Nincs két Kádár-kiállítás

Publikálás dátuma
2017.09.15 07:45
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Üdvözlet Aligáról, Weiler Péter pop-art képei a közös múltat idézik. A beégett magyar szeretetet, a beégett magyar balsorsot és a magyar ugart jelképezik.

Gothár Péter filmrendező nyitotta meg az Üdvözlet Aligáról című kiállítást, melynek képein az egykori pártüdülő és az ország hangulata érződik. „Tiszták és értelmesek Weiler Péter képei, elmennek azon a borotvaélen, amin magam is járok, amikor még tudok és van kedvem járni. Itt van például a Leonyidos (Brezsnyev, a Szerk.) képe. - Autóval mehetsz, de autóból nem lőhetsz! - ezt az alaptörvényt, a vadásztörvényt nem mondták meg Brezsnyevnek, Czinegének, Semjénnek. Weiler viszont lefestette ezt a lehetetlenséget, a puska törvényét. Bár a napi hírek fényében a kiállítás előtt átnevezte a kép címét: Hurrikánra ne lőj! A faksznitól mentes képeken puska van és apuska. Egyszer volt egy fotókiállításom, és az akkori kor meghatározó megmondója nyitotta meg. Azt mondta: ami a képen van, az a kép értelme, a kiállítást megnyitom. Akkor még nem tudtam, hogy ennek a hamuban sült marhaságnak még egyszer hasznát veszem. Nem tudtam, hogy mindaz még korképpé válik egyszer. Weiler minek emlékeztet minket a múltra? Hiszen minden pillanata belénk égett. A magyar szeretet beégett, a magyar balsors beégett, a magyar ugar is beégett, a hipószag is, a Bartók magyar. A magyar David Hockney is, a kis szobrok is be, a magyar haza beégett, a magyar film is, Verne Gyula beégett, aki magyar, beégett. Erről szólnak a Weiler-képek. A Weilerek. Hogy mindenről a maga helyén és idejében beszélni kell. Hogy nem úszod meg szárazon, mert itt ez a kép, amelyiken Kádár kacsázik a kiszáradt Balatonon. Ó, a Balaton. Én szeretem tudni, vagy inkább szeretném tudni, hogy miért festi ezeket a Weiler. Castro és Kádár kukoricát címerez. Castro filmet néz. Hányban vagyunk? Hányban készültek a képek és hányban, amit ábrázolnak? Hányban élünk tulajdonképpen? Egy-egy zárt körű vetítés után Kádár és Aczél György együtt merengtek a múltnak ütemén, és áttételesen a jövőmön, a közös jövőnkön. Ahogy azt most Weiler megfestette.” - mondta el az év legironikusabb kiállításmegnyitóján a nyolcvanas évek legjobb filmes ismerője, Gothár Péter.

Weiler Péter új képei koncepciójáról azt nyilatkozta lapunknak, „nincs két Kádár. Elő kell vennünk egy tükröt és folyamatosan törölgetnünk kell, hogy tiszta képünk legyen a múltunkról. Én is a Kádár-érában voltam gyerek, sokakkal közös emlékem, hogy megjöttek a Balatonra a szegény endékások, mi pedig gazdagok voltunk, sőt, még szabadnak is éreztük magunkat hozzájuk képest. De attól még, hogy nem mi voltunk a legnyomorultabbak, nem menthetjük fel az elnyomó rendszert.”

Infó:

