Franciaország;Marine Le Pen;Le Pen;Nemzeti Front;

2017-09-16 07:33:00

Inog a léc Le Pen lánya alatt

Gyengült a Nemzeti Front a francia elnökválasztás óta. Marine Le Pen pártbeli helyzete is megingott.

Borús arckifejezéssel búcsúzott el Brachay kis mezőfalucskától a múlt hét szombatján Marine Le Pen, a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front nagyasszonya. Országos látványra készült, de a terve félresikerült. Ma három esztendeje fedezte föl magának a települést. A helyi közösség „dicsősége”, hogy valamennyi lakosa a front tagja volt. Az egyik közszolgálati tévé műsorában jelentette be Marine Le Pen, hogy Brachay csakhamar világraszóló esemény helyszíne lesz. Az 55 őshonoshoz hozzá toboroz vagy még félezer további külső rokonszenvezőt, akik kiállnak amellett, hogy Emmanuel Macron győzelme múló jelenség volt, 2022-ben távoznia kell az elnöki székből. A helyére akkor Madame Le Pen költözik be majd az Élysée-palotába.

De valahogyan másképpen alakult minden. A félezer hős nem jött össze, a társadalmi-gazdasági körülmények másként alakultak. A Libération riporterei észlelték, hogy a településen a munka és a jövedelem fogy, és ennek arányában apad a frontos lelkesedés is. Bezárt a kis falucska sajtüzeme, szélnek eresztették a dolgozóit, nem volt miért lelkesedni. A cukrászat még rosszabbul járt. A tulajdonosa eladósodott, Bulgáriában kellett eladnia fölöslegessé vált fagylaltkészítő masináját, se eper, se vanília. Nélkülözés.

Ahogyan zsugorodtak a Brachay sikeréhez fűzött remények, úgy szaporodtak a párizsi pártközpontban a jelenlegi vezetés alkalmasságával kapcsolatos kétségek Esztendők óta dúl a nemzedéki párharc atya és leánya között az elsőségért. Jean-Marie Le Pen volt sokáig a kizárólagos vezető, amíg aztán a leánya, Marine „lázadással” a helyére lépett, és ezt az idős családfő szinte a jelenlegi percig bitorlásnak véli. Egyesek Marion Maréchalt tartották a nemzetiek nagy reménységének, neki szántak volna nagyobb szerepet, ő azonban májusban bejelentette, felhagy a politizálással. Így újabban Florian Phillipot FN-alelnököt emlegetik mint az alkalmatlannak minősített Marine lehetséges utódát. Esetleg Sophie Montelt, aki a magukat „Hazafiaknak” valló renegát csoport vezéralakja.

Akadnak, akik már kezdik kétségbe vonni a Le Pen név jogosságát is. Arra emlékeztetnek: az „őseredeti” pártalapítót Aliot-nak hívták, így jobban ragaszkodnának a históriai eredethez, ha ehhez a névhez térnének vissza. Marine Le Pen, amikor az idei brachay-i ünnepséget meghirdette, több fokozatra gondolt. A közszolgálati tévében beharangozott községi ünnepségre, majd jövő márciusban a Nemzeti Front lille-i kongresszusára, amely újfent hivatalosan erősítené meg, hogy ő az egyetlen vezéregyéniség. Ez a változat Brachay kudarca után módosul. Még akár úgy is, hogy mellőzik a jelenlegi elnökasszonyt.

A külső nyomás hatására megváltozott Marine Le Pen hangneme. Újfent a régi nyers, goromba, üvöltöző, agresszív modor kerekedett fölül. A többi közéleti szereplő, mindenekelőtt Macron államelnök "semmirekellő, kártevő" lett, a szavai villámokat lövellnek, de „jupiteri mennydörgés nélkül”. Szó sincs bennük a „dzsihadista gonosztevők kártevéseiről”, a szent francia föld megbecstelenítéséről, a gyűlölet mecseteinek elszaporodásáról, arról, hogy torzul a tiszta gall világ. Nyíltan szint kell vallani arról, hogy a politikai élet hangadói a trockista, anarchista gonosztevők lettek, a bomlasztók a kubai, a náluk még gonoszabb venezuelai fölforgatók, akik megfertőzik Európát, roncsolják a lelkét. Megalkuvásnak nincs helye, a szóhasználat csakis az egyetlen nyelvezetet alkalmazhatja. A nacionalistát, a kizárólagosan érthetőt, a minden idegen befolyástól megszabadítottat. A Nemzeti Front krédóját. Aki mást mondana elkárhozandó honáruló, tűzzel, vassal irtandó. Kíméletnek helye nincs.

Az elemzők a következményeket találgatják. Bár az elnökválasztáson Macront mögött Marine Le Pen lett a második, felmérések adatai szerint a Front és Le Pen rontott megítélésén, az Elabe intézet szerint például a kétségbevonhatatlan többség, tíz francia közül hat, irtózik tőlük. Innen a külvilágból ítélhetjük akár kedvezőnek is ezt az arányt. Európa egésze számára azonban sokkal megnyugtatóbb volna, ha a közeljövőben lényegesen megizmosodnék Macronék centrista hitelessége.