Plakáttörvény - Mégis betiltható a hülyeség?

Publikálás dátuma
2017.09.14 19:42
Simicska-oszlop magánhirdetéssel FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Tovább szigorítják a plakáttörvényt, ráadásul vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni az újabb módosítást.

Településképi bejelentési eljárást folytathatnak le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtotta be a Háznak. A módosítás előadója Lázár János kancelláriaminiszter. A módosítást vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hiszen a törvény már szeptember 29-én hatályba is lépne.

A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszában nem indokolta, miért volt szükség a szigorításra, azt viszont közölte: a kormányhivatalok – a kerületi és járási hivatalokkal együttműködve – elvégezték a reklámhordozók felmérését, az előzetes és utólagos ellenőrzést: 105 jogsértően elhelyezett plakát eltávolítását rendelték el határozatban. Lázár tárcája szerint valamennyi kormányhivatal felvette a kapcsolatot az illetékes rendőr-főkapitányságokkal, minden esetben értesítették őket a plakáteltávolítás helyszínéről és idejéről, tényleges rendőri beavatkozásra azonban nem volt szükség. Ráadásul hiába akarták nagyon, „jogsértő plakátelhelyezés miatt bírság kiszabására nem került sor”.

A kancelláriaminiszter – ahogy arról beszámoltunk – egy augusztusi, a településkép-védelmi törvény (vagyis a plakáttörvény) betartására hivatkozó utasításában írta elő, hogy a kormányhivatalok haladéktalanul mérjék fel és rögzítsék adatbázisba az illetékességi területükön elhelyezett reklámhordozókat. Lázár persze nem véletlenül adott pont a nyári szabadságolások idején efféle különmunkát a hivataloknak: a rendelet megjelenésekor a kormánypártok már bő egy hónapja törték a fejüket, miként vehetnék elejét, hogy a Jobbik üzeneteit közvetítő hirdető büntetlenül szórja tele az országot a plakáttörvényt kijátszó hirdetésekkel.

Hiába vágta ugyanis ketté a költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenet lepte el az országot - ugyanazokon a felületeken, ahol korábban a Jobbik hirdetései álltak. A Simicska Lajoshoz köthető Mahir azt mondta ezekről, hogy „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek”.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere már június végén arról beszélt a köztévében, hogy még szigorúbb plakáttörvényt szeretnének az emberek. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökéhez hasonlóan Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője is kiakadt június végén, ő azt mondta: ha felmerül, hogy kiskapuk maradtak, akkor azokat be kell zárni. Kósa Lajos leköszönő frakcióvezető ehhez képest a hvg.hu-nak augusztusban saját szóvivőjét is cáfolva azt mondta: nem érdekli őket a plakáttörvény-hekkelés, és – mivel a hülyeség sem betiltható – a törvényt sincs értelme módosítani.

Kósa még a múlt héten is ezt ismételgette, azzal kiegészítve, hogy „A nép nem leváltható”-kezdetű és a béruniós hirdetéseknél „egyértelműen azonosítható a politikai szándék”, mindenképp politikai hirdetésnek és a plakátörvény alá tartozónak számítanak. Ez azonban nincs így: több jogász is leszögezte lapunknak, hogy a júniusban áterőltetett törvény csak a költségvetési pénzből gazdálkodó szervezeteknek tiltotta meg a listaár alatti hirdetést, a jelöltelen plakátokat viszont magánszemély helyeztette ki.

Garancsi-plakátok - Egy nap alatt elkaszálták a feljelentést
Az ügyészség mindössze egy nap alatt döntött az ESMA-ügyben tett feljelentés elutasításáról - írja a zoom.hu. Augusztus végén lapunk is beszámolt arról, hogy engedély nélkül, ingyen használta a fővárosi villanyoszlopokat Garancsi István kormányközeli vállalkozó reklámcége. Az ESMA Zrt. 2015-től úgy helyezett ki hirdetéseket a BDK üzemeltetésében lévő villanyoszlopokra, hogy ahhoz sem a cég, sem a közterület tulajdonos Fővárosi Önkormányzat engedélyét vagy hozzájárulását nem kérték, ráadásul közterület-használati vagy oszlophasználati díjat sem fizettek.
Ahogy akkor a portál előrejelezte, a Fővárosi Közgyűlés valóban kimosdatta Garancsi Istvánt, a képviselők ugyanis 18 igennel, 5 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést, ami további öt évre engedélyezi az ESMA használati jogát az oszlophirdetésekre.
Tényi István, feljelentéseiről ismert magánszemély ezután hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést a budapesti IX. kerületi ügyészségen. A volt Fidesz-tag azt is indítványozta, hogy a tényállás tisztázása érdekében az ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést Orbán Viktor miniszterelnök barátjának cégét érintő ügyben. Tényi István most arról tájékoztatta a Zoom.hu-t, hogy az ügyészség “bűncselekmény gyanúja hiányában” elutasította a feljelentését. A cikk szerint Tényi a bejelentését augusztus 30-án este fél 11-kor tette meg, az ügyészség elutasító határozata pedig már szeptember 1-jén elkészült. Vagyis a Polt Péter által felügyelt szervezet mindössze egy nap alatt döntött az elutasításról.



Szerző
2017.09.14 19:42
Frissítve: 2017.09.14 20:26

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16