Üdvözlet Aligáról

Godot Galéria

2017.09.15 07:45

Elhunyt Papp Tibor

A József Attila-díjas alkotó szerdán, élete 83. évében halt meg.
Elhunyt Papp Tibor író, költő, tipográfus. A József Attila-díjas alkotó, a magyar avantgárd meghatározó személyisége, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője szerdán Budapesten, élete 83. évében halt meg – közölte a Magyar Írószövetség és a Magyar Műhely csütörtökön az MTI-vel. Papp Tibor 1936. április 2-án született Tokajban. Középiskolai tanulmányait a debreceni Szent József Gimnázium jogelődjének intézményében, a Piarista Gimnáziumban kezdte meg, majd az egyházi iskolák államosítása után a rendszernek nem tetsző családi háttere miatt a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A kommunista diktatúrában családját osztályellenségnek tartották, ezért érettségi után kiváló tanulmányai ellenére sem vették fel az egyetemre. Így az egri Lakatosárugyárban lemezlakatosi szakmunkás képesítést szerzett, Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten dolgozott. Az 1956-os forradalom idején Budapesten egy MTI-fotósnak segédkezett, később az ávósok keresni kezdték, emiatt 1957-ben menekülnie kellett az országból. 1957 és 1960 között Ford-ösztöndíjas volt, a Liége-i Műszaki Egyetemen diplomát szerzett, majd egyik alapítója lett a Dialogue című belga folyóiratnak. 1961-ben érkezett Párizsba, ahol szabadhallgató lett a Sorbonne-on, közben a Szabad Európa Rádió, valamint a Francia Rádió magyar adása külső munkatársa lett. Kitanulta a nyomdászmesterséget is. 1962-ben barátaival, pályatársaival közösen megalapította a magyar emigráció egyik legfontosabb irodalmi lapját, a hetvenes évek elejére avantgárd irodalmi fórummá váló Magyar Műhelyt, amely 1989-ig Párizsban jelent meg, a rendszerváltás után pedig Budapesten jelenik meg. Papp Tibor 1985-től a Polyphonix nemzetközi modern költői fesztivál alelnöke, tagja volt a Société de Bibliologie et de Schématisationnak, ahol a tipográfiai kutatócsoport vezetőjévé választották. 1992-ben a Francia Írószövetség vezetőségi tagja lett, 1997-ben a Le Temps des Cerises könyvkiadónál a Collection Union des Écrivains sorozat igazgatójává nevezték ki. Egyik alapítója és szerkesztője volt a vizuális irodalom egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert fórumának, a Magyar Műhelynek, a d'atelier című folyóiratnak és könyvkiadónak, valamint az első nemzetközi, csak számítógépen generált műveket közlő irodalmi folyóiratnak, a párizsi Alire-nek is. A kilencvenes évek elején újra megtalálta Budapesten otthonát, Párizst pedig megtartotta második hazájául. Harmincnál is több könyvet publikált, írt prózai műveket, önéletrajzi ihletettségű regényeket, verseket, vizuális költeményeket, esszéket, tanulmányokat. Ő alkotta meg az első magyar automatikus versgenerátort: a Disztichon Alfa (1994) mágneslemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. A 2000-ben megjelent Hinta-palinta című művében a generált verseken, szövegen kívül a költő már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott az általa írt számítógépes programmal. A Magyar Írószövetségben több cikluson át volt választmányi tag. Munkásságáról két monográfia jelent meg: Bohár András Papp Tibor című kötete 2002-ben, Kelemen Erzsébet Testet öltött szavak – Papp Tibor vizuális költészete című könyve 2012-ben. Irodalmi és közéleti munkásságát A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1996) és József Attila-díjjal (2003) ismerték el. Temetéséről később intézkednek. 
Témák
irodalom
2018.07.19 10:31
Frissítve: 2018.07.19 10:31

Budapesten találkoznak a világ múmiái

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:34
Mumifikálódott kezek – lelet a váci templom alatt talált földalatti kriptából
Fotó: Népszava/
Ókori egyiptomi, inka, középkori német és a természetes úton konzerválódott váci múmiákat is láthatnak az érdeklődők a fővárosi Világ Múmiái Kiállításon.
Múmia kiállítás lesz augusztus 16-án Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban. Az amerikai tudósok, régészek, orvosok és antropológusok együttműködésével összeállított bemutató betekintést ad az ókori Egyiptom világába, az inkák középkori civilizációjába, a dél-amerikai természeti törzsek vagy a középkori Németország életébe.  
A több száz lelet között az egyik legérdekesebb Baron von Holz, a harmincéves háború alatt elhunyt német nemesember mumifikált teste, de újra láthatóak lesznek a világhírű váci múmiák is, amelyeket a váci Fehérek templomának 1994-es felújítása során fedezték fel egy rég elfelejtett földalatti kriptában. A tárlat részeként egyiptomi állatmúmiákat és Nes-Hor egyiptomi pap mumifikálódott testét is bemutatják több más érdekesség mellett -tudatta a tárlatot szervező cég.
Mint az MTI-nek elküldött ajánlójukban írják, a testek egy részét szakrális célokkal, titkos rituálé keretében mumifikálták, míg mások a kripták, vagy lápok mélyén, természeti hatásra konzerválódtak; a tárlat látogatói pedig azt is megtudhatják, hogy az elhunytak hogyan öltözködtek, mit ettek, és milyen betegségek sújtották őseinket.
2018.07.18 14:34