz, hogy megmaradjanak vagy visszajöjjenek a járművezetők. Közben azonban a műszaki területen is egyre nehezebb utánpótlást találni.
- Milyen szakmákban nincs elég szakember?
- Szerelőkből már most súlyos hiány van, de a pályamérnökségről is hárman mentek el csak a múlt héten, és nem talál a cég a metróvonalakra műszaki ügyeleteseket sem. Nélkülük pedig nem működhet a föld alatti közlekedés, mert bármilyen baj esetén nekik kell minden műszaki részletet megmutatni például a tűzoltóknak. A hiány pótlására egy ideje már akár 8 általánost végzetteket is felvesznek, amit mi nagyon veszélyesnek tartunk, mert valamilyen alapképzettségre szükség lenne. Csakhogy megszűntek ezek a képzések, legalább 6-8 éve nincs vasúti járműszerelő oktatás Magyarországon. Most lakatosokat vagy elektroműszerészeket képez át a BKV erre a feladatra, de ők is nagyon kevesen vannak.
Szerző
2017.09.14 18:30

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45